„Akarta a fene/A Szondi két apródja elemzése” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
28. sor:
:A vers Ikrek egyrészt. Ezt legáltalánosabban bizonyítja verselése - az olvasható az időmértékes, de a hangsúlyos verselés szabályai szerint is. <ref><small> pl. J. Soltész Katalin: Arany János verselése, Opus, Akadémiai Kiadó, 221. old.</small></ref>
:A vers kezdeti szétágazás-bogazása azzal a szabad szemmel jól látható asztrofizikai ténnyel is magyarázható, hogy a Tejút délen a Bika-Ikrek jegyek között metszi az ekliptikát, azaz a Nap látszólagos pályáját, de köti is össze egyben a szemközti Skorpió-Nyilas balladával, Tuba Ferkó történetével.
:Rögtön föltűnik, hogy a Tejutat milyen finoman is jelzi Arany a kopjafával. A szemközti balladában is találunk hasonló célból „ültetett” fát: a tubafát. Ez a mohamedán hitvilágban ugyanazt a funkciót tölti be mint a keresztényben a paradicsom fája. Az, hogy mindez épp fordítva esik - itt kéne a tubafának megjelenni, ott a paradicsominak -, céloz ismét a testi szerelemre, ami bűnbe az ottani hősök estek.
Az itteniek nem?
Szerintünk estek ebbe a „bűnbe” - persze, nem szó szerint, hanem képletesen értve itt is a kijelentést. Arra gondolunk, hogy az egyik apród kettejük közül engedett a „csábításnak” és ha nem is átállt, de elment Alihoz…hogy milyen célból, tisztázzuk alább. (V.ö. Hunnia, 1996 március)
Ennek feltárásához nem árt tudni, hogy ez a bizonyos tubafa Törökországban áll. Ennek bemutatására és a török mennyország leírására szolgáljon alábbi kicsit hosszabb idézet, melyből ízelítőt kaphatunk abból az ideológiából is, amit a janicsároknak kínáltak a túlvilági életről. Török katonaként Allahért meghalni nagy dicsőség volt.
--------
| |||