„Akarta a fene/A Szondi két apródja elemzése” változatai közötti eltérés

:A vers Ikrek egyrészt. Ezt legáltalánosabban bizonyítja verselése - az olvasható az időmértékes, de a hangsúlyos verselés szabályai szerint is. <ref><small> pl. J. Soltész Katalin: Arany János verselése, Opus, Akadémiai Kiadó, 221. old.</small></ref>

:A vers kezdeti szétágazás-bogazása azzal a szabad szemmel jól látható asztrofizikai ténnyel is magyarázható, hogy a Tejút délen a Bika-Ikrek jegyek között metszi az ekliptikát, azaz a Nap látszólagos pályáját, de köti is össze egyben a szemközti Skorpió-Nyilas balladával, Tuba Ferkó történetével.

:Rögtön föltűnik, hogy a Tejutat milyen finoman is jelzi Arany a kopjafával. A szemközti balladában is találunk hasonló célból „ültetett” fát: a tubafát. Ez a mohamedán hitvilágban ugyanazt a funkciót tölti be mint a keresztényben a paradicsom fája. Az, hogy mindez épp

fordítva esik - itt kéne a tubafának megjelenni, ott a paradicsominak -, céloz ismét a testi szerelemre, ami bűnbe az ottani hősök estek.