„Akarta a fene/A Szondi két apródja elemzése” változatai közötti eltérés

:Hogy Szondi apródjai zenével összefüggésben állanak, könnyen beláthatjuk, mivel lant van a kezükben: „Ott térdel a gyöngy-pár, kezében a lant" stb.

:Ha Bika-Ikrek váltású e ballada, akkor a két apród olyan összeforrott névpárost alkot, mint pl. Hunor és Magor. Ha kimondjuk az első nevét, automatikusan beugrik róla a másiké. Castort es Polluxot is ide írhatjuk példának.

:Az is föltűnő, hogy erős törökös behatás alatt áll a két apród. Hívják őket, sőt szinte követelik jöttük a törökökhöz: -„Mért nem jön a Szondi két dalnoka, mért?", „Hadd fűzne dalokból gyöngysorba füzért"-, tehát már nagyon várják, várnák, hogy jöjjenek és „csemegézzenek” az előbb idézett, csengő-bongó varázsfáról, a tubafáról... Tehát a páros (közül az egyik) valami közelségbe került a törökséggel. Az egyikük elment a törökökhöz...

:Az egyik nevet rejti is a következő sor, ha a magánhangzókat nem olvassuk a nagy betűvel kiemelt szavakban: „KéT DaLnoka is volt, két árva fiú;“ tehát: K-t-d-l. Ezt egy kicsit másképp olvasva és a t-d közti írásban nem jelzett hasonulást figyelembe véve előttünk áll K-d-ly, azaz Kodály neve. Bartóké munkatársáéról tényleg szinte magától beugrik. Bartók a harmincas években valóban járt Törökországban népdalt gyűjteni, amiknek kiadását épp kollégája késleltette-akadályozta, szakmai féltékenységből. (Az Ikreken belüli viszony nem felhőtlen)