„Akarta a fene/A Szondi két apródja elemzése” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Sárkány János (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Sárkány János (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
36. sor:
 
::''„Ez a paradicsom Mohamed ígérete szerint a hetedik égben rejlik, földje ambra-, sáfrány- és moschusból áll, padlata drága gyöngyök, hyaczint-kövekkel van kirakva, falazata arany és ezüst, formája kerekded, nagysága végetlen. A kert közepén Mohamed nagyszerű csarnoka áll, mely fény- és pompára nézve emberi képzeletet felülhalad. Ennek udvara közepén áll a Tuba, vagy a boldogság fája, melynek törzsöke aranyból, ágai ezüstből, s rendkívül ízletes gyümölcsei drága gyöngyök- és kövekből alkotván. E fa tövéből fakad egy tej-, méz-, bor- és vízzel vegyesen folyó patak, melynek medrét illatos növények, nemes ércek és kövecsek egészítik ki. A Tubafának terebélyes ágai, lombjai, egész az éden kerítéséig mindenfelé kierjednek, minden idvezült hajlékát egy-egy, kedves gyümölcseivel kínálkozó ág borítja el, mely csak gondolatára is magától lehajol, s melyen a verőfény égető melege nem hat keresztül. Ezen fa gyümölcseiből készülnek az idvezült muzelman gyönyörű, drága öltönyei, ezekből ugrálnak elő a cifra nyergekkel és bogláros szerszámokkal díszített szebbnél szebb paripák is, melyeken kényük szerint lovagolhatnak akár mikor. E dicső gyönyörkertnek azonban legbájolóbb virágai a hourik, a legingerlőbb túlvilági kéjhölgyek, kiknek testén a tökéletes szépség minden tulajdonai túláradó gazdagsággal egyesülnek, kiket semmiféle testi hiány és baj nem rútít, s kik hervadhatlan örökifjúsággal bírnak. Minden idvezültnek 72 ily bájoló angyal áll szolgálatára, kik tojásdad nagyságú tüzes fekete szemeikkel mindig csak őrajta függenek, kik egyedül őt szeretik, kik testi gyönyöreiknek minden jót és édeset felülmúló forrásából csak őt részesítik, s mindemellett szüzek lenni soha meg nem szűnnek. A boldog muzelmán, hogy e rendkívüli kéjt s tömérdek élvezetet fáradság, kimerülés nélkül megbírja, 100 férfi tökéletes erejével fog istentől megáldatni, s így folyton e dicső hourik karjai közt élheti világát. Ha pedig olykor-olykor változtatni akarja a mulatságot, szüzeivel kénye szerint lakomázhatik, miután napjában 300 féle legízletesebben készült étel és főfájást soha nem okozó részegítő italok állanak előttük a legdúsabb terítéken, mely körül 90000 cifrán öltözött ifjú és leány szolgál, míg a lakomát a Tubafa gyümölcseinek mennyei zenéje fűszerezi."'' <ref><small>[Makay Sándor, 1806-1890] ''A magyar menekültek Törökországban'' - Heckenast Gusztáv, Pest, 1850, Terebess - Ázsia E-Tár http://www.terebess.hu/keletkultinfo/imrefi1.html)</small></ref>
[[Fájl:Szondi_szobra_a_Kod%C3%A1ly_k%C3%B6r%C3%B6nd%C3%B6n.JPG|thumb|180px|jobbbra|Szondi szobra a Kodály köröndön]]
 
:Ki is a két apród név szerint? (Most nem a drégelyi vár ostromakor a törökökhöz átküldött és további felnevelés céljából Alihoz eljuttatott Libárdyra és Sebestyénre, hanem arra a kettőre gondolunk, akiket ők életre keltenek-megjelenítenek.)
:Arra könnyedén rájöhetünk, hogy ennek a balladának erős a zeneisége. (Azt meg is zenésítette pl. Szörényi Levente.)
43. sor:
:Öt szereplő szólal meg az Ikreknek - ami jegy tehát a Szondi két apródjának is lényeges részlete - lelkiségét adó Zách Klárában (annak elemzésekor tisztáztuk, ők kik is.) Itt is kicsit hasonló az eset, mert elkülöníthető-kihallható, bár nem mindig idézőjelezett ezen beszélők közül 3-nak a szava 1) Ali, 2) ennek szolgája, 3) Szondi, 4) Márton és 5) a történet magyarokra vonatkozó szálának elbeszélője. Ezt hívhatjuk akár öthangúnak, pentatonnak.
:Az is föltűnő, hogy erős törökös behatás alatt áll a két apród. Hívják őket, sőt szinte követelik jöttük a törökökhöz: -„Mért nem jön a Szondi két dalnoka, mért?", „Hadd fűzne dalokból gyöngysorba füzért"-, tehát már nagyon várják, várnák, hogy jöjjenek és „csemegézzenek” az előbb idézett, csengő-bongó varázsfáról, a tubafáról... Tehát a páros (közül az egyik) valami közelségbe került a törökséggel. Az egyikük elment a törökökhöz...
:Az egyik nevet rejti is a következő sor, ha a magánhangzókat nem olvassuk a nagy betűvel kiemelt szavakban: „KéT DaLnoka is volt, két árva fiú;“ tehát: K-t-d-l. Ezt egy kicsit másképp olvasva és a t-d közti írásban nem jelzett hasonulást figyelembe véve előttünk áll K-d-ly, azaz Kodály neve. Bartóké munkatársáéról tényleg szinte magától beugrik. Bartók a harmincas években

valóban járt Törökországban népdalt gyűjteni, amiknek kiadását épp kollégája késleltette-akadályozta, szakmai féltékenységből. (Az Ikreken belüli viszony nem felhőtlen)
:Rövid kommentárként ide illenek Sőtér István gondolatai. Eszmefuttatásának magja a történetiség összefonódása a népiességgel Aranynál.
:„Az útkereső, a magyar költészet modernségét megalapozó Arany a népiességből és a történelmiségből indult ki, hogy mindkettőt túlhaladja. Az, ami mai szemmel is modern Aranyban, az nem más, mint az előadásmód, a kifejezés, a nyelv és a stílus sajátossága, /…/ A népiességet és a történetiséget olyan keretnek kell felfognunk, melybe néha valami nem-népies és nem-történelmi illeszkedik, ami egy eljövendő korszakot jelez és amit néha csak egy-egy sorban, egy képben, egy szóhasználatban lehet megtalálnunk” <ref><small>Sőtér István - in: Imre László i.m., 239. old. </small></ref>