„Akarta a fene/A Szondi két apródja elemzése” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
43. sor:
:Öt szereplő szólal meg az Ikreknek lelkiségét adó - ami jegy tehát a Szondi két apródjának is lényeges részlete - ''Zách Klárá''ban (amely elemzésekor tisztáztuk, kik is ők.) Itt is kicsit hasonló az eset, mert elkülöníthető-kihallható, bár nem mindig idézőjelezett ezen beszélők közül 5-nek a szava 1) Ali, 2) ennek szolgája, 3) Szondi, 4) Márton és 5) a történet magyarokra vonatkozó szálának elbeszélője. Ezt hívhatjuk akár öthangúnak, pentatonnak.
:Az is föltűnő, hogy erős törökös behatás alatt áll a két apród. Hívják őket, sőt szinte követelik jöttük a törökökhöz: -„Mért nem jön a Szondi két dalnoka, mért?", „Hadd fűzne dalokból gyöngysorba füzért"-, tehát már nagyon várják, várnák, hogy jöjjenek és „csemegézzenek” az előbb idézett, csengő-bongó varázsfáról, a tubafáról... Tehát a páros (közül az egyik) valami közelségbe került a törökséggel. Az egyikük elment a törökökhöz...
:Az egyik nevet rejti is a következő sor, ha a magánhangzókat nem olvassuk a nagy betűvel kiemelt szavakban: „KéT DaLnoka is volt, két árva fiú;“ tehát: K-t-d-l. Ezt egy kicsit másképp olvasva és a t-d közti írásban nem jelzett hasonulást figyelembe véve előttünk áll K-d-ly, azaz Kodály neve. Bartóké munkatársáéról tényleg szinte magától beugrik. Bartók
[[Fájl:Kod%C3%A1ly-Bart%C3%B3k.JPG|thumb|180px|közép|Szondi szobra a Kodály köröndön]]
valóban járt Törökországban népdalt gyűjteni, amiknek kiadását épp kollégája késleltette-akadályozta, szakmai féltékenységből. (Az Ikreken belüli viszony nem felhőtlen)
:Rövid kommentárként ide illenek Sőtér István gondolatai. Eszmefuttatásának magja a történetiség összefonódása a népiességgel Aranynál.
| |||