„Akarta a fene/A Szondi két apródja elemzése” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Sárkány János (vitalap | szerkesztései)
Sárkány János (vitalap | szerkesztései)
42. sor:
:Hogy Szondi apródjai zenével összefüggésben állanak, könnyen beláthatjuk, mivel lant van a kezükben: „Ott térdel a gyöngy-pár, kezében a lant" stb.
:Ha Bika-Ikrek váltású e ballada, akkor a két apród olyan összeforrott névpárost alkot, mint pl. Hunor és Magor. Ha kimondjuk az első nevét, automatikusan beugrik róla a másiké. Castort es Polluxot is ide írhatjuk példának.
:Öt szereplő szólal meg az Ikreknek lelkiségét adó ''Zách Klárá''ban. ez az ikrek jegy ezzel az ötösséggel akkor válik meghatározóvá és fontossá a Szondi két apródját elemezve, ha belegondolunk, épp az Ikrekhez tartozó lelkiségben esett eme 5-ös megszólalás.
:Öt szereplő szólal meg az Ikreknek lelkiségét adó - ami jegy tehát a Szondi két apródjának is lényeges részlete - ''Zách Klárá''ban (amely elemzésekor tisztáztuk, kik is ők.) Itt is kicsit hasonló az eset, mert elkülöníthető-kihallható, bár nem mindig idézőjelezett ezen beszélők közül 5-nek a szava 1) Ali, 2) ennek szolgája, 3) Szondi, 4) Márton és 5) a történet magyarokra vonatkozó szálának elbeszélője. Ezt hívhatjuk akár öthangúnak, pentatonnak.
De itt is kicsit hasonló az eset, mert elkülöníthető-kihallható, bár nem mindig idézőjelezett ezen beszélők közül ismét 5-nek a szava
::1) Ali
::2) a neki gazsuáló szolgája
::3) Szondi
::4) Márton
::5) és a történet magyarokra vonatkozó szálának elbeszélője. Ezt hívhatjuk akár öthangúnak, pentatonnak.
:Az is föltűnő, hogy erős törökös behatás alatt áll a két apród. Hívják őket, sőt szinte követelik jöttük a törökökhöz: -„Mért nem jön a Szondi két dalnoka, mért?", „Hadd fűzne dalokból gyöngysorba füzért"-, tehát már nagyon várják, várnák, hogy jöjjenek és „csemegézzenek” az előbb idézett, csengő-bongó varázsfáról, a tubafáról... Tehát a páros (közül az egyik) valami közelségbe került a törökséggel. Az egyikük elment a törökökhöz...
:Az egyik nevet rejti is a következő sor, ha a magánhangzókat nem olvassuk a nagy betűvel kiemelt szavakban: „KéT DaLnoka is volt, két árva fiú;“ tehát: K-t-d-l. Ezt egy kicsit másképp olvasva és a t-d közti írásban nem jelzett hasonulást figyelembe véve előttünk áll K-d-ly, azaz Kodály neve. Bartóké munkatársáéról tényleg szinte magától beugrik. Bartók a harmincas években