„Akarta a fene/Arany János:Tetemre-hívás/Az esztétikai ismerkedés” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
20. sor:
:Ezen morfondíroznak többen is. <ref><small>Lásd pl: [http://aranykonyvek.hu/erettsegi/elemzes/Tetemre%20hivas.doc itt]</small></ref> Mikor és hol történt az? Az erdőben? A hely után azonnal az idő tolakszik előtérbe: mikor is szúrta szíven magát Benő? Ott, a szerető szeme láttára? És ha igen, akkor miért ment el Abigél a tetemrehívásra? Nem tudta tán, hogy a "szemet szemért-elv" érvényesül és kivégzés jár akár felbujtásért is és az eleredő vérzésért „cserébe”? <ref><small>Ezek az elemzések azok, amelyek tipikusan gyengeelméjűnek hiszik a lányt – ami nem megengedett lépés</small></ref>
:Nem osztjuk a közbevetést, hogy azért ment el, mert nem tudta biztosan, elered-e majd a vérzés, hiszen ő (azaz az így szinte halál fia Abigél) "csak" és ''mintegy'' közvetett tettes. Ő „csak” felbujtó. Dokumentumok tanúskodnak arról (lásd Szabó T. Attila könyvében), hogy ők sem mentek el ilyen idézésekre.
:Ezzel a tér- és időproblematikával birkóznak számosan. Hogy ez valós és reális ellentmondás, bizonyítja sokaságuk: rájönnek ugyan ezen paradoxonjára a balladának, anélkül azonban, hogy annak feloldására a legapróbb lépést is tennék. Ezt a költői szabadsággal, a ballada végletekig vitt művészi kimunkáltságával, annak mesterkéltségével (giccsbe hajlásával?!) intézik el.<small><ref>Itt lehet megemlíteni elsőként azt a Möller Ede tollából származó és Aranyhoz visszakerült,általa olvasott a ''Tetemre-hívás'' tettesét kereső elemzést is, melynek a szélére Arany elég rosszmájú megjegyzéseket tesz. Ezek olyetén hangvételére szerintünk az a prózai magyarázat, hogy M.E. Abigélt vádolja felbujtással </small></ref> Páran Petőfitől a ''Szeptember végén''-nel példálóznak - a vége annak is „giccses és mesterkélt”. Azaz: a legnagyobbak is elbólintanak, nemcsak Homérosz. (Petőfi verse még visszaköszön…)
:Ha azonban elemzők összebeszéltek - ami könnyen lehetséges, mivel a mai világban könnyedén jutnak el információk á-tól bé-hez -, akkor viszont ez lassan a köz véleménye. Így kijelenthetjük, engedve a "sok lúd disznót győz"-elvének: ez a ballada paradoxonoktól nem mentes... Másképp: valami bűzlik Dániában, de a radványi sötét erdőben is.
:Ha nem abban a pillanatban vetett véget az életének Benő, amikor Abigéltől (akárhol is) megkapta a tőrt, akkor nem erős a felindulása. Innentől fogva még több az akadály és kétely és kérdés…
| |||