„Akarta a fene/Arany János:Tetemre-hívás/Az esztétikai ismerkedés” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
26. sor:
::b) Benő így nem volt se erős felindulásban, se más olyan állapotban, amely szuicid hajlamát /ha lett volna benne egyáltalán/ felébreszthette volna.
:Szerették szerelemmel („Tudhatta, köztünk nem vala gát”) Bőven volt mit a tejbe aprítani, grófi sarj<ref><small>Számunkra evidenciának tűnik, hogy Bárczinak grófi rangja van. Erre utal, hogy palotában (kastélyban) lakik. Ki más lakhatna a késő középkorban ott, mint gróf? Ezért rá gondolunk a továbbiakban ott, ahol grófot említünk. Számításba jöhet esetleg „bárói kastély”… Erre a szókapcsolatra 323 találatot ad az internetes kereső, míg a grófira ennél nagyságrendekkel többet, 21 400-at…</small></ref>, lakodalmára készülő hős férfiú (arája van!) - kár szót vesztegetni, hogy ez a réteg nem az öngyilkos-fajta. Az életunt, kiégett, a ''Híd-avatás''-ban megjelenő, a fogyasztói (bontakozó kapitalista) társadalom áldozatává váló (anti)hőst - vagy akár a felesleges ember típusát - sem tudjuk Benőben észrevenni. (Mert egyszerűen nem az.)
:[http://oldwww.uni-miskolc.hu/city/Olvaso/ujholnap/97szeptember/bagoly.html Itt] kell megemlítenünk Bagoly Csilla kiváló felismerését is: ha Benő öngyilkos lett volna, a versben foglalt feltétel szerint a halottnak a ballada első sorától annak az utolsó soráig "automatikusan" vérezni kellene már Abigél érkezése előtt, ugyanis a "Legyen a seb vérzése tanú" balladai sorban benne foglaltatik - így sejtjük a tetemrehívások logikáját ismerve -, hogy a tettest kimutatja a vérzés. <ref><small>Nem azt mutatja ki, de munkahipotézisnek kiváló a felismerés, mert észrevesz egy beépített (mágikus) nyelvi automatizmust - amihez hasonló jelenség
:Idéznénk továbbá Zollman Péter - a ballada egyik kiváló angol fordítója - vonatkozó személyes közlését is, mely szerint egy öngyilkossági variáció esztétikai csökkentértékűségre vezetne.
:Szintúgy eszünkbe juthatnak Goethe sorai: ha egy festő egy kutyát ábrázol és az a kutya "csak" egy kutya, akkor nem a művészet gazdagszik egy új alkotással, hanem a zoológia lesz több - egy ebbel. Így Arany János se ábrázol "csak" annak a kedvéért valamit, hogy bemutassa, hogy lett valaki öngyilkos. Művészi többletmondandót kell sejtsünk a háttérben. Ha még hozzátoldjuk azt, hogy Arany tudós is volt, akit a nyelv mibenléte, a nyelviség is igen foglalkoztatott, ki kéne egészíteni művészi-tudósi többletmondandóvá az iméntieket. (Remélhetőleg ezen tény előrebocsátásával jobban befogadhatóvá válnak a majd elhangzók.) Így lassan letettünk az öngyilkossági teóriáról. Ez tartott 1987-től 1995-ig.
| |||