„Heraldikai lexikon/Egyházi heraldika” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Mikrobi (vitalap | szerkesztései)
47. sor:
A hercegprímások és hercegérsekek (valamint a hercegpüspökök) kívül bíbor, hermelinnel bélelt hercegi címerpalástot használtak, a csúcsán zárt hercegi koronával. Hazánkban 1714-ben Keresztély Ágost bíboros, Szász-Coburg herceg lett az esztergomi érsekprímás. III. Károlytól kieszközölte, hogy minden utódát nevezze ki a Szent Római Birodalom hercegévé, akik ettől kezdve használhatták a hercegprímási címet és ennek heraldikai rangjelölő eszközeit.
 
Az egyházi méltóságok kalapja vörös, zöld, lila vagy fekete színű, melyekről meghatározott számú bojt (de: Quasten, it: fiocchi) lóg le. A rangjelölő bojtokat már a középkorban is használták, de nem egységes módon. Így pl. a 14. századtól a bíborosok vörös kalapja alatt oldalanként 5-5 sor bojt lógott le, az érsekeknél 4-4, a püspököknél 3-3, az infulált apátoknál, prépostoknál és a rendi provinciálisoknál 2-2, a saját (bírói) joghatásággal rendelkező papoknál, dékánoknál és plébánosoknál 1-1. De ez a rendszer nem volt tartós és nem is tartották be következetesen. Csak 1832-ben kodifikálták pontosan (a bojtok színe és száma), de a gyakorlatba csak viszonylag sok idő múlva vezették be, és mai formája csak a 20. század második felében állandósult.
 
Rudnay Sándor (1760-1831) a pajzsán családi címerét használta. 1789-ben lett plébános, ezért pajzsa fölött fekete kalapot és oldalanként 1-1 fekete zsinórről lelógó bojtot viselt. 1805-ben esztergomi kanonok lett, kalapja fekete, 3-3 (2 sor) bojttal; 1808-tól püspök és címzetes apát, zöld kalapja 6-6 (3 sor) bojtos; 1819-től esztergomi érsek és hercegprímás, zöld kalapja oldalanként 10 (4 sor) bojtos; 1828-tól bíboros, vörös kalapja 15-15 bojtos, pajzsa mögött kettős pátriárkakeresztet viselt. 1819-től hercegprímásként hermelinbélésű címerpalást és hercegi korona illette meg, a pajzs körül 1820-tól a Szent István Rend láncon függő rendjelét viselte.
 
A pápa jelvényei a pajzs mögött (gyakran arany) szalaggal átfűzött harántkeresztes arany- és ezüstkulcsok (de: Bindeschlüssel und Löseschlüssel - az oldó-kötő hatalom jelképei), a hármas kereszt, a tiara (triregnum), melyet először XXII. János (1316-34) helyezett a pajzsára. A pajzs alatt gyakran a pápa személyes jelmondata jelenik meg.
 
A kammerlengocamerlengo bíboros, azaz a főkamarás-bíboros (de: Kardinal-Kammerlengo, Kardinal-Erzkämmerer), a pápai trón megüresedésének idején a pápát helyettesítő bíboros címeréhez hozzáadják a bazilikális ernyőt (la: conopeum, it: ombrellino), valamint a pápai kulcsokat, mivel ideiglenesen ez a bíboros intézi a pápai ügyeket.
 
A bíborosok jelvénye a széles karimájú vörös (bíbor-)kalap, amelyről kétoldalt azonos színű selyemzsinóron oldalanként 15-15 bojt lóg le öt sorban (1-2-3-4-5). Pajzsa mögött kettős kereszt van, ha egyúttal érsek is. Ha egyúttal püspök, a pajzsa mögött egyszerű kereszt van.
 
A pátriárkák kalapja zöld, oldalanként 15-15 bojttal. Jelvényük a kettős (pátriárka-)kereszt a pajzs mögött. (Egyes szerzők szerint hármas keresztet viselnek.) A jeruzsálemi pátriárka pajzsa vörös jeruzsálemi keresztre van helyezve, mivel egyúttal a Szent Sír Lovagrend nagymestere. A lisszaboni pátriárka jelvénye a 18. század közepén a tiara volt. Ha püspökök is egyúttal, palliumot is viselnek.
 
Az érsekek (és prímások) zöld kjalapjakalapja 10-10 bojtos, négy sorban (1-2-3-4). Ún. körmeneti keresztjüket fokozatosan egyes püspökök is használatba vették. A 17. század közepéig nem volt eltérés az érsekek és a püspökök bojtjainak száma között. A pajzs mögött kettős kereszt van, harántos pásztorbot és a jobb sarkán mitra van. A pajzs alján palliumot is viselnek. Azon érsekek, akik a szekularizációig világi uralkodók is voltak, pajzsuk mögött a pásztorbotot a világi hatalom jelképével, a karddal együtt viselték harántkeresztbe rakva.
 
A hercegérsekek (de: Fürsterzbischof) és hercegpüspökök (de: Fürtsbischof) ugyanolyan címereket viseltek, mint az érsekek, illetve a püspökök. Címerükben a fejedelmi rangot a hercegi korona (de: Fürstenhut) és a címerpalást fejezte ki.
 
A püspökök (és a püspöki joghatóságú, „nullius” (fő)apátok) zöld kalapja 6-6 bojtos, 3 sorban (1-2-3). Egyes püspökök kiváltságként érseki kalapot viselhetnek. Méltóságuk jeleként a pajzson püspöksüveget (mitrát), a pajzs mögött függőlegesen vagy harántosan pásztorbotot viselnek, a pajzs mögött gyakran egyszerű kereszt van.
 
A pápai kamara prelátusainak kalapja lila, 6-6 vörös bojttal. Ide tartozik aza al-kammerlengovicecamerlengo, a pápai auditor, kincstartó és a főudvarmester. A főkamarásmester is hasonló kalapot visel, de mihelyt bíboros lesz, jogában áll pajzsán a pápai címert az első mezőben viselni.
 
Az apostoli protonótáriusok kalapja lila, 6-6 vörös bojttal. Joguk van a pápai címert a saját pajzsukra helyezni. Jogukban áll a pápa címerét saját pajzsukra felvenni.
77. sor:
A pápai tiszteletbeli kamarás és tiszteletbeli káplán kalapja lila, 3-3 lila bojttal (1-2)
 
A rendi generális kalapja fekete, 6-6 fekete bojttal. A premontreiek rendi generálisa a rendi öltözéknek megfeleőmegfelelő fehér kalapot és fehér zsinórokat használ.
 
A rendi provinciális kalapja a címzetes pápai protonótáriuséhoz hasonlóan fekete, 3-3 fekete bojttal.
89. sor:
A kanonok kalapja fekete, 3-3 fekete bojttal.
 
A helyi tisztségviselők, mint a perjel, a guardián (apát) és rektor kalapja fekete, fekete 2-2 bojttal. Ausztriában a püspökökön és apátokon kívül a bécsi Szt. István dóm plébánosai (Domherren) is jogosultak voltak címert viselni. Mivel nem tartoztak a nemességhez, koronás csőrsisakot viseltek. Az exemtexempt apátságok (a püspöki hatalom alatt nem álló apátságok) a püspöki jelképeken kívül (zöld kalap 6-6 bojttal, mitra, pásztorbot) kendőt (a pásztorboton) és kardot viselhettek.
 
A kisebb tisztviselők (mint pl. a dékánok) kalapja fekete, 2-2 fekete bojttal.
95. sor:
Az apátnők a pajzs mögött függőleges vagy harántos pásztorbotot viselnek kendővel (infulával), mely csigájával jobbra fordul. A 17. századtól ovális pajzsot használtak, a pásztorboton gyakran arany leveles koronát húztak át.
 
A plébánosok és papok kalapja vagy birettjebirétuma fekete, oldalanként 1-1 fekete bojttal.