„Címerhatározó/Hunyadi címer” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
27. sor:
 
 
"A legtöbb, alacsony sorból felkapaszkodott uralkodónak szüksége van arra, hogy igazolja ősi származását. Nem volt ebben kivétel Mátyás sem, és hű tollnokai mindent megtettek, hogy előkotorják a régi, nem létező pergameneket. Luxemburgi Zsigmond 1409-ben adományozta kedvelt udvari vitézének, Vajknak Hunyad várát és tartozékait. A megbecsült nemes apja talán havasalföldi kun származású bojárkenéz lehetett, mielőtt Vajk Magyarországra menekült és az udvar szolgálatába állt. Erre utal az is, hogy híressé vált fiát eleinte Hunyadi Oláh Jánosnak "nevezték",(hívták megvetésből). A példátlan gyorsasággal felemelkedő famíliáról azt rebesgették a rossz nyelvek, hogy Vajk szépséges hitvese ágyába fogadta az uralkodót, s tőle született a derék törökverő. (Persze az sem kizárt, hogy maga Mátyás állt e híresztelés mögött, hogy ezzel bizonyítsa királyi származását.) Zsigmond állítólag különleges aranygyűrűt ajándékozott a készséges hölgynek. A monda szerint a gyűrűt később elrabolta egy holló a fiatal Hunyaditól, ám nagybátyja egyetlen nyílvesszővel leterítette a kincsvadász madarat. Az 1470-es években itáliai tollnokok már római vérből születettként dicsőítették Mátyást. A Hunyadi család és a római Corvinus nemzetség rokonságának ötletét is a címerükben megjelenő holló (corvus) képmása inspirálta.
 
Talán ezzel akarták elhomályosítani a császári sas nimbuszát. A csőrében gyűrűt tartó holló leggyakrabban a pénzkölcsönzők, bankárok jelképe volt. Feltehetően a család megalapítói is pénz- és zálogügyletekkel foglalkoztak eleinte. Bizonyos források szerint Vajk birtokában volt a Holló Köve (Piatra Corbului) nevű uradalom, s innen kölcsönözhették a jellegzetes állat alakját. Több humanista történetíró említi, hogy Hunyadi János Havasalföld mellett található dunai szigeten, Covinumban látta meg a napvilágot, mely azonos lehet Kevével. A hollót sokan megvetik ugyan, de kétségtelenül az egyik legintelligensebb madár, amely sokszor túljár a sas eszén is." (Szabó Zoltán, Hegedűs Péter: Megnyúzott ország legendás királya. Interpress Magazin, 2008. május) [http://www.interpressmagazin.hu/index.php?page=archivum&cid=222]