„A zene története” változatai közötti eltérés

a
a
[[w:Erkel Ferenc|'''Erkel Ferenc''']](1810. Gyula-1893. Budapest) a 19. sz. nagyjelentőségű magyar zeneszerzője, a '''leghíresebb magyar operakomponista'''. Ifjúsága a nemzeti fellendülés korszakára esett, valószínűleg ezért is választotta operáinak témáit a magyar történelemből.
 
Célja a magyar opera megteremtése. Kidolgozta a magyar operastílust. <ref>A magyar opera kialakításával Ruzitska Ignác (1774.-1833.) zeneszerző és karmester már kísérletezett</ref>. Első operája, a ''[[w:Bátori Mária|Bátori Mária]]'' teljesen az olasz opera nyomában halad. AŐsbemutatójára ''Hunyadi László''-ban és ''Bánk bán''-ban már előtérbe lép a '''magyaros elem''', de az olaszos alaphang és formabeosztás érződik1840. Ezekbenaugusztus az operákban feltűnik a verbunkos8-jellegán -került elsősorbansor a balett-részekbenpesti -,Nemzeti ám ez anakronisztikus jelenség, mert azokban a régi korokban a verbunkos még nem létezettSzínházban. Kiütköznek a verbunkos tipikus figurái a ''La Grange áriában'' is, melyet utólag illesztett be a Szilágyi Erzsébet szerepét játszó La Grange-asszony tiszteletére. Emlékezzünk vissza a verbunkos jellemzőire! Ezek itt csak körülveszik az olasz zenei alapot, nélkülük előttünk áll az olasz opera. A dúr és moll hangnem azonnali változása is gyakori, ami a magyar népzenére nem jellemző. A zene magyar jellege, magyarsága felületesnek tűnik.
 
A ''Hunyadi László''-ban és ''Bánk bán''-ban már előtérbe lép a '''magyaros elem''', de az olaszos alaphang és formabeosztás érződik. Ezekben az operákban feltűnik a verbunkos-jelleg - elsősorban a balett-részekben -, ám ez anakronisztikus jelenség, mert azokban a régi korokban a verbunkos még nem létezett. Kiütköznek a verbunkos tipikus figurái a ''La Grange áriában'' is, melyet utólag illesztett be a Szilágyi Erzsébet szerepét játszó La Grange-asszony tiszteletére. Emlékezzünk vissza a verbunkos jellemzőire! Ezek itt csak körülveszik az olasz zenei alapot, nélkülük előttünk áll az olasz opera. A dúr és moll hangnem azonnali változása is gyakori, ami a magyar népzenére nem jellemző. A zene magyar jellege, magyarsága felületesnek tűnik.
 
A <u>magyar prozódiát nem tudta megoldani</u>. Az alapminták mind olaszok, s ezek effektusai, ritmusai a magyar szövegre nem illettek, ezért sok helyen a zene és szöveg között egyensúlyzavarok vannak, a hangsúlyos szótagok hangsúlytalan hangra kerülnek. Ma már jó része át van írva, de ez nem mindenütt lehetséges.
210 064

szerkesztés