„A zene története/Ókori népek zenéje” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Azenetörténete-cím}}
<div style="display:block;border:1px solid #C6C6DF;vertical-align: top;width:99%; background-color:#F2F2FF;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
<h2 style="padding:3px; background:#9292AB; color:#0000FF; text-align:center; font-weight:bold; font-size:120%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">ElőszóÓkori népek zenéje</h2></div>
 
=== Kína ===
Kínában már ősidők óta magas zenei műveltség volt. A zene mindig a vallás szolgálatában áll. Kozmikus, mágikus behatások érvényesülnek – magyarázatuk szerint. A zenét a társadalmi és vallási rendszer alakítja, irányítja. (Jó zene – jó államvezetés, rossz zene – rossz államvezetés.)
 
A kínai zene elmélete az 5-ös számhoz vezethető vissza. Az <u>5 szent szám</u>. Öt főméltóság volt az államban. Minden állami főméltóságnak megvolt a hangja. A császáré a kung (nagy F és Fisz között). A bíróé a „c”, a főpapé a „g”, aztán a „d” és „a”. Erről tudták meg, ki közeledik. Ilyen nagy távolságban nem alkotnak hangsort.}}
 
Egy oktávon belül ez pentaton hangsor: ''f-g-a-c-d = kung-csang-kio-cse-ju''. A hangokat 16 Herz és 20000 Herz között halljuk. A sok rezgésből minden nép a neki megfelelőt választja ki. Bizonyos hangok kiemelése minden finális-vonatkozás nélkül. Ha egy a többi fölött uralkodik, ez az alaphang, ehhez viszonylik a többi. Így alakul ki a [[w:tonalitás|tonalitás]]. A szerint, hogy mit veszünk záró-hangnak, 5 hangnemet kapunk – különböző pentaton hangnemek (do re mi so la). Kína mind az ötöt használta, pl. la-pentaton az 5. számú hangnem. Ez a '''pentatónia'''.
Volt egy ún. '''„lü”''' - rendszer is. Ez két egészhangú skála, egyik F-ről, a másik Fisz-ről indul.
 
A pentaton volt az elterjedtebb, a fél-hangot sokáig nem ismerték. A „lü”- rendszer csak bizonyos tartományokban, és hangszereken volt használatos. Mindezt régi kínai elméleti könyvekből és zenedarabokból tudjuk.[[Kép:Zenetörténeti példa-a.jpg|right|200px]]
 
Hangjegyírásuk jelzésekkel történt, nem kottával. 8-10 ősrégi kínai himnuszt ismerünk.
# '''Húros hangszerek''' (hárfa- és lantszerű hangszercsoport, a hárfán annyi hang van, ahány húr, a lanton, egy húron több hang - kevés húr, sok hang. Az ókor a vonót nem ismeri.
# '''Fúvós hangszerek''' (fa, csont, kő, bambusz)
# '''Ütő hangszerek''' (dobok, hangolt ütőhangszerek fából, kőből)
Volt egy speciális hangszerük, a '''cseng'''. Ezt ma is használják. Kivájt lopótökbe különböző hosszúságú bambuszcsöveket helyeznek, oldalról csövön fújják be a levegőt. Mindig az a síp szól, melynek a tetejét befogják. ''(Szájorgona)''.
 
== Jegyzetek ==