„A zene története/Ókori népek zenéje/Zsidók” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
(Új oldal, tartalma: „{{Azenetörténete-cím}} <div style="display:block;border:1px solid #C6C6DF;vertical-align: top;width:99%; background-color:#F2F2FF;margin-bottom:8px;margin-top:5px;pa…”)
 
aNincs szerkesztési összefoglaló
{{Azenetörténete-cím}}
<div style="display:block;border:1px solid #C6C6DF;vertical-align: top;width:99%; background-color:#F2F2FF;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
<h2 style="padding:3px; background:#9292AB; color:#0000FF; text-align:center; font-weight:bold; font-size:120%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">ElőszóZsidók </h2></div>
=== Zsidók ===
 
Egyistenhívő nép. A művészetekhez való viszonya más, mint a többi ókori népé. Itt a többi művészet nem virágzott, de a zene és költészet fejlett. Istentisztelet szolgálatában állott, de másformában. Kezdetben a frigytemplomban, később a jeruzsálemi zsinagógában zenéltek. 4000 levita foglalkozott a zenével, énekeltek és hangszereken játszottak.
 
Dávid óta a 150 zsoltárt énekelték. Ezeknek a szerzője a hagyomány szerint Dávid, a kutatások szerint egyeseknek csak gyűjtője. Vannak, melyeknek szövegét is, dallamát is ő írta, de írt dallamhoz szöveget vagy szöveghez dallamot is. A zsoltárokat recitáló módon énekelték. Zenéjük egyszólamú zene volt. Egy hangra jut 10-20 szótag, vagy szomszédos hangokon kering a dallam.
 
Hangszereik: '''ezüsttrombita''', '''harsona'''. Fúvóhangszerük még a '''sukár''', melyet kos szarvából készítettek. Az alaphangot és az 1. és 2. felhangot tudta megszólaltatni. Csak ''hosszúnap'' ünnepén szólaltatták meg. A '''csőrfuvolát''' orron keresztül fújták. Hárfáik is voltak, a '''kinnor''' (négyszög alakú) és '''nebel''' (háromszög alakú), csak alaki különbségek voltak köztük. Ütőhangszereik '''csörgők, dobok, cigányérok'''. Kultikus szertartási táncoknál zenéltek.
 
== Jegyzetek ==
214 517

szerkesztés