„A zene története/Németalföldi iskola” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
19. sor:
Dufay bizonyos szólamokat hangszerre képzel. Ezt onnan tudjuk, hogy nincs alattuk szöveg, és olyan effektusokat alkalmaz, melyek csak hangszeren oldhatók meg. Olyan hangszerrel játszottak, amely éppen kéznél volt és hangterjedelme megfelelt. A hangszín iránti érzék abban az időben még nem fejlődött ki. Elnyeri a '''Princeps musicae''' - a zene fejedelme - címet.
 
2./ Johannes [[w:Ockeghem|'''Ockeghem''']] (1430. k.–1495). Dufay technikáját folytatja és tökéletesíti. Műfajaik is azonosak, misék gregorián témára, sanzonmisék, motetták, zsoltárok, kisszámú világi mű. '''Polifon''' (polifon = sok hang) műveket írt. Nála alakul ki a dallam '''rák''', '''tükör''' és '''tükörrák''' formája, valamint az '''imitáció'''.<ref>Az imitációról bővebben [[#A zene története/Renaisance/Római iskola|Palestrinánál]]</ref> Az imitáci Időnként '''kadenciát''' épít be, hogy a zenei frázis be legyen fejezve, s hogy az énekes lélegzetet vehessen. Jellemző rá, hogy elkerüli a kadenciák különböző szólamokban való együttes megjelenését. Egyszerre csak egy szólamban van kadencia. Elve: ha minden szólamban egyszerre van kadencia, akkor cezúra jön létre. Ez stílussajátsága. Ez a sajátsága átment a másik generációra, sőt azon túl is. Szövegválasztása igényes, <u>figyel arra, hogy a zene visszaadja a szöveg hangulatát. Ebben ő az első</u>. Kortársai '''Princeps musicae'''–nek nevezték.
 
[[w:Jacob Obrecht|'''Jacob Obrecht''']] - Hobrecht, Oprecht - (1452-1505) Okeghem művészetének folytatója. Új momentum, hogy <u>holland népzene</u>i anyag is található műveiben - jellemző motívumok, ritmikai elemek. Bevezette a '''discantkolorálás'''t: a legfelső szólamban jelentkező dúrkolorálás, mely igen feltűnő.