„A zene története/A nemzeti zene kialakulása/Skandináv szerzők” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
<div style="display:block;border:1px solid #C6C6DF;vertical-align: top;width:99%; background-color:#F2F2FF;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
<h2 style="padding:3px; background:#9292AB; color:#0000FF; text-align:center; font-weight:bold; font-size:120%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">Előszó </h2></div>
=== Skandináv szerzők ===
[[w:Edvard Grieg|'''Edvard Grieg''']] (1843. Bergen-1907. Bergen) a norvég népzene alapján akarja felépíteni művészetét. '''Népi motívumok'''at, ritmusokat alkalmaz zenéjében. <u>Kezdi felbontani a funkciós rendszert</u>. Harmóniáiban alkalmaz akusztikus kvintpárhuzamokat - a 3. felhang együtt mozog az alaphanggal. Ilyen fordul elő a Norvég zsoltárok-ban. Felcserélődik a IV. és az V. fok sorrendje (I-V-IV-I), ezzel új színt ad. Melódiáiban a <u>vezérhang nem megy fel I. fokra, hanem másfelé halad</u>. A nemzetközi zeneművészetben nem hagyott nagy nyomot. Norvégia abban az időben quasi zenei gyarmat volt. Grieg sem az első vonalbeli zeneszerzők közé tartozott.
Művei: ''A-moll zongoraverseny'', ''Zongoradarabok'' - főleg lírai művek -, ''Peer Gynt kísérőzene'' - ebből két szvit készült, ''Norvég táncok'', ''Norvég zsoltárok'' - ezekben önálló melódiákkal zenésít meg norvég szövegeket.
[[w:Jean Sibelius|'''Jean Sibelius''']] (1865.-1957.) Törekvése a zeneművészetet a finn népzene alapjára helyezni. <u>Fiatal korában aratott sikerei után a finn kormány egész életre szóló ösztöndíjat adott neki</u>. '''Kialakította a finn zeneművészetet'''. Minden műve a finn mondavilághoz, népmesékhez, történelemhez, Finnország természeti szépségeihez kapcsolódik. Szimfóniái belekapcsolódnak a romantikus zeneirodalomba. Művészete valóban a finn kultúra legszebb zenei megnyilatkozása, minden ízével népe lelkének és történelmének éltető talajában gyökerezik. A folklór kikristályosodásától kezdve csak a valódi népzenét használja fel. <u>Utolsó műveiben az impresszionizmushoz közeledik</u>.
Szimfonikus költeményei: ''Finlandia'', ''A tuonelai hattyú'' - egyetlen dallam angolkürtön, misztikus hangszerelés - , ''Lemminkäinen hazatérése'', ''Karelia-szvit''.
Írt hegedűversenyt, zongora- és hegedűműveket, dalokat.
A finn nemzeti törekvéseket erősítette meg még '''Yrjö Kilpinen''' (1892. Helsinki-1959. Helsinki) - 700 dalt, férfikarokat, zongora- és kamaraműveket komponált - és '''Selim Palmgreen''' (1878-1951). (1892. Helsinki-1959. Helsinki) - és Selim Palmgren (1878-1951).
Svédeknél, dánoknál nem volt számottevő ilyen irányú törekvés.
== Jegyzetek ==
| |||