„A zene története/Az olasz opera Verdi után” változatai közötti eltérés

a
aNincs szerkesztési összefoglaló
 
Modernsége legjobban a ''Turandot'' c. operájában mutatkozik, ez jelenti művészetének tetőpontját. Puccini, betegsége miatt, csak Liu haláláig tudta megírni, Alfano által hozzáfűzött befejező része gyengébbre is sikerült, így mutatták be, így adják elő.
 
== Utóromantika ==
 
A zenei romantika végső stádiuma, melynek egyik nagy képviselője [[w:Anton Bruckner|'''Anton Bruckner''']] (1824. Ansfelden-1896. Bécs) osztrák zeneszerző. Igen szegénysorsú lévén nagyjában autodidakta volt. Először tanítóskodott, majd különböző helyeken orgonistaként működött - kiválóan. B. művészetében a méretek nagyon kitágulnak, művei hosszúak, <u>nagy zenekart követel</u>nek, a rézfúvós-kar erősen előtérbe nyomul, egész orgonaszerűen szól. Vezérmotívumot is alkalmaz. Ritmikája igen feltűnő, <u>sok a pontozott ritmus</u>, még hármas-pontozást is alkalmaz.
Művészete monumentális, de <u>modoros</u>; eredeti formáló, de ugyanakkor emlékeztet Schubertre, Wagnerre, Lisztre, mégis koncentráltan adja vissza korának jellegzetes fény- és árnyoldalait. ''9 szimfóniája'' a romantikus szimfónia egyik legjelentősebb megoldása. ''Te Deum-a a romantika katolikus ágának büszkesége''.
 
[[w:Gustav Mahler|'''Gustav Mahler''']] (1860. Kalischt-1911. Bécs) a legnagyobb-szabású karmester-egyéniségek egyike volt. Teljes odaadással érvényesítette a művek egyéni stílusát, főleg Mozart és Wagner operáinak volt kitűnő tolmácsolója. Négy évig a Magyar Királyi Állami Operaház igazgatója volt. Bevezette, hogy <u>csak magyarul lehetett énekelni</u>. Új előadói stílust vezetett be. Elve: nem sztárokra kell építeni az előadást, gondot kell fordítani az előadás minden kellékére. E miatt sok összetűzése volt különböző szervekkel.
 
Művei nehezen törnek utat. Bennük a népdal egyszerűsége vegyül egy misztikus lélek vívódásaival. Ő is 9 szimfóniát írt - a 10.-et Ernst Křenek fejezte be - , melyek közül a 9. a ''Dal a földről'' címet viseli. Ezt kínai költeményekre, alt- és tenorszólóra írta. Híres műve szimfóniáin kívül ''A vándorlegény dalai''.
 
Mahler óriási méreteket alkalmaz, ''Cisz-moll szimfóniájának'' egy tétele 45 perc. Magas regiszterekben is harmóniai történések vannak. Harmóniailag előkészítője az 1910 utáni törekvéseknek. A funkcióvonzások háttérbe szorulnak, '''kvint-párhuzamok''', '''előkészítetlen disszonanciák''', stb., jellemzik. A modern zene egyik előkészítője.
 
[[w:Richard Strauss|'''Richard Strauss''']] (1864. München-1949. Garmisch) német zeneszerző az utóromantika legnagyobb alakja. Irodalmi és filozófiai műveltségét a müncheni egyetemen alapozta meg. Zenét W. Mayer udvari karmesternél tanult. Első nyilvános sikereit 1881-ben aratta.
 
S. folytatja Wagner elveit és a programzenét, de utóbbit az eddigiektől eltérő eszközökkel. Berlioz eseményeket mond el (Fantasztikus szimfónia), Liszt már érzelmek rajzát adja, Straussnál csaknem látni lehet, amit meg akar jeleníteni. A '''naturalizmus''' itt jelentkezik a zenében először. <u>Szélgép</u>et, <u>vihargép</u>et alkalmaz, <u>gyereksírás</u>t érzékeltet. Az Alpesi szimfónia partitúrája több mint 60 vonalrendszer.
 
Harmóniavilága teljesen a '''kromatika''' és '''disszonancia''' felé halad, sokszor hangnemeket is kever ('''bitonalitás''', d-moll-E-dúr, közös hangzata a-cis-e), <u>itt keletkezik a kakofónia fogalma</u>. Bartók Straussból indul ki, tehát ő is a modern zene előkészítője. Mégis: öregkorára Mozart és Johann Strauss hatása alá kerül. A saját zenéjéből merítő modern zenét meg sem érti.
 
A szimfonikus költemény és opera terén nagy. Olasz benyomások alapján készül el első szimfonikus költeménye, az ''Itáliából'' című, mely a szimfónia és a szimfonikus költemény sajátos keveréke. Későbbiek: ''Don Juan'', ''Don Quixote'', ''Halál és megdicsőülés'', ''Till Eulenspiegel vidám csínyjei'', ''Imigyen szóla Zarathustra'', ''Alpesi szimfónia'' - ez is szimfonikus költemény. Formájukra csak nagyjából mondható, hogy szonáta-, rondó-, vagy más forma. Programjait aprólékosan dolgozza ki.
 
Opera terén Wagnertől indul el, de máshová jut el. Első a ''Salome'', mely egyfelvonásos, utána következik az ''Elektra''. Ezek forradalmi művek. A ''Rózsalovag'' más, bécsi stílus hatása alatt álló kiváló mű. Az ''Arabella''-ban szünettel fejez ki drámaiságot. ''Ariadne Naxosban'' c. operája - kamarazenekarral - ragyogó stílusparódia.
 
Balettjei közül ''József legendája'' a legnevezetesebb, a ''Tejszín'' könnyedébb és látványosabb.
 
Versenyműszerű kompozíciója a ''Burleszk zongorára és zenekarra''. Érdekessége, hogy a főtémát négy üstdob szólaltatja meg.
 
Ma is gyakran megszólaltatott művei: ''Dalok'', ''Csellószonáta'', ''Kürtverseny'', ''Ständchen''.
 
Kiváló karmester. Klasszicizmus és romantika nagyszerű interpretátora. Elméleti munkái is vannak a vezénylésről. <u>Átdolgozta Berlioz hangszereléstanát</u>, ma már ez is kezd elavulni.
 
 
== Jegyzetek ==
220 721

szerkesztés