„A zene története/A magyar zene története/Egyházi zene” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
(Új oldal, tartalma: „{{Azenetörténete-cím}} <div style="display:block;border:1px solid #C6C6DF;vertical-align: top;width:99%; background-color:#F2F2FF;margin-bottom:8px;margin-top:5px;pa…”)
 
aNincs szerkesztési összefoglaló
{{Azenetörténete-cím}}
<div style="display:block;border:1px solid #C6C6DF;vertical-align: top;width:99%; background-color:#F2F2FF;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
<h2 style="padding:3px; background:#9292AB; color:#0000FF; text-align:center; font-weight:bold; font-size:120%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">ElőszóEgyházi zene </h2></div>
 
=== Egyházi zene ===
 
A templomokban latin gregoriánt énekeltek. 1400 körül kezd kialakulni a magyar egyházi zene.
# Gregorián énekeket magyar nyelvre fordítottak, a szöveg miatt ritmusváltozás következett be.
# Gregorián dallamokra új magyar szövegeket írtak.
# Elmaradt a gregorián melódia és a magyar vershez új dallam keletkezett, mely gregorián-hatás alatt állt. Innen van, hogy a magyar népdalokban, népénekekben sok a modális hangnem.
 
Az első írásos emlék - szöveg és kotta - '''Pominóczky Fülöp''' minorita szerzetestől származik. Kéziratos Manuale-jának könyvtáblájára jegyezte fel, amint egy ’falusi bátya’ megmutatja utat-kereső urának, hogy merre kell mennie.
 
[[Kép:Zenetörténeti példa-12.jpg|left|400px]]
 
1520-tól, ha gyéren is, vannak adataink. Már Luther után 6 évvel, a reformáció hatására a templomokban a nyelv nemzetivé vált, magyarul énekeltek. Kialakul a korál-irodalom. Ez hosszú ideig tartó fejlődés, eleinte látszanak a gregorián nyomai. 100 év múlva már nagy számú korált énekeltek a protestáns egyházakban. Magyarországon a protestánsok kiadták '''Gellei Katona István Öreg graduál''' c. gyűjteményét. Ezek részben gregorián őstípusok, részben francia kálvinista hatások alatt álló énekek, melyek sok magyar vonatkozással bírnak.
 
Ellenhatásként a katolikus templomokban is megindult a nemzeti nyelven éneklés, '''katolikus magyar énekeskönyvek''' jelentek meg. Ilyenek ''Kisdi Benedek: Cantus catholici''; ''Náray György: Lyra coelestis''; ''Ilyés István: Soltári és halottas énekek''. Ez valóságos kincsesbányája a magyar zenének abban az időben - és később is! Ezekben sok a közös anyag, mert voltak olyanok, melyeket a protestánsok és katolikusok is énekeltek - ma is van ilyen. Jellemzőik: '''magyar melódiavezetés, magyar ritmikai és hangsúlyviszonyok, prozódia'''. Hasonlóság a népzenével.
 
 
== Jegyzetek ==
224 553

szerkesztés