„A zene története/A magyar zene története/Kollégiumi Zene” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „{{Azenetörténete-cím}} <div style="display:block;border:1px solid #C6C6DF;vertical-align: top;width:99%; background-color:#F2F2FF;margin-bottom:8px;margin-top:5px;pa…”
 
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Azenetörténete-cím}}
<div style="display:block;border:1px solid #C6C6DF;vertical-align: top;width:99%; background-color:#F2F2FF;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
<h2 style="padding:3px; background:#9292AB; color:#0000FF; text-align:center; font-weight:bold; font-size:120%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">ElőszóKollégiumi Zene </h2></div>
 
=== Kollégiumi Zene ===
 
A műzene felé orientálódás - a többszólamú kóruséneklés - a református kollégiumokban, Pápán, Sárospatakon, Debrecenben kezdődik. Az 1700-as években kialakul egy sajátos '''kollégiumi stílus''', mely 4-500 évvel van lemaradva az európai műzenétől. Itt ekkor kezdik alkalmazni a régi nyugateurópai harmonizálási technikát - pl. fauxbourdon - az egyházi énekekben, hajdútáncokban, virginál-zenében.
 
<u>A cantus firmus feldolgozásmódja egész különleges</u>. A dallam a tenorban van, alatta a basszus, fölötte az alt és a supremus. A hangközöket nagyon fontosnak tartották, ezért volt egy 5. szólam is, mely együtt haladt a tenorral. Ha valahol kimaradt a terc, ez a szólam énekelte be, de utána visszatért eredeti dallamába. E szólam neve '''con-cantus'''. Ha esetleg még így is üres maradt a hangzás, szükség volt egy 6. szólamra, mely az alttal haladt együtt, s onnan tért ki szükség esetén. E körülmények miatt az is meg volt állapítva, hány ember énekelhet egy szólamban, s hol kell állnia.
 
Az írásmód is sajátságos volt. Néhol 8, 10, 11 soros kottarendszerbe írtak, de minden szólam egy sorban volt, e miatt minden szólamnak megvolt a saját hangjegye, mely lehetett kocka-forma ,#, x, vagy .(pont) is. Kulcs és ritmusjelzés nincs, a vers lüktetése vitte előre az éneket. Ennek a technikáját [[w:Maróthy György|Maróthy György]] (1715.-1744.), a debreceni református kollégium fiatal tanára írta le ''Harmóniás éneklés'' c. könyvében.
 
 
== Jegyzetek ==