„A zene története/A magyar zene története/Kuruc-zene” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „{{Azenetörténete-cím}} <div style="display:block;border:1px solid #C6C6DF;vertical-align: top;width:99%; background-color:#F2F2FF;margin-bottom:8px;margin-top:5px;pa…”
 
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Azenetörténete-cím}}
<div style="display:block;border:1px solid #C6C6DF;vertical-align: top;width:99%; background-color:#F2F2FF;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
<h2 style="padding:3px; background:#9292AB; color:#0000FF; text-align:center; font-weight:bold; font-size:120%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">ElőszóKuruc-zene </h2></div>
 
=== Kuruc-zene ===
 
Az 1600-as évek vége felé, 1700-as évek kezdetén alakult ki az un. ''kuruc zene'', a kuruc táborok énekelt és hangszeres zenéje, melynek művelői, szerzői kuruc katonák.
A kuruc zene jellemzői:
# Sok a rutén hatás.
# A fríg hangnemhez való vonzódás, mely akkor is megjelenik, ha a dallam 1., 2., 3. sora más hangnemben van, csak a 4. sor kap fríg zárlatot.
# A hangszeres zenében az un. „kvartszignál” - fanfár -, melyet tárogatón játszottak. A tárogató vagy fából készült hangszer rézfúvókával, vagy teljesen bronzból készült. Abban az időben ezzel adták le a hadi események különböző szignáljait. Neve akkor „török síp” volt.
 
E kor legkiemelkedőbb emléke a „Rákóczi-nóta”. Ennek kétféle formája volt:
# Énekelt alak,
# hangszeres alak. Kb. 7-8 énekes, és 2-3 hangszeres változat ismert. (A Rákóczi-induló kb. 100 évvel később keletkezett.)
 
 
== Jegyzetek ==