„A zene története/A magyar zene története/20. századi folytatás” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{Azenetörténete-cím}}
<div style="display:block;border:1px solid #C6C6DF;vertical-align: top;width:99%; background-color:#F2F2FF;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
<h2 style="padding:3px; background:#9292AB; color:#0000FF; text-align:center; font-weight:bold; font-size:120%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">
== 20. századi folytatás ==
<br>
[[w:Hubay Jenő|'''Hubay Jenő''']] (1858. Budapest-1937. Budapest) világhírű hegedűművész, pedagógus és zeneszerző. Először atyja, Huber Károly tanította, majd hegedűtanulmányait Joachim Józsefnél folytatta. 23 éves korában a brüsszeli konzervatórium első hegedűtanára. Számára a legfontosabb a '''hegedűtechnika fejlesztése''' volt. Ezen a téren iskolát teremtett. A hegedűhangnak új színt adott.
Ma kétféle hegedűtechnikát tanítanak világszerte.
# Hubay-féle technika,
# Auer-féle technika.
Hubay Jenő volt a '''pesti Zeneakadémia 3. igazgatója'''.
''Csárdajelenetek'' c. világhírű műve kb. olyan szerepet tölt be hegedűjáték terén, mint Liszt rapszódiái a zongora esetében. Operái kevés kivételt tekintve elavultak. Híres a ''Cremonai hegedűs'', a ''Karenina Anna'' és a ''Milói Vénusz''. Félresikerült operája a ''Falu rossza''. Két szimfóniája: ''Dante szimfónia, Petőfi szimfónia''
== Jegyzetek ==
| |||