„Akarta a fene/A kép-mutogató elemzése” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
68. sor:
[[Kép:Széchenyi István.jpg|thumb|180px|right|Széchenyi István]]
:A vers Rák téridejének másik főszereplője Széchenyi István gróf. Az ő felléptével - de még az Ikrek jegyében - onnan kell számolni, mikor így szól a veres: „Múlik a tél, esztendő is/Múlat a gróf, feled ő is…” Ez az „a” gróf merőben más, mint Bárczi, akivel a vers elején találkoztunk. A régi embergyűlölő és mogorva, dölyfös és pökhendi, gonosz, az alsóbb népréteget lenéző figura volt. Az új ehhez képest - mintha kicserélték volna… Ő mulatós, (ló)versenyre, vadászatra, társaságba járó és vidám, élénk, bátor, mosolygós, a túloldallal (másvilággal) keres kapcsolatot - hidak! a ''Híd-avatás''ban is
:Ahol képekkel dolgoznak, ott szinte biztos, manipulálják azokat, így véleményünket, értelmünket is. (Pl. mai reklámok) Itt e rászedés azzal történik, mikor a grófkisasszonyt a vers ''elején'' feltűnő gróf lányának tételezzük. („Ezt szigorún tudtul adja/ Grófkisasszony édesatyja”) A narrátor nevéhez hűen bolondítja közönségét. (Narre: bolond /német/) Az ilyen nüansznyi apróságokra hívja fel figyelmünk Bókay Antal is ''Irodalomtudomány a modern és posztmodern korban'' című művében: „Az irodalmi szöveg meghatározó tulajdonsága így lesz […] a kétértelműség, a paradoxon, az irónia, a metafóra, egyszóval mindaz, ami megbontja a jelentés egyértelműségét, megfoghatóságát.” (Osiris Kvk, Bp. 1997, 176. old)
|