„Akarta a fene/Petőfi jelenléte” változatai közötti eltérés

:Petőfi egyszer nagy nekibúsulásában – vagy jókedvében? – elkövetett a Felhők ciklusban egy végzetesnek tűnő hibát, ami egyben irodalmi végrendeleteként is érthető... és így ''ármány'' (a Felhők-béli)<ref>amely időjárási képződményre - de egyben Petőfi-versciklusra is - egyértelműen utal az így verskezdetnek megtett versközép, amely az ismert "Imhol kerekedik egy fekete felhő" kezdetű népdalraranépdalra "játszik rá"</ref> a''keze-írása''. -Megjegyezzük, hogy csakis iménti szavakat emeli ki Arany a most elemzett balladábanballadájában.

:AmelyErről az ármányos kézírásról Petőfi már csak azért is eszünkbe jutötlik - pár asszociatív bakugrást közbeiktatva -, mert Schiller műve az ''Ármány és szerelem''.

:A német költő ezen drámájadrámájára az utalás Arany balladájának "ármány" dőlt betűs szavából ugrottszavában berejlik. A szerelem pedig vagy asszociálódik "magától", vagy itt emlékeztetünk, hogy "szerelmes szív"ről beszél kicsit később maga Arany is. A balladai levél pedig szívből jön és ahhoz is szól. Ugyanakkor Arany tesz célzást Schiller egy dalára majd ''A kép-mutogató'' lábjegyzetében, de úgy, hogy a háttérben szintúgy ott lappang Petőfi is, mivel annak apropóján, ami révén Arany "előveszi" és megemlíti a Schiller-vers magyarra fordítóját (Szemere Pált), megemlíthetné teljesenakár nyugodtanmagát Petőfi Sándort is, hiszen ő is fordította ugyanazt a Schiller-dalt. (''Ifjú a pataknál'') Hogy Arany ne tudta volna azt, hogy a verset Petőfi is fordította, kizártnakkizárhatónak tartjuk. Kiválóan ismeri barátja költészetét, néha még jobban is az övét, mint a sajátját. (lásd Petőfitől való kölcsönzéseit, "vendégszövegeit" majd balladáiban. Ezt mai divatos szóval "intertextualitás"nak hívják.)