Egyistenhívő nép. A művészetekhez való viszonya más, mint a többi ókori népé. Itt a többi művészet nem virágzott, de a zene és költészet fejlett. Istentisztelet szolgálatában állott, de másformában. Kezdetben a frigytemplomban, később a jeruzsálemi zsinagógában zenéltek. 4000 levita foglalkozott a zenével, énekeltek és hangszereken játszottak.
Dávid óta a 150 zsoltárt énekelték. Ezeknek a szerzője a hagyomány szerint Dávid, a kutatások szerint egyeseknek csak gyűjtője. Vannak, melyeknek szövegét is, dallamát is ő írta, de írt dallamhoz szöveget vagy szöveghez dallamot is. A zsoltárokat recitáló módon énekelték. Zenéjük egyszólamú zene volt. Egy hangra jut 10-20 szótag, vagy szomszédos hangokon kering a dallam.
Hangszereik: '''ezüsttrombita''', '''harsona'''. Fúvóhangszerük még a '''sukár''', melyet kos szarvából készítettek. Az alaphangot és az 1. és 2. felhangot tudta megszólaltatni. Csak ''hosszúnap'' ünnepén szólaltatták meg. A '''csőrfuvolát''' orron keresztül fújták. Hárfáik is voltak, a '''kinnor''' (négyszög alakú) és '''nebel''' (háromszög alakú), csak alaki különbségek voltak köztük. Ütőhangszereik '''csörgők, dobok, cigányérok'''. Kultikus szertartási táncoknál zenéltek.
