<h2 style="padding:3px; background:#9292AB; color:#0000FF; text-align:center; font-weight:bold; font-size:120%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">Római zene </h2></div>
=== Római zene ===
Kezdetben önálló zenéjük volt, főleg a latin törzsek egységes nemzetté alakulása előtt. Politikai és katonai megerősödésük után meghódították Európa, Kis-Ázsia és Afrika egy részét. A görögök nagyobb műveltségű kultúrájukkal elárasztották Itáliát. Így az ősi latin zene helyét - a hódítás után - elfoglalta a görög zene. Hogy a latin zene milyen volt, arról nem tudunk. A hangszerek nevei megváltoztak: aulos='''tibia''', kythara='''lira'''. Önálló hangszereik főleg rézfúvók:''' bucina''', '''lituus''', '''trombita'''.
A cirkuszi játékok elterjedése után a cirkuszok tömeghangversenyekké is váltak- '''odeum''', itt tartották a színielőadásokat is. A görögöknél ezek vallási szertartások voltak – itt <u>üzleti vállalkozások</u>. Kialakult a '''pantomim''' – néma-játék. Az előadó nem beszél, csak tánccal, arcjátékkal, különböző gesztusokkal dolgozik. A római színházban a kórusvezető '''coturnus'''-ban – magas cipő – jelenik meg. Ennek talpa bronzból készül, ezzel üti az ütemet. A zenélés előkelő dolog volt.(Néró utolsó szavai: „Milyen nagy művész halt meg bennem”.) A zene tanítása nem volt előkelő dolog, ezt görög rabszolgákra bízták – '''pedagogus'''. Zenei emlék nem maradt ránk. Hangszerek maradtak ábrázolásokon, ásatásokban. Aquincumban maradt egy víziorgona. A levegő áramlását víznyomás biztosítja.