„Címerhatározó/Szentiványi címer” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Csehországból származó Lőrinc comes volt,aki 1241-ben részt vett a Muhi csatában. Fia Bogomér diplomáciai érdemeiért 1263-ban
IV. Béla királytól adományt kap a Liptó megyei Vezveres földjére, ahol a hagyomány szerint Keresztelő Szt. János tiszteletére kápolna épül. 1286 július 8-án Szepesen IV. László király Bogomért és fiait ( Bodó, Miklós, Bogomér, János , Lőrinc, Dénes) valamint bátyjának ( Szerefel) fiait ( András és Miklós) kiemeli a "vendégek" sorából és magyar nemességet kapnak.
Bogomér fiai a birtokon megosztoznak és ekkor válik a család öt ágra. A Szentiványi ( a legidősebb fiú Bodó leszármazottai), a Szmrecsányi (Miklós leszármazottai), Baán ( ifj. Bogomér leszármazottai)családok. Továbbá Szerefel fiainak ágai ( azaz Andrástól ) a Pongrácz és ( Miklóstól) a Pottornyay családok.
A családok közös eredetére utal, hogy mindegyik család címerében ott van a nyitott koronából kiemelkedő kar a kürttel és a csillaggal.
A családnak ősi osztatlan birtoka Liptó megyében a Szent-Iványi uradalom, mely Bocza bánya mezővároson kívül hat helységből állt.
Ősi váruk, a (castrum sancti Joannis bapt.) a körülötte alakuló település „Szent-Ivány”-nak neveztetett, a Hradeki hegyen volt található.
Tolmácson Szentiványi Márk szerzett birtokot. Gyümölcsfaiskolája országos hírnévnek örvendett. Testvére, János, Nógrád vármegye első alispánja, ennek fia Anzelm vármegyei
100 290

szerkesztés