„Címerhatározó/Kanizsay címer” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Rotlink (vitalap | szerkesztései)
a deadlink fix: fixed hostname of google cache
Rotlink (vitalap | szerkesztései)
a nem működő linkjavítás
72. sor:
Nagy Iván tesz említést erről a Nógrádban birtokos családról, akikről Kempelen is szól, mint a "Nagyivánban" elõforduló familia. Ír ugyanakkor külön egy Kanizsay Mihályról is, aki 1628 november 27-én kap nemességet, melyet 1629-ben Nógrád megyében hirdetnek ki. Nos, ugyanarról a családról van szó. Nagy Iván ráadásul kihaltként jelzi oket, mint késobb kiderül, ez sem fedi a valóságot. A család ugyanis eltunt ugyan Nógrád megyéből, de a balassagyarmati levéltárban fellelheto iratok szerint Szatmár megyébe költöztek. Onnan folyamodtak igazoláshoz nemességük szatmári kihirdetéséhez. Az egyéb dokumentumok tanúsága szerint Lónyabányán és Fülekkelecsényben voltak birtokosok, ide 1633-ban iktatták be oket. Amikor a török elfoglalta Eger várát és Heves, Nógrád, valamit egy ideig Gömör vármegyék közigazgatása összefonódott, a család egyes tagjai tisztséget és birtokot is szereztek Hevesben, Verpelét és Vécs községekben. János 1657-ben törvényszéki ülnök, 59-ben táblabíró, 63-ban szolgabíró, Zsigmond 1658-ban szolgabíró, 68-ban esküdt, Sándor 1687-ben esküdt. 1687 után nem találjuk oket Hevesben.
 
A család őse talán a pápai céhmester Kanisay Barbéli (Borbély) Bálinth lehetett.[http://webcachearchive.googleusercontent.comis/20121128002706/search?q=cache:aiA2X8nU7RgJ:www.kanizsay.hu/kanizsay.html+c%C3%ADmerszerz%C5%91&cd=25&hl=en&ct=clnk&gl=uk]
 
*Irodalom:
82. sor:
Külső hivatkozások:
 
[http://webcachearchive.googleusercontent.comis/20121128002706/search?q=cache:aiA2X8nU7RgJ:www.kanizsay.hu/kanizsay.html+c%C3%ADmerszerz%C5%91&cd=25&hl=en&ct=clnk&gl=uk]
 
----
94. sor:
Címerüket nemcsak "Nagyiván", hanem a "Borovszky" is rosszul írja le. A sorozat szatmári kötetében ugyanis a fejércsei család címere szerepel hetei címerként. Egy harmadik változat jelenik meg a Siebmacherben: kékben, zöld halmon nyugvó koronán könyöklo, páncélos kar, görbe kardot tart, balra fent pedig hatágú arany csillag. Sisakdísz: ágaskodó aranykoronás oroszlán. Takarók: kékarany, vörösezüst.
 
A család tagjai közül András 1695-ben beregi tisztviselõ, Benedek 1702-ben beregi szolgabíró, Ferenc (meghalt 1880 körül), beregmegyei tisztviselõ és ügyvéd. - késobb szatmári rendőrkapitány, Jeno (1910 körül) lázári birtokos, Zsigmond (1832-1899) tanár, Gábor (2004) vadgazdálkodási vállalkozó Somogyban, leánya Sarolta.[http://webcachearchive.googleusercontent.comis/20121128002706/search?q=cache:aiA2X8nU7RgJ:www.kanizsay.hu/kanizsay.html+c%C3%ADmerszerz%C5%91&cd=25&hl=en&ct=clnk&gl=uk]
 
*Irodalom:
104. sor:
Külső hivatkozások:
 
[http://webcachearchive.googleusercontent.comis/20121128002706/search?q=cache:aiA2X8nU7RgJ:www.kanizsay.hu/kanizsay.html+c%C3%ADmerszerz%C5%91&cd=25&hl=en&ct=clnk&gl=uk]
 
----
112. sor:
Nagy Iván elkövetett még egy tévedést. Igaz ember nem gondolhatta, hogy két (ma már egyesült) szomszédos faluban ugyanolyan nevű birtokos család egymással nem rokon. Címeres levelük alapján viszont jól elkülöníthetők. A településeket Hetének és Fejércsének hívták, ma egyszerűen Hetefejércse. A Fejércsén (majd Csarodán) birtokos Kanizsayak őse György 1643-ban nyert nemességet, melyet a Szabolcs megyei Csengeren hirdettek ki. Az armalis (megtalálható a Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Levéltárban) tanúsága szerint a címer: aranykoronán könyöklő vörösmezű kar egyenes kardot tart. A sisakdísz: koronából emelkedő vörösattilás magyar vitéz jobbjában egyenes kardot, baljában vérző levágott török fejet tart.
 
A család birtoka Fejércsén, Csarodán volt, a kúria maradványai még megtalálhatók Hetefejércsén. A leszármazottak ma Tiszaadonyban, Miskolcon, Feõzsolcán, Gégényben, Kolozsváron, Budapesten élnek. A nemes Kanizsay családok közül ők rendelkeztek a legnagyobb birtokkal. Egy 1893-as összeírás szerint az akkor élt Ignác és Ferenc 136 holdon gazdálkodott.[http://webcachearchive.googleusercontent.comis/20121128002706/search?q=cache:aiA2X8nU7RgJ:www.kanizsay.hu/kanizsay.html+c%C3%ADmerszerz%C5%91&cd=25&hl=en&ct=clnk&gl=uk]
 
*Irodalom:
122. sor:
Külső hivatkozások:
 
[http://webcachearchive.googleusercontent.comis/20121128002706/search?q=cache:aiA2X8nU7RgJ:www.kanizsay.hu/kanizsay.html+c%C3%ADmerszerz%C5%91&cd=25&hl=en&ct=clnk&gl=uk]
 
----
128. sor:
==Kanizsay 1649==
 
Borovszky Samu Borsod megyéről írt monográfiájában szól a megyei nemeslevél kihirdetésekről. Itt olvasható Kanizsay András 1649.02.05. Címeres levelet nyer, fia András, lánya Katalin. 1729 év: Kanizsay nemeslevél kihirdetése Borsodban. [http://webcachearchive.googleusercontent.comis/20121128002706/search?q=cache:aiA2X8nU7RgJ:www.kanizsay.hu/kanizsay.html+c%C3%ADmerszerz%C5%91&cd=25&hl=en&ct=clnk&gl=uk]
 
*Irodalom:
138. sor:
Külső hivatkozások:
 
[http://webcachearchive.googleusercontent.comis/20121128002706/search?q=cache:aiA2X8nU7RgJ:www.kanizsay.hu/kanizsay.html+c%C3%ADmerszerz%C5%91&cd=25&hl=en&ct=clnk&gl=uk]
 
----
162. sor:
Külső hivatkozások:
 
[http://webcachearchive.googleusercontent.comis/20121128002706/search?q=cache:aiA2X8nU7RgJ:www.kanizsay.hu/kanizsay.html+c%C3%ADmerszerz%C5%91&cd=25&hl=en&ct=clnk&gl=uk]
 
----
170. sor:
[[Fájl:Horvát-szlavóniai_Kanizsay.jpg]]
 
Van egy címer a Siebmacher Wappen-buchban, melyet nem tudok hova tenni. Egyedül a 17. századi miskolci familiának nincs meg a címere, de ez szinte biztosan nem az övék. Nagy Iván ezt a címert a heteiek címerének véli, de ez sem igaz. Szerepel a címer a Wappenbuch magyarországi és horvát-szlavón fejezetében is. Az elõbbinél semmit, az utóbbinál annyit lehet megtudni, hogy a Varasd megyében 1740-ben szolga-bíróskodó Kanizsay Farkas címere. A haránt kettéosztott pajzs jobb alsó felén ráadásul az Osl nembéli Kanizsayak címerképe, a sasláb található. Az o nemesség adományozásuk eredete talán még a középkorba nyúlik vissza (ezért az időrendi sorrendet tekintve kakukktojás), de mindenképpen minimum 16. századi. Horvátországban az ottani országgyulés a Sabor hirdette ki a nemesség-adományozásokat, egyszer talán kezembe akad egy dokumentum erről a kihirdetésről is. Nagy valószínuséggel ebbe a családba tartozik Kanisay Miklós, aki 1654-ben Kiskomár várában lovaskapitány volt (ebben az időben nem élt Miklós a többi Kanizsay családban). Pálffy Géza egy a szlavóniai Budor családról szóló tanulmányában pedig megemlíti, hogy Budor Izabellát Kanizsay Mihály vette noül 1620 körül. Ez a Mihály még 1641-ben biztosan élt, egy másik forrás is említi. 1608-09-ben pedig Benedek, mint Korpona várának alkapitánya szerepel egy Benda tanulmányban. Családtag lehet az a Kanizsay Márton is, aki Körös-Belovár megye küldötteként vett részt 1818-ban Somogy megye tisztújító gyulésén. Horvátországban a mai napig élnek Kanizsay nevuek (ott Kanižaj-nak írják), illetve onnan Ausztráliába is elszármazott egyikük.[http://webcachearchive.googleusercontent.comis/20121128002706/search?q=cache:aiA2X8nU7RgJ:www.kanizsay.hu/kanizsay.html+c%C3%ADmerszerz%C5%91&cd=25&hl=en&ct=clnk&gl=uk]
 
*Irodalom:
180. sor:
Külső hivatkozások:
 
[http://webcachearchive.googleusercontent.comis/20121128002706/search?q=cache:aiA2X8nU7RgJ:www.kanizsay.hu/kanizsay.html+c%C3%ADmerszerz%C5%91&cd=25&hl=en&ct=clnk&gl=uk]
 
----