„Szerkesztő:Ambrus59/Útipatika” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Ambrus59 (vitalap | szerkesztései)
Ambrus59 (vitalap | szerkesztései)
63. sor:
 
== Öngyógyítás, öngyógyszerezés külföldi utazások alatt ==
[[Fájl:Pharmacy Green Cross.png|thumb|70px|left|]]
[[File:Pilulier semainier.JPG|thumb|200px|Heti gyógyszeres doboz. A tabletta szervező vagy pirula konténer egy speciális, gyógyszerek tárolására tervezett gyógyszer-tároló.]]
[[File:Pharmacy Prague Dlouha st..JPG|thumb|220px|[[OTC]] [[gyógyszer]]ek. [[2013]]. [[március 15.]], [[Prága]]]]
:Annak ellenére, hogy mindent megtesz az utazás előtti [[w:Orvos|orvosi]] konzultáció az utazók [[w:Betegség|betegségének]] megelőzésére, számos utazó megbetegszik külföldi útja során. A megbízható és időbeni orvosi ellátáshoz jutás problematikus lehet számos úti cél esetén. Ennek eredményeként, bizonyos [[w:Gyógyszer|gyógyszerek]] használata előtt az utazónak képesnek kell lennie saját panaszainak diagnosztizálására és kezelésére. Az egyes utazási tevékenységek, mint például a távoli túrázás esetén az egyetlen alternatíva az [[w:öngyógyszerezés]]<ref>Öngyógyszerezés helyzete Magyarországon doktori értekezés Dr. Major Csilla Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Doktori Iskola 2010.</ref><ref>Az ''öngyógyszerezés'' a betegmagatartás azon formája, amely a tünetek szubjektív megítélésének következménye, és amely során [[w:Gyógyszer|gyógyszereket]] alkalmaznak szakember felügyelete nélkül.</ref>. Megfelelő utazás előtti tanácsadás valóban pontosabb ön-diagnózist és kezelést eredményezhet, mint a helyi egészségügyi ellátás számos fejlődő [[w:Ország|országban]]<ref>dr. Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva: Semmelweis Orvostudományi Egyetem Magatartástudományi Intézet, 1089 Budapest, Nagyvárad tér 4. LAM 2000;10 (1): 74-81.</ref>. <br />
[[File:Medication potofen(Ibuprofen).JPG|thumb|220px|[[Ibuprofen]] a [[házipatika]] része. [[2011]]. [[február 23.]]]]
''Bővebben'': [http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96ngy%C3%B3gyszerez%C3%A9s,_%C3%B6ngy%C3%B3gy%C3%ADt%C3%A1s '''Öngyógyszerezés, öngyógyítás''']
[[File:How to stop opiate withdrawals with Over-the-Counter medications - Part 2.jpg|thumb|220px| [[OTC]] gyógyszerek]]
[[File:Medication half life.png|thumb|220px|[[Gyógyszer|Gyógyszerek]] felezési ideje és adagolása. [[2007]]. [[november]]]]
[[File:Sickness remedies.jpg|thumb|220px|Pár hete betegeskedőnél, egy egyetemi egészségügyi központban [[sinus]] [[fertőzés]]t diagnosztizáltak, a képen látható gyógyszereket szedte. 2007. november]]
[[File:Vasculitis.JPG|thumb|220px|Vasculitis, amit [[gyógyszer]] nem kívánt mellékhatása okozott. [[2010]]. [[október 23.]]]]
[[File:Epistaxis packing.jpg|thumb|120px|[[Orrvérzés]] (epistaxis). [[2011]]. [[december 4.]]]]
Az öngyógyszerezés (angol: ''self-medication'') a beteg döntése, ami [[egészségügy]]i szakértői kontroll nélküli [[gyógyszer]]szedést jelent a legtöbb esetben<ref>Öngyógyszerezés helyzete Magyarországon Doktori értekezés Dr. Major Csilla Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Doktori Iskola 2010.</ref><ref> [http://www.google.hu/#sclient=psy-ab&q=pszichol%C3%B3gia+%C3%B6ngy%C3%B3gyszerez%C3%A9s+drog+addikt%C3%ADv+&oq=pszichol%C3%B3gia+%C3%B6ngy%C3%B3gyszerez%C3%A9s+drog+addikt%C3%ADv+&gs_l=serp.12...40069.52511.0.54388.22.17.0.0.0.0.0.0..0.0...0.0...1c.1.12.psy-ab.iT2-uZCS71c&pbx=1&bav=on.2,or.r_qf.&fp=dfb1ed740d338f91&biw=1024&bih=612 A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMA EURÓPÁBAN] 2011. © Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja</ref>. Az öngyógyszerezés a betegmagatartás azon formája, amely a tünetek szubjektív megítélésének következménye, és amely során a [[Betegség|betegek]] [[gyógyszer]]eket alkalmaznak szakember felügyelete nélkül. Öngyógyítás [[ember]]i viselkedés, amikor az egyén az [[orvos]] által nem diagnosztizált és receptre fel nem írt [[gyógyszer]]t alkalmaz [[betegség]]ének kezelésére. A [[pszichológia]] az ilyen viselkedést sajátos összefüggésében használja az [[életstílusgyógyszerek]]kel]] kapcsolatban (rekreációs drogok, pszichoaktív drogok, az alkohol és más önálló megnyugtató magatartásformák)<ref> Kirstin Murray (11/10/2010). "[http://www.abc.net.au/7.30/content/2010/s3035410.htm Distressed doctors pushed to the limit]". Australian Broadcasting Corporation. Retrieved 27 March 2011</ref>. A lelki tünetek enyhítésére, a stressz és a szorongás, beleértve a mentális betegségeket és/vagy pszichológiai traumákat<ref>Dr Vivek Benegal (October 12, 2010). "[http://indiatoday.intoday.in/story/addicted-to-alcohol-heres-why/1/116093.html Addicted to alcohol? Here's why]". India Today. Retrieved 27 March 2011.</ref><ref>Howard Altman (October 10, 2010). "Military suicide rates surge". Tampa </ref>, amelyek különösen egyediek és alapul szolgálhatnak a fizikai és mentális egészség súlyos károsodására, ha ez az addiktív mechanizmusokon keresztül motivált.
 
A felelősségteljes öngyógyszerezés, öngyógyítás része az [[egészség]]tudatos, önmagáról felelősséggel döntő [[ember]] életének<ref>dr. Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva: Semmelweis Orvostudományi Egyetem Magatartástudományi Intézet, 1089 Budapest, Nagyvárad tér 4. LAM 2000;10 (1): 74-81.</ref>. Ezért is nagyon fontos, hogy gyarapítsuk [[egészségügy]]i ismereteinket, és amikor egy [[gyógyszer]] alkalmazásáról döntünk, ne csak a [[reklám]]okból tájékozódjunk. Vegyük komolyan a már sokszor elhangzott mondatot: „…kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét.”
 
A megbízható és időbeni orvosi ellátáshoz jutás problematikus lehet számos esetben. Ennek eredményeként, bizonyos [[gyógyszer]]ek használata előtt a betegnek képesnek kell lennie saját panaszainak diagnosztizálására és kezelésére<ref>Öngyógyszerezés helyzete Magyarországon doktori értekezés Dr. Major Csilla Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Doktori Iskola 2010.</ref><ref>Az öngyógyszerezés a betegmagatartás azon formája, amely a tünetek szubjektív megítélésének következménye, és amely során gyógyszereket alkalmaznak szakember felügyelete nélkül.</ref>.
 
=== Öngyógyításról általában ===
[[File:Fungal tongue.jpg|thumb|120px|Gomba telep a nyelven. 2007. augusztus .]]
Öngyógyszerezést gyakran tekintik a személy függetlenségének meghatározott gyógyszer megszerzésének tekintetében<ref> [http://www.researchgate.net/publication/11620093_Benefits_and_risks_of_self_medication Benefits and risks of self medication]</ref>. Öngyógyítás egyik eszköze a nem receptköteles gyógyszerek vásárlása és szedése. A legfontosabb szempont az a stratégia, hogy felismerje a beteg a rá váró kockázati tényezőket és megtanulja az [[öndiagnózis]] felállítását és a gyógyszeres kezelés kiválasztását az adott körülmények között. A kulcs a sikeres ön-kezelési stratégia, amely egyszerű [[betegség]] vagy állapot meghatározása és ennek segítségével választ [[gyógyszer]]t a beteg.
 
Általában előnyei az [[öngyógyítás]]nak:
* időtakarékos
* 100 %-os compliance
* elkerülhető a nosocomialis infekció
* növelheti a beteg saját egészsége iránti felelősségérzetét
* olcsóbb
 
Hátrányai az öngyógyításnak:
* gyógyszermellékhatások szaporodása (vesekárosodás: paracetamol, antibiotikumok, nemszteroid-gyulladáscsökkentők)
* gyógyszerkölcsönhatások növekedése
* téves diagnózis miatt a gyógyulás elmaradása, a betegség súlyosbodása
* adagolási hiba miatt toxikus vérszint vagy túl alacsony dózisok miatt elmaradt gyógyulás
 
=== Öngyógyítás szempontjai ===
[[File:Pill box with pills.JPG|thumb|120px|Pill box. [[2008]]. [[július]]]]
[[File:Abces dentaire.jpg|thumb|120px|A fog tályogos gyulladása a 3. napon, orvosi ellátást igényel. 2010. szeptember]]
[[File:Appendicitis world map - DALY - WHO2004.svg|thumb|120px|DALY vakbélgyulladás országonként (100.000 lakos). 2009. november]]
[[File:Apendicitis dolor.svg|thumb|120px|[[Anatómia|Anatómiai]] területeket, ahol a [[fájdalom]] sokkal gyakoribb a [[vakbélgyulladás]] esetén. Orvosi ellátást igényel. 2008. szeptember]]
[[File:Blepharitis.JPG|thumb|120px|Blepharitis. 2012. május]]
A felelősségteljes [[öngyógyszerezés]]<ref>Az öngyógyszerezés a páciens döntése, amit [[egészségügy]]i szakértő nélküli [[gyógyszerezés]]t jelent a legtöbb esetben.</ref>, [[öngyógyítás]] része az ''egészségtudatos'', önmagáról felelősséggel döntő [[ember]] életének. Ezért nagyon fontos, hogy gyarapítsuk egészségügyi ismereteinket, és amikor egy [[gyógyszer]] alkalmazásáról döntünk, ne csak a [[reklám]]okból tájékozódjunk. Vegyük komolyan a már sokszor elhangzott mondatot: „…kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét.” A receptköteles gyógyszerek [[orvos]]i ellenőrzés nélküli szedése (öngyógyszerezés) köztudottan számos ''veszéllyel'' jár. A kockázatos, felügyelet nélküli gyógyszerszedés oka sajnos nemegyszer [[orvos]]i hanyagság, pl.: a [[recept (egészségügy)|recept]]ek megrendelésre történő, automatikus megírása, megíratása az asszisztenciával, kiadása, orvosi vizsgálat nélkül. Sokkal kevésbé veszélyes a ''recept'' nélkül kapható szerek szedése, de azért ez sem veszélytelen, ezért az alábbi szempontok megfontolandók:
 
* A tünet alapján eltalálja-e a konkrét [[betegség]]et? (Pl. [[nátha]], [[megfázás]] vagy [[influenza]] gyakori alkalom a tévedésre)
* A betegség pontosan ismert, de megtalálja-e az arra legalkalmasabb gyógyszert? (Pl. a ''köhögésnél'' ''köptetők'' vagy ''köhögéscsillapítók'', esetleg ezek valamilyen kombinációi a megfelelőbbek?)
* Ha sikerült eltalálni a [[Terápia|terápiát]], s arra a legalkalmasabb gyógyszert is, akkor a további kérdés, hogy alkalmas-e az az egyén számára, nincs-e valami egyéni ellenjavallat a beteg számára? (Pl. bizonyos [[fájdalomcsillapító]]t nem célszerű a [[glaukóma|glaukómás]] betegnek szedni)
* Ha ezen a buktatón is sikerült túljutnia, akkor is marad még megoldandó kérdés. Ha több azonos ''hatóanyag-tartalmú'' gyógyszert szedünk - ami a [[gyógyszer]]ek nevéből nem derül ki -, az veszélyes túladagoláshoz vezethet.
* És akkor még nem foglalkoztunk olyan kérdésekkel, hogy mennyi ideig kell szedni, étkezés előtt vagy után kell-e bevenni, melyek azok az [[élelmiszer]]ek, amelyek mellette nem javasoltak stb.
* Ne szedjünk olyan vényköteles gyógyszert, amit nem nekünk írt fel az orvos, és olyat sem, amit régebben írt fel, de még maradt belőle. Vényköteles terméket kizárólag orvosi felügyelet mellett alkalmazzunk, és tartsuk be pontosan az utasításokat.
* Ha a gyógyszerrel kapcsolatban bármiben is bizonytalanok vagyunk (pl. [[allergia|allergiás]] reakciók, ''gyógyszer-kölcsönhatások''), mindenképpen kérdezzük meg az orvost vagy a gyógyszerészt!
* Sok az azonos hatóanyag-tartalmú, de különböző fantázianevű gyógyszer, ami esetleg a gyógyszer túladagoláshoz vezethet. Mindig nézzük meg a gyógyszer hatóanyag-összetételét, és vásárláskor kérjünk tanácsot a [[gyógyszerész]]től.
* Az [[öngyógyítás]] ne tartson 3-7 napnál tovább. Ha ennyi idő alatt nem enyhültek a tünetek, sőt esetleg súlyosbodnak vagy rövid időn belül visszatérnek, haladéktalanul forduljunk orvoshoz. Ugyanez a teendő, ha a gyógyszer szedése során mellékhatásokat tapasztalunk.
* A gyógyszerek alkalmazásánál különleges figyelmet kell fordítani bizonyos lakossági csoportokra, így pl. [[terhesség|terhes]] [[nők]]re, [[szoptatás|szoptatós]] anyákra, [[csecsemő]]kre, kisgyermekekre stb. Esetükben sok gyógyszer ellenjavallt, vagy más az adagolás, mint általában.
* Figyeljünk arra, hogy a alkalmazott gyógyszert evés előtt, után vagy közben tanácsolják bevenni, mert a [[táplálkozás]] jelentősen befolyásolhatja bizonyos gyógyszerek felszívódását.
* Ne kezeljük magunkat súlyos fájdalmak esetén, hanem azonnal forduljunk orvoshoz!
* [[Alkohol]]lal nem szabad gyógyszert bevenni!
* Ha a kiválasztott gyógyszer kapcsán bizonytalanok vagyunk abban, hogy pontosan mire is valók, vagy milyen problémára szedtük régebben, szintén kérdezzük meg a gyógyszerészt!
* Vannak olyan [[tabletta|tabletták]], amiket speciális filmbevonattal látnak el azért, hogy a bennük lévő
hatóanyag ne érintkezzen a gyomornedvvel. Az ilyen tablettákat nem szabad kettétörni vagy rágni, mert a filmbevonat megsérül. De általában is igaz, hogy a legtöbb gyógyszer (tabletta, [[kapszula]], [[tapasz]], [[kúp]]) ma már nem osztható kisebb részeire.
 
=== Az öngyógyszerezés veszélyei ===
[[File:Gezichtsoedeem.jpg|thumb|120px| Arcödéma, önarckép. 2007. november]]
[[File:Obesity Med2008.JPG|thumb|120px| Elhízás receptköteles gyógyszerei. Orlisztát és szibutramin. [[2009]]. [[október 19.]]]]
Gyakran kapunk be [[tabletta|tablettákat]] [[láz]], [[megfázás]], ''köhögés'', [[szorongás]], [[alvászavar]] és [[fejfájás]] miatt anélkül, hogy vennénk a ''fáradságot'', és segítségül hívnánk egy [[Orvos|orvost]]. Az [[öngyógyszerezés]] azonban ilyen esetekben is bonyodalmakhoz vezethet. Hiszen sok hatásos [[gyógyszer]] (pl.: [[fájdalomcsillapító]], [[lázcsillapító]], [[köhögéscsillapító]], [[allergiacsökkentő]], [[hashajtó]], [[multivitamin]] és savlekötő) kapható [[recept (egészségügy)|recept]] nélkül kisebb dózisban. Az [[öngyógyszerezés]] nem veszélytelen. Különösen [[gyermekkor]]ban, idős embereknél, [[terhesség]] alatt, illetve szoptatás alatt. Ugyanis a gyógyszerek pl.: allergiát, májelégtelenséget okozhatnak, születési rendellenességet, kölcsönhatásba kerülhetnek egymással. A zsírban oldódó vitaminok (főleg az un. „megavitaminok”) túlzott használata hipervitaminózist (vitaminmérgezést) okozhat.<br />
Az öngyógyszerezés potenciális veszélyei:
* A betegség félre-diagnosztizálása
Sokkal nehezebb lehet a korrekt orvosi diagnózis megalkotása akkor, ha valaki, a betegség korai fázisában jelentkező enyhébb tüneteit
(fájdalom, láz, hasmenés, stb.) öngyógyszereléssel elfedi. Ilyenkor a megkésett diagnózis, előrehaladottabb betegséghez, elkésett kezeléshez, az pedig elhúzódó gyógyuláshoz esetleg szövődményekhez vezethet.
* Hozzászokás
A receptköteles gyógyszerek közül egyes savlekötők, köhögéscsillapítók és hashajtók hozzászokáshoz vezethetnek.
* Allergiás reakciók
Az antibiotikumokról közismert, hogy súlyos, akár végzetes allergiás reakciókat is okozhatnak ezekre érzékeny emberekben.
*Szélütés
Bizonyos fájdalomcsillapítók nem csak több gyomorsav termelődését, gyomorfájdalmat, gyomorfekélyt, gyomorvérzést okozhatnak, hanem
kezeletlen magas vérnyomású betegekben, megtöbbszörözhetik a szélütés kockázatát is.
* Gyógyszer-kölcsönhatások
Néhány gyógynövény készítmény és gyógyszer is kölcsönhatásba kerülhet egymással. Ennek következményeként a gyógyszer vérszintje és ezzel a hatása vagy elmarad az elvárttól, vagy éppen ellentétesen, a gyógyszer normális lebomlásának megakadályozása miatt, akár toxikus szintre is fokozódhat a gyógyszer hatása.
 
=== Gyógyszerbeadás írott és íratlan szabályai ===
[[File:Defense.gov photo essay 080329-F-1644L-370.jpg|thumb|120px| Az édesanya bátorítja fiát, hogy igya meg a féreghajtó [[gyógyszer]]t. [[2008]]. [[március 29.]] Afrika szarva]]
A [[recept (egészségügy)|recept]]köteles [[gyógyszer]]ek [[orvos]]i ellenőrzés nélküli szedése (öngyógyszerezés) köztudottan számos veszéllyel jár. Sokkal kevésbé veszélyes a ''recept'' nélkül kapható gyógyszerek alkalmazása, de azért ez sem veszélytelen, ezért az alábbi szempontok megfontolandók, az öngyógyszerezés, öngyógyítás során az erre vonatkozó írott és íratlan szabályokat be kell tartani:
 
* A családtag a [[gyógyszer]]t nem csak egyszerűen „továbbítja” önmagának vagy a családtagnak, hanem:
# felméri és ismeri a gyógyszerekkel kapcsolatos adatokat, információkat (gyógyszer mire jó, adagolása, mellékhatásai, interakciói, tárolása stb.)
# a beteg (pl.: gyermek) értelmi és kooperációs képességét, jelen állapotát, a gyógyszerszedéssel kapcsolatos attitűdjét,
# tervezi és megvalósítja a helyes gyógyszeralkalmazást
* A gyógyszerbevétel, beadás („gyógyszerezés”) biztonságának szabályai:
# a megfelelő gyógyszert ("hármasszabály"<ref>a. Mielőtt a gyógyszer dobozát kivesszük a gyógyszert tároló szekrényből b. Amikor a szükséges gyógyszermennyiséget (egyszeri adagot) kivesszük a gyógyszeres fiolából. c. Mielőtt a gyógyszeres dobozt visszatesszük a gyógyszert tároló szekrénybe.</ref>, ellenőrizni kell a gyógyszer dobozának feliratát három alkalommal)
# megfelelő adagban
# megfelelő betegnek (pl.: 4 gyermek van a családban vagy ikrek)
# megfelelő időben: az időrendi előírásokat pontosan be kell tartani és megfelelően kell értelmezni (Pl.: a „8 óránként” alkalmazás előírása nem azonos a „naponta háromszor” előírással stb.).
# megfelelő állapotban
# megfelelő minőségben
 
=== Betegségek, amit gyógyíthatunk ===
==== Meghűlés ====
Tünetek:
 
A [[megfázás]] nem azonos a [[vírusok]] okozta [[influenza|influenzával]], amely mindig magas [[láz (élettan)|lázzal]] (39 C°)>, fej- és végtagfájdalmakkal jár. Megfázás esetén az [[orr]]ból csepegő váladék víztiszta, a [[légzés]] nehezített. A meghűlés általában nem jár lázzal, annak megjelenése már szövődményre utal. Ugyancsak szövődmény jele, ha az orrból kifújt váladék színesedik, a zöldes, sárga váladék megjelenése már [[baktériumok]] jelenlétére utalhat. A váladéktól a szervezet [[tüsszögés]]sel, [[köhögés]]sel próbál megszabadulni.
 
Kezelése:
 
Napi 3 x 100 mg [[C-vitamin]] szedése, bőséges folyadékfogyasztás. Orrdugulás ellen orrcseppek használhatók, de ne feledjük, hogy [[gyerek]]ek sok esetben nem kaphatják a felnőttek részére rendelkezésre álló szereket! A megfázás tüneteinek csökkentésére vannak kombinált hatóanyagú készítmények, és a váladék felköhögésének fokozására vásároljunk köptetőket.
 
==== Köhögés ====
Tünetek:<br />
Általában száraz és nedves (vagy másképpen improduktív és produktív) ''köhögést'' különböztetünk meg, aszerint, hogy távozik-e közben ''váladék'' a [[légutak]]ból vagy sem. Mindkét típusa lehet olyan jellegzetes, hogy már hangja alapján is gondolhatunk bizonyos megbetegedésekre. Első feladat az okok tisztázása, ha nem közönséges [[nátha|nátháról]], meghűlésről van szó, akkor forduljunk [[orvos]]hoz.<br />
Kezelés:<br />
Hasznosságától függően szükséges a köhögést [[gyógyszer]]esen befolyásolni. A nedves köhögést csak akkor kell csillapítani, ha nagyon heves és a [[betegség|beteget]] erősen fárasztja, esetleg veszélyes [[vérnyomás]]-emelkedést, [[vérzés]]t, szívgyengeséget is kiválthat. Feleslegesen fárasztja a beteget az improduktív, száraz köhögés, amelyet például a száraz [[bronchitis]] vagy ''mellhártyagyulladás'' vált ki; ezt mindenképpen csillapítani kell. Mérsékléséhez sokszor elegendő a levegő páratartalmának növelése. A leggyakrabban használt készítmények a ''köptetők'', melyek megkönnyítik, gyorsítják a köpet kiürítését a légcsőből és a hörgőkből. Fokozzák a váladék termelődését és elfolyósítják a tapadós nyákot, ez pedig produktívvá teszi a köhögést.
==== Torokfájás ====
Tünetek:<br />
A ''torokfájás'' létrejöttéért nem minden esetben a [[légút]]i megbetegedések felelősek. Számos ''belgyógyászati'' probléma első jele vagy részjelensége is lehet, ezért hosszabb fennállása vagy gyakori megjelenése esetén indokolt, hogy felkeressük háziorvosunkat. A kellemetlen tünet többnyire a felső légutak [[Baktériumok|bakteriális]] és [[Vírus|vírusos]] [[Fertőzés|fertőzéseikor]] jelentkezik, mindkét esetben jellemző a [[láz]], a borzongás, a torokfájás, a nyelési nehezítettség, a garatpír, a mandulán észlelhető lepedék, a nyaki [[nyirokcsomó]]-megnagyobbodás, a rossz általános közérzet, a gyengeség, az esetleg émelygés, ritkább esetben a [[hányás]].<br />
Kezelés:<br />
Mindenképpen hasznos a lázcsillapítás, a torokfájdalom enyhítése különböző készítményekkel, gyulladásgátlók, orrcseppek, C-vitamin és köhögéscsillapítók igénybevétele. Ne feledkezzünk meg a folyadékpótlásról és néhány napos ágynyugalom is szükséges. Ha a tünetek nem enyhülnek néhány napon belül, keressük fel a háziorvost!
==== Láz ====
Tünetek:<br />
Normális testhőmérsékletnek a 36-37 fok közötti hőmérsékletet tekintjük, 38 fokig hőemelkedésről, felette lázról, 39 fok felett pedig magas lázról beszélünk. Mivel az állapot károsítja a szervezetet, ezért mindenképpen csillapítanunk kell a 38 fok feletti lázat.<br />
Kezelés:<br />
fizikális lázcsillapítást (hűtőfürdő, testborogatás) 38 fok felett alkalmazzuk, ami kiegészítheti, vagy helyettesítheti a gyógyszeres lázcsillapítást. A cél a testhőmérséklet 38 fok alá csökkentése. A hűtőfürdőzés során ültessük a lázas beteget testmeleg, számára kellemes hőmérsékletű vízzel megtöltött fürdőkádba. Ezután fokozatosan, lassan hűtsük a vizet, 29-30 fokos (langyos) hőmérsékletnél hagyjuk abba a hűtést, ezután a beteg addig maradjon a vízben, amíg testhőmérséklete el nem éri a 38 fok alatti hőmérsékletet. A hűtőfürdőzés többször is ismételhető. A fizikális lázcsillapítás másik módja a testborogatás. Erre a célra leginkább egy állott vizes – azaz szobahőmérsékletű - lepedő felel meg, mellyel hónaljtól bokáig burkoljuk be a beteget. Cseréljük 10 percenként a borogatást addig, amíg a láz 38 fok alá nem csökken. Ha fázik a beteg, a vizes lepedőre boríthatunk egy száraz lepedőt. Ennél melegebben ne takarjuk be a beteget a testborogatás alatt, mert az emeli a hőmérsékletet. A lázcsillapítás után csak vékony takaróval takarjuk be a beteget, különben hőpangás jöhet létre. Itassunk vele sok folyadékot és kerülje a fokozott fokozott mozgást. Szükség szerint ismételjük a lázcsillapítást. A láz csökkentésének hatékony módja a lázcsillapító szerek használata is, adagolására azonban ügyeljünk, pontosan tartsuk be a betegtájékoztatóban előírt utasításokat. A túladagolás elkerülése céljából arra is figyelni kell, hogy ha az egyik szert nem találtuk hatásosnak és másikat szeretnénk alkalmazni, akkor is tartsuk be a tájékoztatóban előírt időt, csak ezután használjunk másik készítményt.
==== Fejfájás ====
Tünetek:<br />
Komolyabb aggodalomra adhat okot, ha a korábban panaszmentes betegnek első alkalommal hirtelen kezdődő, súlyos fejfájása van, mint a régóta ismert, időnként jelentkező panasz. Szintén nagyobb figyelmet érdemel az alvászavart okozó, vagy idősebb korban rohamokban
jelentkező, látászavarral, agyi funkciók változásával, esetleg görcsrohammal járó fejfájás, ilyenkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni.<br />
Kezelés: <br />
Ha a fejfájás már több éve ismert a betegnél, időszakosan jelentkezik és elviselhető erősségű, eredményesen használhatók a recept nélkül kapható fájdalomcsillapító készítmények, de ha heti három alkalomnál gyakrabban jelentkezik a fájdalom vagy napi kettő tablettánál nagyobb a fájdalomcsillapító igény, mindenképpen orvoshoz kell fordulni.
==== Hasmenés ====
Tünetek:<br />
Hasmenés alatt a széklet állagának lazábbá, gyakran folyékonnyá válását értjük. Ám a naponta többszöri, formált székletürítés nem tekinthető még hasmenésnek, ha mellette panasz nincs, akkor nem is kóros. Hátterében lehetséges kisebb táplálkozási probléma és bonyolult
kivizsgálást és kezelést igénylő komoly betegség is.<br />
Kezelés:<br />
A hasmenés általában 1-3 napos betegség, s az esetek többségében önmagától is elmúlik. Figyeljünk azonban arra, hogy az elveszített folyadékot pótoljuk, a kiszáradást elkerüljük. Különösen kisgyermekeknél, időseknél nagy a kiszáradás veszélye. Ha fertőzés okozta a hasmenést nem kell azonnal hasfogó szereket alkalmazni, mert ezek gátolják a szervezet védekező reakcióját, hogy a kórokozót mielőbb kiürítse a szervezetből, de a második naptól már használhatunk bélfertőtlenítő hasfogó szereket.
==== Székrekedés ====
Tünetek:<br />
A székrekedés rendkívül száraz, kis mennyiségű (kevesebb mint 50 g/nap) vagy ritka (48 óránál nagyobb időköz) széklet ürítése. Javasolható, hogy a hátterét legalább egyszer érdemes megnézni, ha pedig új keletű a székrekedés, akkor annál inkább. Cukorbetegség,
hormonbetegség, vesebetegség, bélbetegségek stb. kizárása szükséges. Leggyakrabban azonban a helytelen táplálkozás és életmód, kevés folyadék- és rostfogyasztás okozzák.<br />
Kezelés:<br />
Oda kell figyelni a helyes életmódra, a bőséges folyadékfogyasztásra, az optimális táplálkozásra (magas rosttartalom), a mozgás fontos szerepére. Ismerünk székletpuhítókat, gyógynövény- és egyéb készítményeket, melyek segítik a székelés létrejöttét, de bánjuk velük
óvatosan, mert szervezetünk hamar hozzászokhat.
==== Puffadás ====
Tünetek:<br />
Kialakulásának oka szintén a helytelen táplálkozási szokásokban keresendő leginkább. Egyes emberek evés és ivás közben sok levegőt nyelnek, ez is okozhatja a túlzott gázképződést a gyomorban. Sok gáz keletkezik a bélben bakteriális erjedés folytán a sok cellulózt tartalmazó ételek (bab, kelkáposzta, karfiol, stb.) és az élesztős tészták hatására. Kóros gázképződés következik be emésztési és felszívódási zavarokban (pl. hasnyálmirigy-elégtelenség). Laktózintoleranciában a tej és tejtermékek fogyasztása okozza. A hirtelen keletkező, nem szűnő puffadást, amely esetleg más klinikai tünetekkel is jár (a has kifejezett fájdalma, széklet és bélgázok ürítésének képtelensége, vérnyomásesés, sokk, sárgaság stb.), feltétlenül orvosnak kell látnia és vizsgálnia. Egyéb esetekben úgynevezett "banális puffadásról” van szó, amit magunk is kezelhetünk.<br />
Kezelés:<br />
A szódabikarbónát elavultnak tekinthetjük, és használatát nem javasoljuk. Megköti ugyan a gyomorsavat, de később a gyomorfal még több savat fog termelni. Másrészt, a gyomorba jutva ez a fehér por nagy gázképződést okoz, ami csak fokozza a gyomorfal feszülését. Léteznek ma már olyan "békés" gyógyszerek, amelyek megkötik a gyomorsavat, csökkentik a gázképződést, fokozzák a gyomorbélmozgásokat, ráadásul mindezt úgy, hogy a gyomorbélrendszerből fel sem szívódnak, hanem helyben fejtik ki hatásukat, majd a széklettel változatlan formában ürülnek. A táplálkozási szokások megváltoztatásával előzhetjük meg a puffadást.
=== Utazással kapcsolatos betegségek ===
 
''Bővebben'': [[B:Védőoltás nemzetközi utazóknak]]<br />
[[File:Sanitation coverage.png|thumb|px140|A Föld közegészségügyi ellátottsága. 2006. augusztus 17.]]
[[Fájl:Vaccination contre la grippe A (H1N1) de 2009.jpg|thumb|220px| Utazás előtti [[Védőoltás|vakcináció]]. [[2009]]]]
[[File:Tacking near Britannia Bridge.jpg|thumb|220px| Vitorlások a Menai-szoros elején az éves Anglesey versenyen. 1998. augusztus]]
[[File:Hunza Valley local girls.jpg|thumb|220px|[[Hunzák|Hunza]]-völgy, [[Pakisztán]]]]
Annak ellenére, hogy mindent megtesz az utazás előtti [[Orvos|orvosi]] konzultáció az utazók betegségének megelőzésére, számos utazó megbetegszik külföldi útja során. A megbízható és időbeni orvosi ellátáshoz jutás problematikus lehet számos úti cél esetén. Ennek eredményeként, bizonyos [[gyógyszer]]ek használata előtt az utazónak képesnek kell lennie saját panaszainak diagnosztizálására és kezelésére. Az egyes utazási tevékenységek, mint például a távoli túrázás esetén az egyetlen alternatíva az [[öngyógyszerezés]].
 
Megfelelő utazás előtti tanácsadás valóban pontosabb ön-diagnózist és kezelést eredményezhet, mint a helyi egészségügyi ellátás számos fejlődő országban. Az utazás előtti orvosi konzultációnak része a gyógyszer kiválasztásának és alkalmazásának oktatása. A legfontosabb szempont az a stratégia, hogy felismerje az utazóra a rá váró kockázati tényezőket és megtanítsa a diagnózis felállítására és a gyógyszeres kezelés kiválasztására az adott körülmények között. A kulcs a sikeres önkezelési stratégia, amely egyszerű betegség vagy állapot meghatározása és ennek segítségével választ gyógyszert az utazó.
==== Utazók hasmenése (Travelers’ Diarrhea) ====
 
{{fő|Utazók hasmenése}}
 
===== Hasmenés elleni (Travelers Diarrhea, TD) antimikrobás szerek =====
Az utazás alatt leggyakrabban [[akut]] [[hasmenés]]sel találkozunk, melyet [[vírusok]], [[baktériumok]], [[paraziták]] okozhatnak, de meg kell említeni az [[élelmiszer]]-[[allergia]], bizonyos [[gyógyszer]]ek, ''irritabilis bélszindróma'' (IBS) vagy ''gyulladásos bélbetegség'' (IBD) lehetséges oki szerepét is. [[Láz]] és [[vér]] nélküli hasmenések gyakoribb formája, amely a fejlődő [[ország]]okba utazók 35-50%-át érinti. Az esetek 85%-ában [[fertőzés|fertőző]] eredet igazolható. A tünetekre jellemző a nagy mennyiségű vizes [[széklet]], a ''leukocyták'' hiánya a székletben, gyakori ''émelygés'', néha [[hányás]]. Az esetek nagy részében spontán gyógyulnak az érintettek<ref>Gastroenterol Hepatoi (New York). 2011. február, 7 (2) : 88-95. PMCID: PMC3061023 Új fejlemények a utazási hasmenés Javier de la Cabada Bauche , MD és ​​Herbert L. DuPont , MD</ref>[http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3061023/ articles].<br />
==== Az utazási hasmenést előidéző leggyakoribb kórokozók ====
A hasmenés, más néven diarrhoea (diaré) a szervezet válasza a bélben lévő baktériumflóra hirtelen megváltozására. Kezelés nélkül akár 2-5 napig is eltarthat. Általában a (hosszabb) utazás első két hetében fordul elő, amikor valaki egy fejlett országból egy ún. fejlődő országba utazik. (ez esetben tekintsük fejlett országoknak Európa és Észak-Amerika területét). Az utazási hasmenés legfőbb kiváltó oka a patogéneket (káros baktériumok, vírusok, paraziták) tartalmazó ételek, italok fogyasztása. Leggyakoribb kórokozó az enterotoxikus Esherichia coli baktérium, ez felelős az utazási hasmenések mintegy 80%-áért. A fennmaradó esetekben kórokozó baktériumok közül a Salmonella, Shigella és a Campylobacter fajok fordulnak elő gyakran. Paraziták (férgek) kb. 5%-ban, vírusok még kisebb mértékben felelősek az utazási hasmenések kiváltásáért. A régebben rettegett kolera ma már igen csekély előfordulású: 1:200&nbsp;000 arányban észlelhető.
 
Enterotoxikus [[E. coli]] (ETEC), [[Campylobacteriosis|Campylobacter]] speciesek; [[Shigella]], [[Salmonella]] speciesek, [[Rotavírus]] (Latin-Amerika), [[Norwalk-vírus]] [[Giardia]], [[Cryptosporidium]], [[Cyclospora]] speciesek, [[Entamoeba histolytica]], [[Aeromonas]], [[Pleisomonas]], [[Non-cholera vibrio]] speciesek (vibrio parahaemolyticus, Ázsia) izoláltan fordulnak elő.<br />
 
* E. coli
Az [[E. coli]] [[baktériumok]] a [[vékonybél]]ben [[szaporodás|szaporodnak]], és ott [[toxin]]okat termelnek. Ezek okozzák a súlyos [[hasmenés]]t, mely akár több liter folyadékveszteséggel is járhat. Az E. coli okozta hasmenés legtöbbször 48 óra leforgása alatt, magától elmúlik. Ezek a baktériumok a hasmenéses megbetegedések 40 %-ért felelősek.
 
* Shigellák
A [[shigella]]-csoportba tartozó baktériumok okozzák a bakteriális [[vérhas]]t. A shigellák felelősek a hasmenéses betegségek 15 %-áért. A bélfal [[gyulladás]]a miatt, görcsös [[fájdalom]]mal, [[láz (élettan)|láz]]zal, gyakori, kis mennyiségű híg, nyálkás, véres székletürítéssel jár.
 
* Szalmonellák
A [[szalmonella]] [[fertőzés]]ek az ''utazási hasmenéses'' megbetegedések 10 %-át teszik ki. Az enyhe lefolyásútól [[ájulásos]] rosszullétig fokozódó hasmenést, [[hányás]]t okoz, általában pár nap alatt [[antibiotikum]] nélkül gyógyul, vér nincs a székletben.
 
* Rotavírusok
A ''rotavírusok'' szintén a megbetegedések 10 %-áért felelősek. A parányi részecskék a vékonybél falának sejtjeiben szaporodnak, meggátolják a folyadék felszívódását. Különösen súlyos hasmenés léphet fel - a kiszáradás veszélyével - [[gyermek|kisgyermekeknél]].
 
* Giardia lamblia
A [[Giardia lamblia]] [[egysejtű]] [[parazita]], mely utazás közbeni hasmenést nem túl gyakran okoz. A hazatérés utáni makacs bélpanaszoknak, jelentős részét azonban ez a kórokozó okozza. Az elhúzódó [[gyulladás]] tönkreteszi a [[bélbolyhokat]], [[alultápláltság]] és vitaminhiány alakulhat ki. A korai szakasz lehet enyhe, magától múló állapot, vagy nagyon súlyos, nagy folyadékvesztéssel járó hasmenés, melyet ''bűzös'', ''világosszürke'' széklettel járó hosszabb krónikus szakasz követ. Ázsiában és [[Közép-Amerika|Közép-Amerikában]] igen elterjedt.<br />
 
* Entamoeba histolytica
Az [[Entamoeba histolytica]] [[egysejtű]] [[parazita]], a legtöbb [[trópusi]] [[Ország|országban]] megtalálható. A [[vastagbél|vastagbelet]] károsítja, ún. [[amőbás vérhas]]t okoz, mely [[fekély]]képződéssel járhat. A [[fertőzés]] átterjedhet a [[máj]]ra és ott [[tályog]]ot okozhat.<br />
 
* Salmonella typhi
Jelenleg [[Magyarország]]on a [[baktérium]] tokanyagát tartalmazó [[vakcina]] van forgalomban, amely 3 éves védelmet biztosít. A védettség kialakulásához kb. 10-14 nap szükséges. Kétéves kor alatt, a tokanyagot tartalmazó ''oltóanyag'' nem alakít ki megfelelő védőhatást. ''Oltási reakció'' igen ritkán: 1-2 napig tartó helyi fájdalom. Baktérium, melyet a fertőzöttek székletükben ürítenek. [[Széklet]]tel szennyezett ''étel'', tárgyak, piszkos kéz közvetíti egyik [[ember]]ről a másikra. Rossz közmű ellátottságú, zsúfolt helyeken [[járvány]]os formában tör ki, ha az [[ivóvíz]] [[fertőzés|fertőzött]] [[széklet]]tel szennyeződik. A [[hastífusz]]t a [[Salmonella typhi]] idézi elő. A [[vastagbél]] [[nyirokmirigy]]eiben és a [[vékonybél]] alsó részén tapad meg, onnan átjut a [[vérkeringés]]be, majd [[fekély]]t okoz a ''bélfalban''. Nem feltétlenül hasmenéssel járó betegség. Gyakran kezdődik úgy, mint a megfázás vagy az [[influenza]]: fáj a beteg feje, torka és fokozatosan emelkedik a láza, a magas lázat nem követi a pulzus gyorsulás szaporodása. [[Antibiotikum]]mal gyógyítható.
 
'''Utazók hasmenésének okai és gyógyszerei'''
:{| border="2" cellspacing="0" cellpadding="4" rules="all" style="margin:0; border:solid 1px #AAAAAA; border-collapse:collapse; background-color:#F9F9F9; font-size:85%; empty-cells:show;"
|-
! Kórokozók csoportja* !! Kórokozók és lappangási idő !! Gyakoriság (%)† !! Terápia <ref>BMJ | 11 OCTOBER 2008 | VOLUME 337</ref><ref>USA Pharm. 2011-36 (12) :49-52.Brian Meadors klinikai gyógyszerész Baylor All Saints Medical Center Fort Worth, Texas</ref>
|-
| '''Baktériumok''' || 6-48 óra || 50-75 || Empírikus vagy célzott antibiotikum
|-
| ||E. coli (enterotoxikus)|| 10-45 || 1. Levofloxacin 2. Rifaximin
3. Ampicillin 4. Cefotaxim
|-
| || E.coli (enteroaggregatív) || 5-35 || Rifaximin
|-
| || Campylobacter || 5-25 || 1. Levofloxacin
2. Azitromicin (India, Dél-Kelet-Ázsia,
Közép-Amerika, Szub-Szahara)
|-
| || Salmonella || 0-15 || 1. Levofloxacin 2. Amoxicillin 3. Co-trimoxazol
|-
| || Shigella || 0-15 ||1. Levofloxacin 2. Ceftriaxon
|-
| || egyéb || 0-5 ||
|-
| '''Vírusok''' || 6-48 óra || 0-20 || tüneti terápia: só- és folyadékpótlás, adszorbensek
|-
| || norovírusok || 0-10 || -
|-
| || rotavírus || 0-5 || -
|-
| '''Paraziták''' || 1-2 hét || 0-10 ||
|-
| || Giardia intestinalis || 0-5 ||1. tinidazole 2. metronidazol
3. nitazoxanide 4. paromomicin
 
5. furazolidon 6. quinacrine
|-
| || Cryptosporidium spp || 0-5 || Nitazoxanide
|-
| || Cyclospora cayetanensis|| <1 || Co-trimoxazol
|-
| || Entamoeba histolytica || <1 || 1. iodoquinol
 
2. paromomicin
|-
| Akut ételmérgezés || || 0-5 ||
|-
| Egyéb || || 0-5 ||
|}
:* együttes fertőzése több kórokozónak egy gazdaszervezeten 10-15%-ában.
:* gyakoriság változik az úti céltól, környezetöl, az évszaktól függően.
 
===== Antimikrobás kezelés =====
Tekintettel arra, hogy a [[kórképek]] döntő többségét [[baktériumok]] okozzák, az [[antibiotikum]] kezelés hatékony lehet. Antibiotikumok szerepe fontos az utazási hasmenés kezelésében. A megfelelően alkalmazott szer elmulasztja a tüneteket, lerövidíti a betegséget. Különösen igaz ez a Shigella és Escherichia coli fertőzésekre. Az ''antibiotikum'' kezeléstől várható, hogy a betegség időtartama megrövidüljön, a tünetek gyorsabban enyhüljenek, az alapbetegség, életkor miatt veszélyeztetett populációban a szövődmények kialakulását megelőzze. Rutinszerű antibiotikum kezelés nem indokolt, a betegség spontán gyógyul. Antibiotikum kezelés akkor indokolt, ha:
* láz meghaladja a 38°C-ot
* székürítés véres,
* 24 órán belül 3-5 székletürítés jelentkezik,
* a tünetek 2 napon túl is fennállnak.
* a beteg állapota súlyos, szisztémás tünetek kifejezettek, lázas, a széklet véres perzisztáló Shigella-, Salmonella- vagy Campylobacter-fertőzések
* alapbetegség, életkor miatt a beteg veszélyeztetett pl.([[Immunszupresszív gyógyszerek|immunszupprimált]] betegek és [[AIDS]]-es páciensek), idősek, csökkent ellenálló képesség vagy [[szepszis]], beültetett [[Protézis (orvostudomány)|protézisek]], (perzisztáló) [[parazita|parazitás]] [[fertőzés]] esetén.
* ''azitromicin''
* ''cefixime''
* ''ciprofloxacin''
* ''levofloxacin''
* ''metronidazol''
* ''nitazoxanide''
* ''rifaximin''
* ''co-trimoxazol''
===== Mikor javasolt antibiotikum-profilaxis az utazás előtt és alatt? =====
Antimikrobás [[profilaxis]] mintegy 60-90%-ban előzi meg a [[Hasmenés|hasmenést]]. Ennek ellenére [[antibiotikum-profilaxis]] rutinszerűen nem ajánlott, csak speciális szituációkban rövid időtartamú (3-5 napnál rövidebb) utazások esetén. Az antibiotikum-profilaxis a veszélyeztetett csoportban indokolt. Egyebekben csak a nem gyógyuló és a súlyos esetek igényelnek antimikrobás kezelést. Az utazó alapbetegsége, állapota miatt [[Infekció|infekcióra]] fokozottan hajlamos, illetve ha az infekció várhatóan súlyos formát ölthet. A veszélyeztetetteknek ismerni kell az [[antibiotikum]] javallatait, mellékhatásait illetve a kezelés hatékonyságának korlátait. Az alapbetegséggel rendelkező utazónak ismernie kell a hasmenés veszélyes következményeit, az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Indokolt esetben el kell látni profilaktikus [[Antibiotikum|antibiotikummal]] az alábbi betegeket:
* [[Krónikus]] [[Gyulladás|gyulladásos]] bélbetegségben szenvedők (Chron, ulcus, gyomor-, bélműtét)
* [[Alkoholista|Alkoholisták]], krónikus [[máj]]- és [[Vese|vesebetegek]]
* Immunhiányosak (IgA hiány, gyógyszeres, HIV)
* [[Cukorbetegség|Cukorbetegeknek]]
* [[Szív]] támogatását igénylők
* Rövid ideig, fontos küldetést teljesítőknek: [[politikus]], [[üzletember]], [[művész]]
* Nagyon idősek
* Utazó olyan gyógyszert szed (H2 blokkoló, protonpumpa gátló), ami emeli a gyomor-pH-t és az utazás időtartamára sem elhagyható
* Az esetleges fertőzés az utazó hivatásánál vagy egyéb oknál fogva kritikus, és kényelmetlen helyzetet teremt
 
'''Antibiotikum-profilaxis gyógyszerei'''
 
''Profilaxisra'' ajánlott [[Antibiotikum|antibiotikumok]] (naponta a terápiás dózis fele, az utazás teljes időtartama alatt).
:''kinolonok (ciprofloxacin)'' 500 mg tabl/nap
:''rifaximin'' 2 x 200 mg tabl/nap
:''azithromycin'' 500 mg tabl/nap India, Dél-Kelet-Ázsia, Közép-Amerika, Sub-Szahara<br />
 
'''Az antibiotikum profilaxis hátrányai '''<br />
nagyrészt szükségtelen antibiotikum alkalmazás az emelkedő [[rezisztencia]] miatt a klasszikusan alkalmazott antibiotikumok (tetracycklinek, cotrimoxazol, fluorokinolonok) hatékonysága csökkent; hamis biztonság érzet és ebből fakadóan az említett rendszabályok elhanyagolása; nincs olyan profilaxis, ami 100%-os védelmet nyújtana. <br />
 
'''Egyéb kiegészítő profilaxis'''<br />
:''Bismuth subsalycilát szuszpenzió'' 4x30 ml, a széklet fekete lesz!
:''Probiotikumok'' alkalmazása, Saccharomyces boulardii tartalmú probiotikum.
 
==== Jet lag ====
==== Mozgás-betegség ====
==== Légúti fertőzések ====
=== Malária kezelés ===
==== Hegyibetegség ====
==== Bakteriális bőrfertőzések ====
==== Húgyúti fertőzések ====
 
== Szempontok az útipatika összeállításánál ==