„Útipatika/Öngyógyítás/Betegségek” változatai közötti eltérés

:Az 1980-as évek végétől a politikai és devizakorlátok eltűntek, és a magyar lakosság is bekapcsolódott a nemzetközi turizmusba. A szabad utazás első éveiben 12,3 millió utazást regisztráltak, majd a 2004-es EU-csatlakozás után ez a szám 17,6 millióra nőtt. Még többen vannak azonban, akik szeretnének külföldre utazni, de nem tehetik. A KSH felmérése szerint a megkérdezettek 22–27%-a egészségügyi problémákkal magyarázta az utazás elmaradását<ref>KSH Hírlevél, 2006. május</ref>. Megállapították, hogy a magyar utazók túlnyomó része (73%) hazájában tölti a szabadságát, és csak 27%-uk utazik külföldre nyaralni.

:Az EU-s felmérések szerint is Magyarországon a külföldre utazók az összes utazónak csak 27%-át teszik ki<ref>Bovagnet CL. How Europeans go on holiday. Statistics in Focus 2006;18:2 15. KSH. A nemzetközi idegenforgalom és a turisztikai kereslet jellemzői, 2004. KSH,</ref>, és ezeknek az utasoknak a túlnyomó többsége (94,5%-a) Európán belül utazik). Az úti célok szűk voltát alátámasztják a közvélemény-kutatási adatok is . Érthető, hogy a magyaroknak csak mintegy 2-3%-a utazik endémiás területre, tehát a vakcinációnak kisebb jelentősége van az utazási tanácsadásban. Magyarországon tehát legfőképp az utazási tanácsadásra és az utazási kockázati tényezők kiszűrésére kell törekedni.

:Évente a világban kb. 6001000 millió ember utazik és ez Magyarország vonatkozásában évente kb. 520 millió utazást jelent. Az utazók, kirándulók jelentôs része tölti nyaralását szubtrópusi, trópusi országban. Az utazónak fontos tudnia, hogy az utazás alatt kialakuló betegségek gyakorisága viszonylag magas abban az esetben, ha valaki hosszabb idôt tölt trópusi, szubtrópusi országban, ahol a hygienikus körülmények nem megfelelôek. <br />