„Lineáris algebra/Bevezetés” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
51. sor:
* Ha nagyon bonyolult a probléma, nagyon sok az ismeretlen és az összefüggés, akkor elvesznénk az adatok között, ha nem írnánk fel őket rendezettebb formában. A matematikai, egyenletek formájába történő átkódolás áttekinthetőbbé teszi a problémát, és esetleg ötleteket adhat a megoldáshoz. Vasúthálózatok tervezésekor, szállításütemezési és egyéb hasonló problémák megoldásakor gyakran harminc vagy akár háromszáz ismeretlenes összefüggések között kell kiismerni magunkat, s ez esetben reménytelen dolog matematikai formalizmus nélkül megoldani ezeket.
* A műszaki életben sokszor kell hasonló problémákat megoldanunk. Ilyenkor célszerű, és rendkívül sok időt és fáradtságot megtakarító eljárás, ha a problémamegoldást gépesítjük. A számítógépek pedig meglehetősen jól boldogulnak az egyenletekkel, viszont nem képesek az emberhez hasonlóan gondolkodni.
* A lineáris algebra a „valódi”, fizikai tér és az abban végzett mozgás leírásának egyik elsődleges eszköze, a lineáris algebra bizonyos fogalmai (vektor, transzformáció) ezek leírására szolgálnak. Így lévén, a lineáris algebra nyelve arra szolgál, hogy folytonos vagy annak gondolt mozgásokat diszkrét adatokká alakítsunk át. Például ez teszi alkalmassá a „diszkrét gondolkodású” számítógépeket is, hogy a teret segítségükkel rekonstruáljuk, ami egyrészt igen hasznos, másrészt pedig igen szép és szórakoztató (ha például egy vektorgrafikusan készült képre, a fotóretusáló programok mátrixalapú filtereire, vagy az Unreal Tournament nevű FPS-játék grafikájára gondolunk ...)
 
Álljon példaként egy olyan feladat, melyet már meglehetősen nehéz matematikai formalizmus használata nélkül kezelni: