„Útipatika/Öngyógyítás/Utazási betegségek/Utazók hasmenése/Fertőzések kockázata” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Ambrus59 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Ambrus59 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
<noinclude>[[Kategória:Utazásorvostan]]</noinclude>{{Útipatika-cím}}
'''Utazók hasmenésének kapcsolata az úti céllal'''
A [[fertőzés]] átvitelének módja szerint nem egyforma a kockázat. Az [[élelmiszer|élelmiszerekkel]], folyadékkal, [[Víz|vízzel]], ''légutakon'' vagy ''vektorok'' révén terjedő [[Betegség|betegségek]] az utazók tömegét veszélyeztetik. Ezek megelőzése aspecifikus profilaxissal (óvintézkedések) vagy védőoltással, ha lehet együttesen történik. Alkalmazásuk igen fontos a betegségek behurcolása, terjedése és az egyén szempontjából egyaránt<ref>http://www.gideononline.com/</ref>. Például ciguatera mérgezés Ausztráliában, Brazíliában sárgaláz, schistosomiasis Egyiptomban, leptospirosis Costa Ricán. Számos betegség nem előzhető meg vakcinával vagy gyógyszerekkel, így a kockázat-felismerése és az oktatás fontos!
:A legfontosabb meghatározó kockázata az utazók [[hasmenés|hasmenésének]] az utazási cél. Olyan [[Környezet|környezetben]], ahol az [[Ember|emberek]] nagy számban nem férnek hozzá [[Vízvezeték|vízvezetékhez]], nincsenek megfelelő minőségű mellékhelyiségek, a [[széklet]]-szennyeződés a környezetben magasabb lesz, mert könnyebben elérhető a [[legyek]] számára. A nem megfelelő elektromos ellátás gyakori áramkimaradáshoz vezet és ezáltal a rosszul működő hűtők nem biztonságosak élelmiszerek tárolására, fokozott a megbetegedés veszélye. A nem megfelelő vízellátás vezethet a kézmosás elmaradásához például az éttermekben dolgozó személyzet esetén. A [[föld]] régiói, [[Ország|országai]] általában 3 fokozatú kockázati besorolást kapnak: alacsony, közepes és magas.<br />
:{| border="2" cellspacing="0" cellpadding="4" rules="all" style="margin:0; border:solid 1px #AAAAAA; border-collapse:collapse; background-color:#F9F9F9; font-size:75%; empty-cells:show;"
|-
! Kockázat !! Földrajzi régió
|-
| Alacsony || Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália,
Új-Zéland, Japán, Észak-és Nyugat-Európa
|-
| Közepes || Kelet- és Dél-Európa, Dél-Afrika,
néhány karibi-sziget
|-
| Magas || Ázsia, Közel-Kelet, Afrika,
Mexikó, Közép-és Dél-Amerika
|}
 
:A fejlődő [[Ország|országokban]] 20-50%-os előfordulást jelentenek: [[Latin Amerika]], [[Afrika]], [[Közel-Kelet]] ésk[[Ázsia]]. Mérsékelten veszélyesek [[Dél-Európa]] országai, és néhány [[karib-tenger]]i sziget. A [[betegség]] hordozója a [[Széklet|széklettel]] szennyezett [[étel]], [[ivóvíz]]. A nem megfelelően kezelt ételekkel - félig átsült vagy nyers [[Hús|húsok]], [[halak]], [[kagylók]], [[zöldség|zöldségek]], [[gyümölcsök]], csapvíz, jégkocka, [[tej]], tejtermék vihetők át a [[Kórokozó|kórokozók]]. Biztonságos a ''dobozos'' vagy ''palackozott'' [[Ital|italok]], [[kávé]], [[tea]] fogyasztása. Az ''étel'' elkészítésének és fogyasztásának helye a következő sorrendben kockázatos: magánház, [[étterem]], utcai kifőzde, büfé.<br />
 
:A [[mikroorganizmusok]] jelenlétét az ételben semmi sem jelzi, általában a szagát és küllemét sem változtatják meg. A [[kórokozó]] szaporodásának kedvez a lassú lehűtés és az ismételt melegítés. Az elkészített ételt, ha azonnal nem kerül elfogyasztásra, gyorsan le kell hűteni, és hűtve tárolni vagy fagyasztani. Nyers ételek közül a [[kagylók]] és az [[osztriga]] a legveszélyesebb fertőzőforrás. TD típusos tünete a napi 4-5 laza [[széklet]] 3-4 napon keresztül. 10%-a az eseteknek egy hétnél tovább tart, 1% 1 hónapig, vagy annál hosszabb deig is elhúzódik. A betegek 25%-a [[Hányás|hány]], 2-10%-ban [[Láz (élettan)|lázról]] és [[Vér|véres]] székletről is beszámol.<br />
 
 
:A [[fertőzés]] átvitelének módja szerint nem egyforma a kockázat. Az [[élelmiszer|élelmiszerekkel]], folyadékkal, [[Víz|vízzel]], ''légutakon'' vagy ''vektorok'' révén terjedő [[Betegség|betegségek]] az utazók tömegét veszélyeztetik. Ezek megelőzése aspecifikus profilaxissal (óvintézkedések) vagy védőoltással, ha lehet együttesen történik. Alkalmazásuk igen fontos a betegségek behurcolása, terjedése és az egyén szempontjából egyaránt<ref>http://www.gideononline.com/</ref>. Például ciguatera mérgezés Ausztráliában, Brazíliában sárgaláz, schistosomiasis Egyiptomban, leptospirosis Costa Ricán. Számos betegség nem előzhető meg vakcinával vagy gyógyszerekkel, így a kockázat-felismerése és az oktatás fontos!
Nagy kockázatú utazó az, aki utazással kapcsolatos betegséget szerezhet<ref>www.aafp.org/afp/2004/0701/p89.html</ref>:
* a hátizsákosan vagy vándorként utazó