„Címerhatározó/Bajna címere” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
24. sor:
Bajna
 
A 2000 lelket számláló Bajna írott történelmét a XI. századig vezethetjük vissza, hiszen 1087-ben már egyházashely volt. Templomát 1484-ben építették, egy hajóval, gótikus stílusban, majd 1880-ban SimonSimor János esztergomi hercegprímás jóvoltából kereszthajóval és két mellékhajóval bővült. Figyelemre méltó a falba illesztett, faragott gótikus szentségfülkéje és bélletes kapuja. A közeli csimai kálvária egy török időkben elpusztult falu temploma helyén emelkedik, öreg vörösmárvány kereszttel. A lejtőn elhelyezett barokk stációoszlopokat néhány éve újították fel.
 
Bajna hírét azonban mégsem ez keltette, hanem az ún. Sándor-Metternich-kastély. A XIX. század harmincas éveiben élt Sándor Móricot nevezték sátáni lovasnak, öntörvényű, hirtelen haragú embernek, aki fogadásból még a kastélya erkélyéről is leugratott a lovával. A ló bele is pusztult a mutatványba, Sándort viszont a bajnaiak ma is Ördöglovasként emlegetik. A gróf a szerelmének, a hírhedt kancellár lányának, Metternich Leontinának építtette át Bajnán az ősi családi fészket, a bajnai kastélyt Hild József tervei alapján.