„Útipatika/Speciális utazók/Útipatika sportolók részére” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Ambrus59 (vitalap | szerkesztései)
Ambrus59 (vitalap | szerkesztései)
58. sor:
:Erre a legjobb példa a bungee-jumping, amit az oxfordi egyetem veszélyes sportok klubja az 1970-es évektől tanulmányozta ezt a sportot, és 1978-ban hivatalosan is rekreációs sportnak ismerték el. A snowboard az atlantai téli olimpián lett hivatalos sportág. Ha a szakirodalom adatait vesszük figyelembe, a kárhányad alapján jó néhány „hagyományos” sport veszélyesebbnek bizonyul, mint a biztosításból kizárt tevékenységek. A statisztikai adatok szerint a bungee-jumpingban az ugrók 0,4%-os kárhányadot produkálnak, a snowbordolóknál 0,37 % az arány, a vadvízi evezésekben résztvevőknek pedig mindössze 2,1 % – a fociban 10,3 %, míg a kosárlabdában 17,4 % ugyanez a szám.
 
:Azonban csillog némi fény az alagút végén: a biztosítók egy része felismerte a fent említett tényeket, és a szükség szavát meghallva külön csomagokat állítottak össze az extrém sportolók számára. Ezek általában az alábbi költségeket fedezik: kimentés és kórházba szállítás, primer kórházi ellátás, repatriáció, definitív ellátás, rehabilitációs ellátás, táppénz, egyéb pénzbeli ellátások kérelmének elindítása (rokkantnyugdíj stb.). A csomagért persze nem kis összeget kérnek, de összességében jóval kevesebbet, mintha az ellátás költségeit valakinek magának kellene állnia: és aki veszélyes sportokat űz, az tudja a leginkább, hogy bármikor megtörténhet a baleset.Néhány népszerű szabadidősport, mint pl. a síelés – nincs kizárva a tb-ellátás köréből, és az utazási biztosítások sem felárral biztosítják a síelőket – holott kárhányaduk nagyságrendekkel nagyobb, mint a mélyugrásé.