„Heraldikai lexikon/Tengeri kígyó” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Fájl:Seaserpent.gif|thumb|tengeri kígyó]]
[[Fájl:Leviathan.gif|thumb|Leviatan]]
[[Fájl:Great_Norway_Sea_Serpent.jpg|thumb|Tengeri kígyó a sötétség tengerében. Olaus Magnus (1490-1557), ''Historia de Gentibus Septentrionalibus''. (Az északi népek története) Róma, 1555]]
[[Kép:Destruction_of_Leviathan.png|thumb|Leviatan elpusztítása, Gustave Doré metszetén (1865)]]
[[Kép:Sárkányrend-Český_Krumlov.jpg|thumb|A Sárkányrend jelvénye]]
A '''tengeri kígyó''', a héber leviatan megfelelője. (Héber: לִוְיָתָן, livjatan 'feltekeredett, összecsavarodott', tibériaszi héber liwyāṯān.) Mítikus tengeri állat, melyet óriáskígyó, [[sárkány]] vagy krokodil alakban ábrázolnak. Idővel a leviatan mindenféle nagymértű szörny szinonímája lett. A modern héberben egyszerűen [[cet]]et jelent.
Olaus Magnus azt írta a tengeri kígyóról, hogy 200 láb hosszú és 20 láb széles, a Bergen partjainál levő barlangokban és hasadékokban tanyázik, a nyakán hosszú söröény van, éles fekete pikkelyei és lángoló vörös szemei vannak.
Az Újtestamentum szerint Leviatan az Antikrisztus megtestesítője, akit az Úrnak le kell győznie. Más (ószövetségi) összefüggésben a teremtés előtti kaotikus ókorra megy vissza (Zsoltárok könyve, 74:13.-14.). Egyesek szerint azonos Rahab démonnal vagy [[sárkány|sárkánnyal]] (Ézsaiás próféta jövendölése, 51:9). Thomas Hobbes is ezt a szimbolikus képet használta fel az államról írt művében (1651).
11 ⟶ 14 sor:
<gallery>
Kép:Sjøorm-Heraldry.jpg|
Kép:Tengeri_kígyó_Erik_Ludvigsen_Pontoppidan,_1755.jpg|Tengeri kígyó Erik Ludvigsen Pontoppidan, Bergen püspöke, Norvégia természetrajza című művéből (1755)
Kép:Hans_Egede_tengeri_szörny.jpg|Tengeri szörny Hans Egede szerint (1734), grönlandi utazásáról. Leírása szerint: "1734. július 6-án, amikor Grönland déli partjainál jártunk, egy tengeri szörny jelent meg előttünk, melynek feje, amikor azt felemelte, a főárbocig ért. A pofája hosszú és hegyes volt, és hasonlóan fújta ki a vizet a bálnához; nagy széles mancsai voltak; a testét pikkelyek fedték; a bőre durva és egyenetlen volt; más nézőpontból kígyónak tűnt; és amikor lemerült, a farka, melyet a levegőbe emelt, a testéből az egész hajó hosszát kitette."
| |||