„Heraldikai lexikon/Tengeri kígyó” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
6. sor:
 
A ''cerastes'' (carastes) a bestiáriumok szerint olyan kígyó, melynek nincs gerince és a fején két kosszarv van. A leghajlékonyabb az összes kígyó közül, mintha nem is lenne gerince. Vagy két kosszarva vagy pedig négy pár kis szarva van. A homokban rejtőzik, melyből csak a szarvai látszanak ki. Az állatok ezeket tápláléknak nézik, ezért közelebb mennek hozzá, így a kígyó meg tudja őket ölni.
Szevillai Izidor 7. századi műve szerint (''Etimológiák'', 12. könyv, 4:18) a koshoz hasonló szarva van, amelyről a nevét is kapta, mivel a görögök a szarvakat a kerata szóval nevezik meg. Négy szarva van, melyeket csaliként használ, és azonnal megöli azokat az állatokat, amelyeket magához csalogat. Olyan hajlékony, mintha nem is lenne gerince.
 
A ''dipsa'' (la: dipsas, dipsade, situla) a bestiáriumok szerint olyan kígyó, melynek olsyan erős amérge, hogy már azelőtt halálos, mielőtt még megéreznénk.
 
A magyar [[Sárkányrend]] jelvényének egyes ábrázolásai is inkább tengeri kígyóra, mint sárkányra emlékeztetnek.
20 ⟶ 22 sor:
File:Seljord komm.png|A norvégiai Seljord címere (1989-től) tengeri kígyóval
Fájl:Cerastes.jpg|Cerastes egy 1350 körüli flamand bestiáriumból
Fájl:Dipsa.jpg|Dipsa egy 15. századi angol bestiáriumnól
Kép:Tengeri_kígyó_Erik_Ludvigsen_Pontoppidan,_1755.jpg|Tengeri kígyó Erik Ludvigsen Pontoppidan, Bergen püspöke, Norvégia természetrajza című művéből (1755)
Kép:Hans_Egede_tengeri_szörny.jpg|Tengeri szörny Hans Egede szerint (1734), grönlandi utazásáról. Leírása szerint: "1734. július 6-án, amikor Grönland déli partjainál jártunk, egy tengeri szörny jelent meg előttünk, melynek feje, amikor azt felemelte, a főárbocig ért. A pofája hosszú és hegyes volt, és hasonlóan fújta ki a vizet a bálnához; nagy széles mancsai voltak; a testét pikkelyek fedték; a bőre durva és egyenetlen volt; más nézőpontból kígyónak tűnt; és amikor lemerült, a farka, melyet a levegőbe emelt, a testéből az egész hajó hosszát kitette."