„Útipatika/Öngyógyítás/Utazási betegségek/Hegyibetegség” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
32. sor:
:Ennél nagyobb magasságokban a szaturáció rohamosan csökken, 4000 m-en például az artériás vér Hb O<sub>2</sub>-telítettsége a tengerszinten nyugalomban mért vénás vérénél is alacsonyabb (változatlan alveoláris ventilációt feltételezve). 2000 m-en a ventiláció háromszoros emelkedése még lehetővé tenné a normális, 100 Hgmm-es alveoláris pO<sub>2</sub>-t, de 3000 m felett ez már nem reális. Mindezek alapján érthető, hogy kb. 2500 m tengerszint feletti magasságig ritkán jelentkeznek tünetek. Ennél nagyobb magasságokban elkülönítjük az akut és a krónikus hegyi betegséget.
== A rizikó faktorok felmérése ==
:Számos tanulmányban vizsgáltak módszereket a súlyos hegyi betegség rizikójának felmérésére, azonban biztos módszert eddig nem találtak. Normobárikus hipoxiás körülmények között mérték a ventilláció emelkedését, illetve az artériás vér Hb
:Alacsony magasságban alkalmazott hipoxiás provokációt követően az a. pulmonalis nyomását is mérték. Azonban a hipoxiára az átlagosnál nagyobb mértékű pulmonalis hipertenzióval reagáló egyéneknek csak 15%-ában fejlődött ki tüdővizenyő magaslati körülmények között. Mivel az akut hegyi betegség kialakulásának gyakorisága alig mutat összefüggést a fizikai edzettségi állapottal, terheléses próbák eredményei sem adnak értékelhető tájékoztatást.
:Fokozott veszélyeztetett csoportok:
* Az anamnézisében magaslati betegség szerepel
* Alkohol-függőség
* A tengerszint emelkedése gyors (kevesebb, mint egy napi alvás esetén a magasság 9000 láb, vagy 2700 méterrel nő)
* Ismert egészségügyi probléma, amely befolyásolja a légzést
== Hegyibetegségek elkülönítése ==
| |||