„Útipatika/Öngyógyítás/Utazási betegségek/Hegyibetegség” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
54. sor:
== Hegyibetegségek elkülönítése ==
=== Akut hegyi betegség (acute mountain sickness; AMS) ===
:Az akut hegyi betegség (AMS) a leggyakoribb a magassági betegségek között, amely körülbelül 40-50 százalékában fordul elő azokban a mászókban, akik az alacsonyabb tengerszint feletti magasság és az alvás a tengerszint feletti magasság felett 10.000 lábon (3000 méter) alszanak, és mintegy 25 százalékban azoknál, akik 8000 lábon (2400 méter) töltik az éjszakát. Jellegzetesen 6–12 órával a 2500 m feletti magasságba történő érkezést követően alakul ki, nem akklimatizált egyénekben.
:Jellegzetesen 6–12 órával a 2500 m feletti magasságba történő érkezést követően alakul ki, nem akklimatizált egyénekben. Nagyobb magasságokban gyakorisága és súlyossága fokozódik. A betegség vezető tünete általában a fejfájás, amelyet émelygés, hányás, szédülés és alvászavarok kísérhetnek. A fejfájás kezelése (a non-szteroid gyulladásgátlók ) és 1-2 napos pihenéssel a tünetek általában csökkennek. A betegség enyhe formája gyakran nem befolyásolja lényegesen a fizikai aktivitást, a kirándulók elérhetik a tervezett célállomást. Súlyosabb esetben azonban 24–48 óra alatt már életet is veszélyeztető magaslati agy- vagy tüdővizenyő alakulhat ki.▼
▲:
=== Magaslati agyödéma (high-altitude cerebraledema; HACE) ===
:Többnyire 4000 m feletti magasságokban, típusosan két nap alatt alakul ki. Gyakoriságát 4000 m-en 0,5%-ra, 5000 m-en 1%-ra teszik. NSAID-re nem reagáló fejfájás és erős hányás valószínűsítik a kialakulását. Transzkraniális Doppler-mérések szerint az agyi artériák autoregulációjának csökkenése okozza a kapilláris-nyomás és a filtráció fokozódását, elsősorban az agyi fehérállomány területén.
| |||