„Heraldikai lexikon/Archontológia” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
97. sor:
katolikus plébániák [[Historia Domus]]ainak mintájára. Az első országgyűlési titulatúra 1608-ból maradt fenn. Horvátországban
[[Heraldikai lexikon/Pavao Ritter Vitezović|Paulus Ritter]] 1710-ben készítette el ''Chronologia banorum'' című kéziratos művét, mely nemcsak a tisztségviselők
kronológiáját tartalmazza, hanem életrajzi, működési és [[heraldika]]i leírással is kiegészül, amely így valódi archontológiának tekinthető. A 18. századtól kiadott tudományos művek (Szentiványi Márton, Bél Mátyás, Lehoczky András) megadták a megyei tisztviselők jegyzékét is. [[Bél Mátyás]] a ''Notitia''-ban nemcsak a vármegyék főispánjainak nevét közli, de működésük jellemzőit is. A naptárak mellékleteként ebben az időben, az 1730-as évektől kerülnek kiadásra az évenkénti hivatalos
tiszticímtárak. [[Wagner Károly]] 1782-es kéziratos művében elkészítette Magyarország főispánjainak jegyzékét. Jezsuita
rendtársa, [[Nicolaus Schmitth]] (1707-1767) hozzá hasonlóan 1739-től az archontológiai jellegű művek sorát adta ki a
nádorokról, török szultánokról és az esztergomi ésekekről.
Grossing József (1751-1830) kísérletet tett az első enciklopédikus archontológiai összefoglalásra. ''Tabulae Chronologicae... Regni Hungariae... ab Anno Christi nato millessimo usque ad nostra... tempora'' (Pozsony, 1806) című műve a [[magyar király]]ok, [[esztergomi érsek]]ek, [[nádor]]ok, [[országbíró]]k, [[horvát bán]]ok, [[erdélyi vajda|
erdélyi vajdák]] és [[erdélyi fejedelem|fejedelmek]], [[macsói bán|macsói]] és [[szörényi bán]]ok, [[tárnokmester|tárnok-]],
[[Heraldikai lexikon/Ajtónállómester|ajtónálló-]] és [[főlovászmester]]ek, temesi és pozsonyi grófok, és a királyi [[kancellár]]ok kronológiai
116 ⟶ 112 sor:
ülnök a tábla fennállásának százéves évfordulójára ''Historia Tabulae Judiciariae Districtualis Trans-Danubian...e'' (Sopron,
1824) című művének függelékében adta ki a tábla bíráinak és alsóbb hivatalnokainak jegyzékét, mely az első olyan archontológiai
összeállítás, mely egy hatósági szerv teljes személyzetére kiterjed, a legkisebb ideiglenes hivatalnokokig. Czech János, ''Győr vármegye fő-ispánjairól'' (1827) az első olyan, önálló kötetben megjelent archontológia, mely egy megye tisztségviselőivel foglalkozik.
Kéziratban maradtak Waltherr László Imre (1788-1865), a gróf Károlyi család levéltárnokának középkori egyházi és világi tisztségviselőkre vonatkozó gyűjtései, akárcsak Nagy Imre (1822-1894), kúriai bíró, jogtörténész ''Archontologia Status
Historicus Dominorum Praelatorum et Magnum... Regni Hungariae'' című adatgyűjtése az 1860-as évekből. Jelentős archontológiai tevékenységet fejtett ki [[Nagy Iván]] és [[Rómer Flóris]]. A 19. század közepének fontos oklevélkiadásai fellendítették az ▼
archontológiai kutatást is. Az 1840-1860-as években az ''Új Magyar Múzeum'' és ''Magyar Történelmi Tár'' adott ki archontológiai jegyzékeket. A [[Századok]] című folyóirat a kezdetektől fogva közölt archontológiai írásokat, [[Pesty Frigyes]] és mások tollából. ▼
▲tevékenységet fejtett ki [[Nagy Iván]] és [[Rómer Flóris]]. A 19. század közepének fontos oklevélkiadásai fellendítették az
▲archontológiai kutatást is. A [[Századok]] című folyóirat a kezdetektől fogva közölt archontológiai írásokat, [[Pesty Frigyes]]
A századfordulón jelent meg Somogyi Zsigmond ''Magyarország főispánjainak albuma'' (Szombathely, 1889), új kiadása: ''Magyarország főispánjainak története 1000-1903'' (Budapest, 1903). Az első világháború előtt jelent meg Kollányi Ferenc ''Esztergomi kanonokok 1100-1900'' (Esztergom, 1900), valamint Choboth Ferenc és Csáky Károly Emánuel ''A váci'' egyházmegye történeti névtára (Vác, I-II. 1915-1917) című műve, mely utóbbi történeti, földrajzi és plébániatörténeti lexikon is. Ekkor élénkült meg a középkort érintő archontológiai kutatás is (Csánki Dezső, Wertner Mór, Holub József, Bártfai Szabó László, Reiszig Ede).
Az első világháború után sokáig nem készültek önálló archontológiai művek. Az archontológia iránt az 1940-es években nőtt ▼
▲Az első világháború után sokáig nem készültek önálló archontológiai művek. Az archontológia iránt az 1940-es években nőtt meg ismét az érdeklődés, a [[genealógia|genealógiával]] összefüggésben, majd az 1950-es években azzal együtt az
archontológia is feledésbe merült. Újjászületése [[Paulinyi Oszkár]], [[Fallenbühl Zoltán]] és Benda Kálmán munkássága nyomán 1967-től számítható. Az 1970-es évek végétől megnőtt az érdeklődés a mohács előtti várnagyok kutatása iránt (Fügedi Erik, Kálniczky László, Borsa Iván, Engel Pál). 1971-ben a Magyar Országos Levéltár Forrástudományi Kabinetje vette tervbe a dualizmus és a Horthy-korszak idejére eső központi kormányzat archontológiájának elkészítését. A munkát az ELTE Történelem Segédtudománya Tanszéke folytatja. Újabb keletű az erdélyi archontológia, [[Trócsányi Zsolt]] tollából, ''Erdély központi kormányzata 1540-1690'' (Budapest, 1980) címmel. Az 1970-1980-as évek tisztviselő- és hivataltörténeti kutatásai rámutattak arra, hogy az archontológia és a prozopográfia () kölcsönösen kiegészítheti egymást. A különbség csak az adataok elvárt szintjében volt. Az 1980-as évektől számos megye archontológiai adatsora jelent meg. A Zala Megyei Levéltár gondozásában 200-ben jelent meg a vármegye legfontosabb választott és kinvezett megyei és járási tisztviselőinek, valamint az 1848 előtt megválasztott országgyűlési követeinek cím- és névtára az 1138-2000 közti évekre. Ismerteti a megyei közigazgatás, történetét, területi változásait, a tisztségviselők feladat- és hatáskörét is.
==Irodalom==
| |||