„Heraldikai lexikon/Bocskay György” változatai közötti eltérés

 

Mintakönyvéhez hatalmas mennyiségű korabeli és történeti forrásanyagot gyűjtött össze, amivel összefoglalta mindazt, amit a kalligráfiáról az ő idejéig tudni lehetett. Hoefnagel még rajta is igyekezett túltenni, amikor pompás színezetű díszítéseket alkalmazott, számtalan növénnyel, gyümölccsel, rovarral, állattal, képzeletbeli lénnyel.

 

A mintakönyv tulajdonképpen két kéziratból áll, melyeket bizonyára Hoefnagel és II. Rudolf elhatározásából kötöttek egybe. Az első rész 123 pergamen- és 5 papírfólió terjedelmű. Díszes írásmintákat tartalmaz, ahol Hoefnagel tudatosan kerülte a szimbolikus ábrázolásmódot. A második rész 22 fólióból áll, a pergamenlapjai valamivel nagyobbak, mint az első részé. A római majuszkula és gót minuszkula ábécé betűinek a szerkesztési módja található meg benne, Hoefnagel díszítéseivel. Érződik rajtuk Paracelsus alkímiai írásainak a hatása is, aki ugyanabban az időben fordult meg II. Rudolf prágai udvarában, mint Hoefnagel. Az illuminált majuszkulák lábánál egy-egy vers található a Zsoltárok könyvéből, melyek a kérdéses betűvel vagy a néhánnyal későbbivel kezdődnek. A miniatúra az adott szöveget illusztrálja, amelyek nagyrésze szimbolikus módon utal II. Rudolfra, mint patrónusra, megfelelve az ő világfelfogásának. A minuszkulák illusztrációi ezzel szemben humorosak, természeti tárgyakat, különös hibridlényeket ábrázolnak.

 

Ezen művének kalligráfiája kevésbé kifejező, de azonos színvonalú az írásminta gyűjteménnyel, és az írás anyaga is a kevésbé költséges papír a pergamen helyett, ami arra utal, hogy nem reprezentációs céllal kélszült, hanem oktatási és esztétikai célzattal. Az ajánlása I. Ferdinándnak szól, és ő lehetett a mű megbízója is. A szövegek közül azonban ebben több a világi jellegű, mint az írásminta gyűjteményben (hivatalos dokumentumok bevezetői, epistolák üdvözlőformulái).

 

== Jegyzetek ==