„Heraldikai lexikon/Bocskay György” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
11. sor:
nobilissimo atque clar[issimo] Hungaricae et Sclavonicae gentis stemate oriundus").
Valószínűleg 1561 előtt került az udvar szolgálatába. Szántó Tibor az Országos Levéltárban felfedezett egy 1560-as iratot, melyben megerősítik Oláh Miklós nemességét. Az irat első dekorált oldalán a HGB monogram áll, melyet "Hoefnagel Georg Bocskay" névként magyarázott,<ref>T. Szánto: Ein großer Schreibkünstler des XVI. Jahrhunderts. Gutenberg Jahrbuch (1963), p. 40</ref> de 1560-ban, sem később sem kerülhetett sor együttműködésre Hoefnagel és Bocskay között, ezért a monogramot, hátulról olvasva, inkább a "Georgius Bocskay Hungarus" névvel lehet azonosítani.<ref>Hendrix -- Vignau-Wilberg, 8.</ref> (Néhány ilyen hátulról előre haladó írás Bocskay mintagyűjteményében is megtalálható.) Azonban Bocskay már ez előtt is az udvari kancellária tagja lehetett, mivel ő készítette Oláh Miklós 1558. április 17-én kelt bárói diplomájának az írását. Az oklevél miniátora a H.G.B. 1560 monogrammal jelölte magát, akit a szakirodalom nem tud azonosítani, de vélhetőleg ez is Bocskay nevét takarja.[https://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/Ol%C3%A1h_c%C3%ADmer]
1561. március 10-én Bocskay a magyar udvari kancelláriától az év kezdetétől fogva visszamenőlegesen 50 arany fizetést kapott, mint kancelláriai írnok (scriba noster). Ettől kezdve évi 250 arany fizetésben részesült.<ref>Kapossy J.: Adattár-müvészettörténeti regeszták a királyi határozatokból és rendeletekből. I. XVI. Század. In: Bánrévi G. szerk. Művészettörténeti Ertesítő, 88 (1956), 51. l.</ref> 1562-ben már a király régi udvari szolgájának nevezi magát (Maiestatis suae veteranus servitor et Aulae familiaris). A korabeli dokumentumok szerint írnok (scriba) és titkár (secretarius) volt a magyar királyi kancellárián. Egy 1563-as dokumentum udvari történetírónak nevezi (annaligraphus). Bocskay magát a Bécsi írásminta gyűjteményben (fol. 48) királyi tanácsosnak mondja (Maximiliani secundi... consiliarius). I. Ferdinánd és utóda, II. Miksa (I. Miksa magyar király) szolgálatában állt (tehát II. Miksa generációjához tartozhatott). 1564 októberében a házasságakor a magyar kancellária egy 60 arany értékű aranyozott ezüstállal jutalmazta meg. Ugyanebből az alkalomból kapott hasonló értékű ajándékot Miksa császár fivéreitől, II. Ferdinánd és II. Károly főhercegtől. Ekkoriban Bécsben lakott, a Getthia nevű villában. Minden tisztségéért kapott fizetést, és efölött még a megbízásaiért is külön jutalmazták. 1596-tól az udvartól évi 100 gulden fizetésben részesült, a magyar kancelláriától pedig évente 200 aranyat kapott, melyet 1561-ben 250, 1568-ban 400 aranyra emeltek, de ezt sokszor csak késve kapta meg. Ezért gyakran esedezett legalább az összeg részleges kifizetéséért, vagy egyes alkalmakkor, hogy segíteni tudja a családját (1565), házat tudjon vásárolni, vagy az unokahúga házasságakor (1571). Két évi szolgálat után 200 arany támogatásban részesült, hogy házat tudjon vásárolni. 1571-ben támogatást kért egy olyan birtok megvásárlásához is, melyhez 50 jobbágy tartozott.
| |||