„Heraldikai lexikon/Joris Hoefnagel” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Fájl:Braun & Hogenberg Buda in the 16. century.jpg|thumb|Buda és Pest látképe]]
Joris '''Hoefnagel''' (1542-1601), flamand miniátort és udvari festő, az utolsó nagy kézirat-illuminátor. Ő díszítette ki {{Hl|Bocskay György}} mintakönyvét (''Mira calligraphiae monumenta'').▼
[[Fájl:Mira calligraphiae II. fol 137.JPG|thumb|A P-betű megszerkesztésének módja Bocskay Mira calligraphiae monumenta című művéből, melyet Hoefnagel illuminált. Középen Hatvan látképe látható, ahol a császári csapatok 1596. augusztus 15-én győzelmet arattak a törökökön. Fölötte villámot tartó mellvértes sas. (A villámot tartó sas a háborúban helytálló uralkodó jeképe: vö. Joachim Camerarius, jun., Symbolorum et emblematum…, Centuria Tertia, Nürnberg, 1596, No. 1.)]]▼
▲Joris '''Hoefnagel''' (1542-1601), flamand miniátort és udvari festő, az utolsó nagy kézirat-illuminátor. A neve előfordul georg Hoefnagel alakban is. Ő díszítette ki {{Hl|Bocskay György}} mintakönyvét (''Mira calligraphiae monumenta'').
Amszterdamban született egy sokgyermekes családban, Jacob Hoefnagel, gazdag kereskedő fiaként. Anyja, Elizabeth Veselaer is hasonlóan befolyásos polgári családból származott. A keresztnevét is az anyai nagyapjától, Joris Veselaertől kapta, aki Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558), II. Lajos magyar király özvegye, Németalföld helytartója számára gobelineket készített.
8 ⟶ 12 sor:
Igyekezett egyengetni a fia, Jacob karrierjét is, aki az apja halála után II. Rudolf udvari festője lett. 1601. július 24-én halt meg. valószínűleg a bécsi családi kriptában temették el.
▲[[Fájl:Mira calligraphiae II. fol 137.JPG|thumb|A P-betű megszerkesztésének módja Bocskay Mira calligraphiae monumenta című művéből, melyet Hoefnagel illuminált. Középen Hatvan látképe látható, ahol a császári csapatok 1596. augusztus 15-én győzelmet arattak a törökökön. Fölötte villámot tartó mellvértes sas. (A villámot tartó sas a háborúban helytálló uralkodó jeképe: vö. Joachim Camerarius, jun., Symbolorum et emblematum…, Centuria Tertia, Nürnberg, 1596, No. 1.)]]
Hazánkban a neve főképpen a magyar várakról készített metszetei révén ismert. Figyelemmel kísérte a magyarországi eseményeket is. Ismerjük egy levelét, amelyben Esztergom ostromáról számolt be barátjának, Orteliusnak, a Nürnbergben élő térképésznek. Vannak politikai-emblematikus ábrázolásai is, mint pl. a tizenötéves háború ütközeteit ábrázoló csataképei, amelyek a politikai allegóriák műfaját képviselik. Ide tartozik a Nógrád bevételét ábrázoló medallion is.
| |||