„Szerkesztővita:89.133.98.28” változatai közötti eltérés

a
89.133.98.28 szerkesztései visszaállítva Gubbubu utolsó változatára
(→‎magyar ország: (új szakasz))
a (89.133.98.28 szerkesztései visszaállítva Gubbubu utolsó változatára)
 
A sorozatos vandálkodásért hosszabb időre blokkoltalak. Ha bármikor visszatérnél, és bármibe beleszerkesztenél, a blokkot örökre meghosszabbítom. Minden jót, és ne gyere vissza ide többet! <span title="bétaverzió"> <font style="text-decoration: blink;"><font color="red">♥</font><font color="white">♥</font><font color="green">♥</font> </font> [[User:Gubbubu|<font color="green" face="Lucida calligraphy">Gubb</font>]][[User_vita:Gubbubu|<font color="green"> <big>✍</big></font>]] </span> 2014. július 21., 19:46 (CEST)
 
== is ==
 
ha megitoltod az örkre az ojan winta végeteln blok te mocsok
 
== utolsó esély ==
 
kérlek bementem a wikipédába is ot végleg kidobtak jól viselkedem csak engegyetek visza
 
== magyar ország ==
 
{{egyért3|Magyarország (egyértelműsítő lap)|A|Magyarország}}
{{Ország infobox
|teljes név = Magyarország
|saját név =
|idegen karakteres név =
|zászló =Flag of Hungary.svg{{!}}border
|címer = Coat of Arms of Hungary.svg
|előtag =
|mottó =
|himnusz = [[Erkel Ferenc]]–[[Kölcsey Ferenc]]: ''[[Magyarország himnusza|Himnusz]]''
|nemzeti dal = [[Egressy Béni]]–[[Vörösmarty Mihály]]: ''[[Szózat]]''
|térkép =EU-Hungary.svg
|főváros = [[Budapest]]
|legnagyobb város = [[Budapest]]
|államforma =[[köztársaság]]
|vezető cím 1 ='''[[Magyarország államfőinek listája|Köztársasági elnök]]'''
|vezető név 1 =[[{{#property:p35}}]]
|vezető cím 2 ='''[[Magyarország kormányfőinek listája|Miniszterelnök]]'''
|vezető név 2 =[[Orbán Viktor]]
|vezető cím 3 ='''[[A magyar Országgyűlés elnökeinek listája|Országgyűlés elnöke]]'''
|vezető név 3 =[[Kövér László]]
|hivatalos nyelv = [[Magyar nyelv|magyar]]
|szuverenitás típusa =Államalapítás
|szuverenitás megnevezése =[[1000]]. [[december 25.]]<ref>A hagyomány szerint „1000 és 1001 fordulóján” történt István király megkoronázása, azonban a XI. században az új év a karácsonnyal kezdődött. Forrás: [http://www.youtube.com/watch?v=UpHfhZhmdxo&feature=youtu.be&t=18m58s Szent István, az államalapító (I. rész) - Dr. Miskei Antal előadása ]</ref>
|elődállamok =
|utódállamok =
|EU-csatlakozás =[[2004]]. [[május 1.]]
|tagság =[[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]], [[Európa Tanács#Később csatlakoztak|ET]], [[Európai Unió|EU]], [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]], [[Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet|OECD]], [[Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet|EBESZ]], [[Magyarország a nemzetközi szervezetekben|stb.]]
|hadban áll =
|népességrangsorban = 88
|becsült népesség ={{szám|9879000}}<ref>[http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_wdsd001a.html KSH STADAT] (Hozzáférés: 2014. április 14.)</ref>
|becsült népesség éve =2014. január 1. ([[Országok népesség szerinti listája|87.]]
|népsűrűség =107
|népsűrűség forrás =
|népsűrűségi rangsorban =
|etnikumok =
|vallások =[[Római katolikus egyház|római katolikus]], [[Kálvinizmus|református]], [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]], [[Keleti katolikus egyházak|görög katolikus]], [[Zsidó vallás|izraelita]], [[Unitárius vallás|unitárius]]
|GDP =124 587 millió<ref>{{cite web|url=http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2014/01/weodata/weorept.aspx?sy=2011&ey=2014&sort=country&ds=%2C&br=1&c=944&s=NGDPD%2CNGDPDPC&grp=0&a=&pr1.x=45&pr1.y=9|title=IMF World Economic Outlook Database, April 2014|accessdate=2014-04-08}}</ref> [[amerikai dollár|USD]]
|GDP megjegyzés =[[2012]] (forrás: [[Nemzetközi Valutaalap|IMF]])
|GDP-rangsorban =59.
|GDP vásárlóerő-paritás =136 540 millió [[amerikai dollár|USD]]
|GDP per fő ={{szám|12544}} [[amerikai dollár|USD]]
|GDP per fő rangsorban =58.
|GDP per fő vásárlóerő-paritás ={{szám|19829}} [[amerikai dollár|USD]]
|HDI = 0,831 <ref name=HDI>{{cite web | url=http://hdr.undp.org/sites/default/files/reports/14/hdr2013_en_complete.pdf | format=PDF | title=HDI 2013 Index | publisher=ENSZ }}</ref>
|HDI év =2011
|HDI rangsorban =37.<ref name=HDI/>
|HDI kategória = magas
|írástudatlanság=0,2%
|terület =93&nbsp;036<ref name="atlasz">Földrajzi Világatlasz, Kartográfia</ref><br />93&nbsp;030<ref>[https://orszaginfo.magyarorszag.hu/informaciok/tarsadalom/foldrajz.html Magyarorszag.hu]</ref><br />{{szám|93027.44}}
<ref>[http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/hnk/Helysegnevkonyv_adattar_2010.xls KSH Helységnévtár, 2010. január 1.]</ref>
|területi rangsorban =108.
|víz =0,74
|időzóna = CET
|eltérés UTC-től =+1
|nyári időzóna = CEST
|eltérés UTC-től nyáron =+2
|pénznem =[[Magyar forint]]
|pénznem ISO-kódja =HUF
|internet TLD =hu
|gépkocsijel = H,
|hívókód =+36
|villamos hálózat = 240V / 50 Hz
|közlekedés iránya = jobb oldali
}}
 
'''Magyarország''' egy [[Közép-Európa|Közép-Európában]], a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] fekvő, [[tengerparttal nem rendelkező ország]]. Az országot északról [[Szlovákia]], északkeletről [[Ukrajna]], keletről és délkeletről [[Románia]], délről [[Szerbia]] és [[Horvátország]], délnyugatról [[Szlovénia]], nyugatról pedig [[Ausztria]] határolja. [[Főváros|Fő]]- és [[Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint|legnépesebb városa]], ami egyben az [[Az Európai Unió legnépesebb városai|EU egyik legnépesebb városa]] is, [[Budapest]]. Más [[Magyarország városai|jelentősebb városai]], [[Debrecen]], [[Szeged]], [[Miskolc]], [[Győr]] stb. Az [[Magyarország a nemzetközi szervezetekben|ország többek között]] az [[Európai Unió]], a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]], az [[Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet|OECD]] és az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] tagja is, része a [[Schengeni egyezmény|schengeni övezetnek]] valamint az egyik alapítója az úgynevezett [[Visegrádi Együttműködés]] szervezetnek. [[Hivatalos nyelv]]e a [[Magyar nyelv|magyar]], ami a legelterjedtebb nem [[Indoeurópai nyelvcsalád|indoeurópai nyelv]] [[Európa|Európában]].
 
Az ország és az állam hivatalos neve [[1989]]. [[október 23.|október 23-tól]] [[2011]]. [[december 31.|december 31-ig]] az alkotmány szerint „Magyar Köztársaság” volt, [[2012]]. [[január 1.]] óta az [[Magyarország alaptörvénye|Alaptörvény]] szerint „Magyarország”. [[Államforma|Államformája]] [[köztársaság]].
 
== Földrajz ==
:''Lásd még: a [[Magyarország földtana]] cikket''
 
Magyarország a keleti félgömb 16° és 23° [[hosszúsági kör]]ei között és az északi félgömb 45° és 49° [[szélességi kör]]ei között, [[Európa]] közepén helyezkedik el, a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]]. Tőle csaknem egyforma távolságra van nyugatra az [[Atlanti-óceán]] és keletre az [[Urál (hegység)|Urál-hegység]], tőle délre fekszik a [[Földközi-tenger]] és északra az [[Északi-tenger]]. Az országhoz legközelebb eső tenger az [[Adriai-tenger]], körülbelül 300 kilométer távolságra található. Magyarország területe {{szám|93036}} [[négyzetkilométer]],<ref name="atlasz"/> amivel az [[Országok terület szerinti listája|országok méret szerinti rangsorában]] a középmezőnyben található, a 108. helyen. Az [[országhatár]] hossza 2246 kilométer, ebből a [[Szlovákia|szlovák határszakasz]] 679, az [[Ukrajna|ukrán]] 137, a [[Románia|román]] 453, a [[Szerbia|szerb]] 164, a [[Horvátország|horvát]] 355, a [[Szlovénia|szlovén]] 102, az [[Ausztria|osztrák]] pedig 356&nbsp;km.<ref>Magyar Statisztikai Zsebkönyv, KSH, 2003</ref>
 
{| align="center"
|-
| {{Magyarország-térkép}}
|}
=== Domborzat ===
:''Lásd még: a [[Magyarország természetföldrajza]] és a [[Magyarország legmagasabb hegyeinek listája]] cikkeket''
[[Fájl:Csira-szék.jpg|180px|bélyegkép|jobb|A Csíra-szék [[Orgovány]]nál a [[Kiskunsági Nemzeti Park]]ban]]
 
Az ország területének nagy része 200 méternél alacsonyabb tengerszint fölötti magasságon fekszik, noha Magyarországon számos középhegység terül el, a 300 méteres magasságot meghaladó kiemelkedések az ország területének kevesebb mint 2%-át foglalják el. A legmagasabb pontja a [[Kékes]] 1014 m-es magassággal, a legalacsonyabb pont pedig [[Csongrád megye|Csongrád megyében]] található a [[Tisza]] közelében 75,8 m-es [[Tengerszint feletti magasság|tengerszint feletti magasságon]].<ref>{{cite web |url=http://index.hu/bulvar/mely1124/ |title=Magyarország legmélyebb pontja |date=2007-11-24 |accessdate=2012-12-16 |author=Index |authorlink=Index (internetes újság) | publisher=index.hu |language=magyar }}</ref> Az ország legfontosabb természeti kincse a [[Termőtáj|termőföld]], annak ellenére, hogy a talajminőség változatos. Területe 70%-a alkalmas [[mezőgazdaság]]i hasznosításra, és ezen arányon belül 72%-ot tesznek ki a [[szántóföld]]ek. [[Magyarország földrajzi középpontja|Az ország közepe]] [[Pusztavacs|Pusztavacs község]] területén van. A legészakibb pont [[Füzér (település)|Füzér község]] területén, László-tanya közelében, legdélibb pont [[Beremend|Beremend község]] területén, a legkeletibb pont [[Garbolc|Garbolc község]] területén, és a legnyugatibb pont pedig [[Felsőszölnök|Felsőszölnök község]] területén van.
 
[[Fájl:Okt 14.jpg|270px|bélyegkép|bal|[[Bélkő|Bélkő hegye]] és az egykori [[Bélapátfalvi Cementgyár]] tározója a [[Bükki Nemzeti Park]]ban]]
 
Magyarországot hagyományosan hat [[Magyarország természetföldrajza|természetföldrajzi tájegységre]] szokás bontani. Ezek nyugat-keleti irányban az [[Alpokalja]], a [[Kisalföld]], a [[Dunántúli-dombság]], a [[Dunántúli-középhegység]], az [[Alföld]] és az [[Északi-középhegység]]. A természeti tájak felosztásának a 6 nagytájban 35 középtájat és a 65 kistáj-csoportban összesen 227 kistájat különít el.<ref>[http://www.kulturpont.hu/dl.php?fileid=8 Fésű József György, Nagy Mihály: Kultúra és fenntarthatóság]</ref> Az [[Alföld]] egy feltöltött [[síkság]], területén szinte nincs szintkülönbség, a legnépesebb városa [[Debrecen]]. A [[Kisalföld]] az ország északnyugati részén fekszik, részei a [[Szigetköz]], a [[Rábaköz]] és a [[Marcal-medence]], a legnépesebb városa [[Győr]]. Az [[Alpokalja]] a nyugati határ mentén helyezkedik el, a Keleti-Alpok lejtővidéke az ország legcsapadékosabb része, legmagasabb területei a [[Kőszegi-hegység]] és a [[Soproni-hegység]]. Legnépesebb városa [[Szombathely]]. A [[Dunántúli-dombság]] a [[Balaton]]tól dél, délkelet és délnyugati irányba fekszik, részei a [[Zalai-dombság]], a Somogyi-dombság, a Tolnai-hegyhát, a [[Baranyai-dombság]] és két hegyvidék, a [[Mecsek]] (legmagasabb pontja a [[Zengő]], 682 méter) és a [[Villányi-hegység]] (legmagasabb pontja a [[Szársomlyó]], 442 méter). A [[Dunántúli-középhegység]] a Balatonnal párhuzamosan, délnyugat-északkeleti irányban foglal helyet a [[Dunakanyar]]ig. Részei a [[Bakony]], a [[Balaton-felvidék]] ([[Magyarország borrégióinak listája|történelmi borvidék]]) a [[Vértes (hegység)|Vértes]] és a [[Velencei-hegység]]. Az [[Északi-középhegység]] Magyarország legmagasabb vidéke, a [[Duna]] [[visegrád]]i áttörésétől a [[Bodrog (folyó)|Bodrogig]] tart. Itt található a [[Mátra]], ami a Zagyva-völgytől kelet felé magasodik, az ország legmagasabb csúcsával ([[Kékes]], 1014&nbsp;m). Az Északi-középhegységhez tartozik egy egyfajta átmenet a hegység és az alföld között.
 
=== Vízrajz ===
:''Lásd még: a [[Magyarország vízrajza]] cikket''
[[Fájl:Lake Balaton at Tihany, Hungary.jpg|300px|bélyegkép|jobb|A [[Balaton]] [[Tihany]]nál]]
 
A Kárpát-medence csaknem teljes egészében a [[Duna]] vízgyűjtő területéhez tartozik. Magyarország azonban nemcsak [[édesvíz]]ben, de [[Termálvíz|hévizekben]] is gazdag, sőt Európa hévízben leggazdagabb tájegysége. Az [[ásványi anyagok]]ban dús [[Magyarország gyógyvizei|hévizek]] hőmérséklete olykor a 70&nbsp;°C-ot is meghaladja. [[Magyarország vízrajza|Magyarország vízhálózatának]] tengelye a [[Duna]], amely teljes hossza 2850&nbsp;km, ebből a magyarországi főágának hossza 417&nbsp;km. Az ország legnagyobb mellékfolyója a [[Tisza]], ami 962&nbsp;km, és ebből magyarországi szakaszának hossza 584,9&nbsp;km. A Duna jobb parti mellékfolyói a [[Lajta]], a [[Rábca]], a [[Rába]], a [[Sió]]-csatorna (ami a [[Balaton]] vizét vezeti le, jelentősebb mellékfolyói a [[Kapos]] és a [[Sárvíz (Fejér megye)|Sárvíz]]) és a [[Dráva]], ami már a magyar határon túl csatlakozik a Dunához, a bal parti mellékfolyója pedig az [[Ipoly]]. A Tisza jobb parti mellékfolyói a [[Bodrog (folyó)|Bodrog]], a [[Sajó]] (jelentős mellékfolyója a [[Hernád (folyó)|Hernád]]) és a [[Zagyva]], bal parti mellékfolyói a [[Túr]], a [[Szamos]], a [[Kraszna (folyó)|Kraszna]], a [[Körösök|Hármas-Körös]] (a [[Sebes-Körös]], a [[Körösök|Fehér-Körös]] és a [[Körösök|Fekete-Körös]] valamint a [[Berettyó]]) és a [[Maros]]. A ''„Balaton táplálójá”''nak nevezik a [[Zala (folyó)|Zala folyót]]. Magyarország és [[Közép-Európa]] legnagyobb [[Tó|tava]] a [[Balaton]]; felülete 594&nbsp;km². Ezt követi a [[Tisza-tó]], melynek felülete 127&nbsp;km² (ez Magyarország legnagyobb mesterséges tava), a [[Fertő|Fertő tó]], [[Ausztria]] és Magyarország közös tava, magyarországi felülete 75&nbsp;km², valamint a [[Velencei-tó]], [[agárd]]i vízmérce állásánál a felülete 24,2&nbsp;km², ebből közel 10,1&nbsp;km²-t [[nád]]as borít.
 
=== Éghajlat ===
 
Magyarország három [[éghajlat]]i terület határán helyezkedik el, [[Meteorológia|időjárását]] a [[Kontinentális éghajlat|keleti nedves kontinentális]], a [[Óceáni éghajlat|nyugati óceáni]], az [[Sarkvidéki éghajlat|északi sarkvidéki légtömegek]] és a [[Mediterrán éghajlat|déli-délnyugati mediterrán]] hatás alakítja. Az évi [[Hőmérséklet|középhőmérséklet]] 8–11&nbsp;°C, amelynek viszonylag magas, 20–25&nbsp;°C-os az ingadozása. A hőmérséklet átlagos értéke [[január]]ban a legalacsonyabb, 0 – -4&nbsp;°C, [[július]]ban a legmagasabb, 18–22&nbsp;°C. A napsütéses órák száma évente 1700–2100 között van, ez az [[Alföld]] déli és középső részén a legmagasabb; a [[Dunántúl]] nyugati és az [[Északi-középhegység]] északi oldalán a legalacsonyabb, ami fontos tényező a [[mezőgazdaság]] szempontjából. Az évi átlagos csapadékmennyiség 500–900&nbsp; [[méter|mm]]: az Alföldön 500–600&nbsp;mm, a [[Dunántúl]] délnyugati tájain, valamint a hegységek magasabb részein 750–900&nbsp; mm. Az északnyugati szél az uralkodó. A valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet, mínusz 35&nbsp;[[Celsius-skála|°C]]-ot [[1940]]. [[Február 16.|február 16-án]] [[Miskolc|Görömbölytapolcán]], [[Miskolc]] közelében regisztrálták.<ref name="rekord">[http://www.met.hu/eghajlat/Magyarorszag/rekordok/ Időjárási rekordok Magyarországon] (OMSZ)</ref> <!--<ref>[http://www.deol.hu/main.php?c=4191 Debrecen Online]</ref>--> A valaha mért legmagasabb hőmérsékletet, 41,9&nbsp;[[Celsius-skála|°C]]-ot [[2007]]. [[július 20.|július 20-án]] [[Kiskunhalas]]on mérték.<ref name="rekord"/> Legtöbbször a [[Nógrád megye]]i [[Zabar]]on van a napi leghidegebb.<ref>[http://index.hu/belfold/2012/08/16/a_zabariaknak_meg_se_kottyan_a_haromfokos_nyari_hajnal/ Meg se kottyant a háromfokos nyári hajnal] – Index, 2012. augusztus 16.</ref>
 
=== Élővilág, természetvédelem ===
:''Lásd még: a [[Magyarország növényzete]] és a [[Magyarország védett állatai]] cikkeket''
[[Fájl:Grupodehungaragrizabovo.jpg|290px|bélyegkép|jobb|A [[hungarikum]]nak számító [[Magyar szürke szarvasmarha|magyar szürke szarvasmarhák]] legelés közben [[Szinpetri]]ben]]
 
Magyarország állatvilágát tekintve az egyik leggazdagabb ország [[Európa|Európában]]. Az eredeti állapotában fennmaradt növény- és állatvilág védelmére az országban 10 [[nemzeti park]]ot, 38 tájvédelmi körzetet, 142 országos természetvédelmi területet, egy természeti emléket ([[Aggtelek]]-[[Rudabánya]]-[[Szendrő]] alapszelvények) és 1125 önkormányzatok által [[Magyarország védett természeti területeinek listája|védett természeti területet]] hoztak létre eddig, összesen 816&nbsp;008 hektáron.<ref>Forrás: MTI Rt. Sajtóadatbank, Magyarország.hu</ref> Az [[Magyarország védett természeti értékeinek listája|ország védett természeti értékei]] közé számos [[park]], [[erdő]], hegy, [[tó]], [[folyó]]szakasz, vizes élőhely és [[barlang]] tartozik. A legfontosabbak régiók, [[Budapest]]en a [[Városliget]], a [[Margit-sziget]], a [[Gellért-hegy]], a [[Sas-hegy]] és a [[Pál-völgyi-cseppkőbarlang]]. A [[Dunántúl]]on a [[világörökség]]hez tartozó [[Fertő tó]], a [[Termálvíz|termálvizes]] [[Hévízi-tó]], a [[tapolca]]i tavas-barlang, a tatai [[Öreg-tó]], a [[Velencei-tó]] és kirándulóövezete, [[Tihany]] belső tavai és geológiai tanösvénye, az [[abaliget]]i cseppkőbarlang, a [[Nagyharsány|szársomlyói]] természetvédelmi terület, a [[villány]]i kőbánya őslénybemutatója, a [[fertőrákos]]i kőfejtő, a [[Dunakanyar]], valamint a régió nagy kiterjedésű erdőségei, a [[Pilis (hegység)|Pilis]], a [[Dunántúli-középhegység]] ([[Bakony]], [[Vértes (hegység)|Vértes]], [[Visegrádi-hegység]]), a [[Duna–Dráva Nemzeti Park|Gemenc]], a [[Gyulaj]], az [[Alpokalja]] és a [[Mecsek]]. [[Észak-Magyarország]]on az [[Északi-középhegység]] számos túralehetőséget kínáló erdőségei és a látványos természeti értékei, a [[Börzsöny (hegység)|Börzsöny]], a [[Mátra]], a [[Bükk (hegység)|Bükk]], a [[Lillafüred]], az [[Aggteleki Nemzeti Park]] és a bükki barlangok. Az [[Alföld]]ön a [[Hortobágyi Nemzeti Park|Hortobágy]], ami világörökségi helyszín, [[Bugac]], [[Mártély]] a Tisza holtágaival és a [[Kunhalom|kunhalmok]].
 
Számos település rendelkezik a helyi növényvilágot bemutató [[arborétum]]mal, a legismertebbek a [[Vácrátót]], a [[Zirc]], a [[Badacsonytomaj]], a [[Kám (település)|Kám]], a [[Kőszeg]], a [[Szombathely|Kámon]], a [[Vép]], a [[Szeleste]] és a [[Szarvas (település)|Szarvas]]on találhatók. A különleges állat-bemutatóhelyek közé tartozik a nyíregyházi [[Sóstói természetvédelmi terület|sóstói vadaspark]], a [[kardoskút]]i hagyományos állattartó telep, a [[mezőhegyes]]i és a [[Bábolna (Magyarország)|bábolnai]] állami ménes, a [[dévaványa]]i túzokrezervátum és a [[Veresegyházi Medvepark]]. Magyarországon az összes [[Hüllők|hüllő]]- és [[Kétéltűek|kétéltűfaj]] védelem alatt áll - ez alól az egyetlen kivétel a betelepített [[vörösfülű ékszerteknős]].<ref>[http://www.fecskfigyelo.mme.hu/hirek/archivum/1392-orszagos-ketelt-es-huell-felmeresi-programot-indit-az-mme.html MME - Országos kétéltű és hüllő felmérési programot indít az MME]</ref>
 
=== Nemzeti parkok ===
:''Lásd még: a [[Magyarország védett természeti területeinek listája]] cikket''
 
{| class="wikitable" style="position:relative;font-size:100%"
! &nbsp;&nbsp;
! Nemzeti Park
! Igazgatóság
! Terület
! Alapítva
|-
| align="center" | 1 || [[Hortobágyi Nemzeti Park|Hortobágyi]] || [[Debrecen]] || {{szám|82000}} [[Hektár|ha]] || align="center" | [[1973]]
|-
| align="center" | 2 || [[Kiskunsági Nemzeti Park|Kiskunsági]] || [[Kecskemét]] || {{szám|53000}} [[Hektár|ha]] || align="center" | [[1975]]
|-
| align="center" | 3 || [[Bükki Nemzeti Park|Bükki]] || [[Eger]] || {{szám|40200}} [[Hektár|ha]] || align="center" | [[1976]]
|-|
| align="center" | 4 || [[Aggteleki Nemzeti Park|Aggteleki]] || [[Jósvafő]] || {{szám|20170}} [[Hektár|ha]] || align="center" | [[1985]]
|-
| align="center" | 5 || [[Fertő–Hanság Nemzeti Park|Fertő–Hanság]] || [[Sarród]] || {{szám|23731}} [[Hektár|ha]] || align="center" | [[1994]]
|-
| align="center" | 6 || [[Duna–Dráva Nemzeti Park|Duna–Dráva]] || [[Pécs]] || {{szám|50000}} [[Hektár|ha]] || align="center" | [[1996]]
|-
| align="center" | 7 || [[Duna–Ipoly Nemzeti Park|Duna–Ipoly]] || [[Budapest]] || {{szám|60300}} [[Hektár|ha]] || align="center" | [[1997]]
|-
| align="center" | 8 || [[Balaton-felvidéki Nemzeti Park|Balaton-felvidéki]] || [[Csopak]] || {{szám|57000}} [[Hektár|ha]] || align="center" | [[1997]]
|-
| align="center" | 9 || [[Körös–Maros Nemzeti Park|Körös–Maros]] || [[Szarvas (település)|Szarvas]] || {{szám|50100}} [[Hektár|ha]] || align="center" | [[1997]]
|-
| align="center" | 10 || [[Őrségi Nemzeti Park|Őrségi]] || [[Őriszentpéter]] || {{szám|43927}} [[Hektár|ha]] || align="center" | [[2002]]
|-
|}
{{-}}
 
== Történelem ==
:''Lásd még: a [[Magyar történelem]] cikket''
 
A Magyarország név [[1920]] előtti viszonylatban, a korábbi történelmi időszakok esetében általában a történelmi [[Magyar Királyság]]ra vonatkozik. Néha a mai Magyarország területét is érthetjük alatta, ezt azonban minden esetben külön jelezni kell.
 
=== Honfoglalás és a Magyar Királyság ===
:''Lásd még: [[A magyar nép kialakulása]] és [[a középkori Magyar Királyság története]] cikkeket''
[[Fájl:Chronicon Pictum P021 A magyarok bejövetele.JPG|bélyegkép|220px|bal|A [[honfoglalás]] ábrázolása a [[15. század]]i [[Képes Krónika|Képes Krónikában]]]]
 
Az [[Magyar őstörténet|ősmagyarság]] legkorábbi ismert hazájának a [[Volga]] vidékét tekinthetjük ([[Magna Hungaria]]). Ezt követően a [[7. század|7.]] és a [[9. század]] között a [[Don]] folyó melletti [[Etelköz]]ben éltek. Kisebb részük keleten maradt és a [[volgai bolgárok]]hoz csatlakozott a [[Volgai Bolgárország]]ban. Vannak nyomai egy [[Kaukázusi Magyarország]]nak is, ennek mibenléte azonban a források elégtelensége miatt vitatott. A nép nagyobb része nyugatra vonult. Innen a legtöbb történész szerint a sorozatos és nagy erejű [[Besenyők|besenyő]] támadások miatt kényszerültek a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencébe]] menekülni. [[895|895-ben]], a [[honfoglalás]] során az egész medencét birtokukba vették. A [[10. század]] első felében [[Kalandozó hadjáratok|kalandozó hadjárataikkal]] rémületben tartották [[Nyugat-Európa|Nyugat-]] és [[Dél-Európa|Dél-Európát]], ekkor terjedt el a mondás, csak „''A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!''”. A komolyabb [[Nyugat-Európa|Nyugat-Európába]] induló hadjáratoknak az [[augsburgi csata]] [[955|955-ben]] vetett véget, de [[Dél-Európa]] felé még tovább is folytak a kalandozások. A kalandozások tényleges végét csak a [[973|973-as]] [[quedlinburg]]i találkozó jelentette.
 
[[Fájl:Istvan-ChroniconPictum.jpg|bélyegkép|210px|jobb|[[I. István magyar király|Szent István király]] alakja]]
[[Fájl:Benczúr, Gyula - The Baptism of Vajk - Google Art Project.jpg|bélyegkép|190px|jobb|Vajk megkeresztelkedése [[Benczúr Gyula]] festményén]]
 
[[Géza magyar fejedelem|Géza fejedelem]] nyugat felé fordult, miután székhelyéül megválasztotta [[Esztergom]]ot, 973-ban követeket küldött a [[Német-római Birodalom|német-római császárhoz]], [[I. Ottó német-római császár|I. Nagy Ottóhoz]], és keresztény papokat, hittérítőket kért tőle. Ezek nevelték fiát, Vajkot is, aki megkeresztelésekor az ''István'' nevet kapta. [[I. István magyar király|István király]] nevelője [[Szent Adalbert|Adalbert prágai püspök]] volt, az ő nevéhez fűződik megkeresztelése valamint valószínűleg István házasságát is ő hozta tető alá [[Bajorországi Gizella|Gizella bajor hercegnével]]. Géza az öröklésben a hagyományos seniorátus (a nemzetség legidősebb élő férfitagjának öröklési joga) helyett a keresztény-germán primogenitúrát (az első szülött fiú öröklési joga) akarta érvényesíteni. Géza halála után a [[Pogányság|pogányok]] támogatását élvező [[Koppány (Árpádok)|Koppány]] következett volna a fejedelmi trónon. Koppány [[Tar Szerénd]] fia volt, aki Géza másodunokatestvére és [[Árpád vezér|Árpád]] egyik fiának [[Tarkacsu]]nak az unokája. István azonban német segítséggel legyőzte, majd [[1000]] [[karácsony]]án királlyá koronáztatta magát. Ezzel megszületett a keresztény [[Magyar Királyság]], amely több mint kilenc évszázadig állt fenn a [[Kárpát-medence]] területén.
 
Miután [[1301|1301-ben]] meghalt az utolsó [[Árpád-ház]]i uralkodó, pár évig hatalmi harcok gyengítették az országot. Végül az Árpád-házzal leányágon rokon [[Anjou-kor|Anjou-dinasztia]] szerezte meg a hatalmat, és a [[14. század]]ban ezt meg is tartották. [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]], az első [[Anjou-ház]]i király központosította a királyi hatalmat. Fia, [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] uralkodása alatt érte el az ország legnagyobb kiterjedését. Az Anjou-királyok egyik legfontosabb székhelye ([[Székesfehérvár]] és [[Buda]] mellett) [[Visegrád]] volt. A [[15. század]]ban a Magyar Királyság [[Európa]] egyik jelentős hatalma volt. [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]], majd [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] uralkodása alatt az ország [[Kultúra|kulturális]] szempontból is felzárkózott a legfejlettebb országokhoz. Az ország fővárosa [[Buda (történelmi település)|Buda]] lett, Mátyás híres királyi [[reneszánsz]] udvarával. Mátyást a [[Jagelló-ház]]i királyok követték a trónon. Ekkor azonban már fenyegetett a török megszállás, ami a [[16. század]]ban véget vetett az ország nagyhatalmi helyzetének és hosszú időre a függetlenségének is.
 
=== Török hódoltság ===
:''Lásd még: a [[Török hódoltság]] és [[A török kiűzése Magyarországról]] cikkeket''
[[Fájl:Egri_no.jpg|bélyegkép|200px|bal|[[Székely Bertalan]] festménye az ''Egri nők'' harcáról [[Egri vár|Eger várának]] ostrománál, a [[törökök]] ellen]]
 
Az [[1520-as évek]] elején az [[Törökök|oszmánok]] nagy lendülettel támadtak a déli magyar végvárrendszerre, és azt sikeresen át is törték. Ezt követte az ország belseje ellen intézett támadás [[1526|1526-ban]], amely a [[Mohácsi csata|mohácsi vereséghez]] és azt követően az egységes [[Magyar Királyság]] felbomlásához vezetett. Ekkor még kivonultak a török csapatok [[Buda (történelmi település)|Budáról]], és [[Bécs]] sikertelen [[1529|1529-es]] ostroma után sem maradt megszálló erő az ország középső részén. A kirobbanó [[Magyar belháború (1526–38)|magyar belháborúnak]] véget vetve [[1541|1541-ben]] az [[Oszmán Birodalom]] [[Buda török kézre kerülése|elfoglalta Budát]]. Ezzel a Magyar Királyság három részre szakadt, a [[Királyi Magyarország]]ra, a Keleti Magyar Királyságra (később [[Erdélyi Fejedelemség]]), illetve a [[hódoltság]] területére.
 
[[Fájl:Portrait of Bálint Balassi 17. c..jpg|200px|bélyegkép|jobb|[[Balassi Bálint]], kora egyik kiemelkedő költője és katonája, aki a [[tizenöt éves háború]] során vesztette életét [[Esztergom]]ban egy ágyúlövés következtében]]
 
A hódoltság igazgatására létrejött a [[budai vilájet]]. A következő negyed században a [[törökök]] elfoglalták az ország területének 40%-át, amit aztán kisebb-nagyobb hódításokkal tovább bővítettek. A [[tizenöt éves háború]] kitöréséig kiterjesztették hatalmukat a [[Délvidék]] mellett az [[Alföld]] nagy részére és a [[Dunántúl]] déli és keleti részére. [[1552|1552-ben]] megalakult a temesvári vilájet is a megnövekedett terület igazgatására. A háború nagy pusztítást hozott a hódoltság területén és a határvidéken élők számára, azonban igazi döntést egyik fél sem tudott kiharcolni. Ekkor jött létre az egri és a kanizsai vilájet, valamint a rövid életű győri is. Az [[Alföld]]et és a [[Partium]]ot [[tatárok]] pusztították, ami kisebb települések sorát törölte el a [[Föld]] színéről. A [[17. század]]ban az [[Oszmán Birodalom]] fejlődése elmaradt a nyugat-európai államok mögött, és a belső nehézségek a magyarországi területeket sem kerülték el. Az adóterhek egyre növekedtek, ugyanakkor az [[Osztrákok|osztrák]] [[Habsburg-család|Habsburgok]] ereje egyre nőtt. A század végén is még támadott az [[Oszmán hadsereg]], de [[Bécs]]et nem sikerült meghódítaniuk. Az [[1683|1683-as]] Bécs előtti vereség után a [[Szent Liga (1684)|Szent Liga]] igen gyorsan kiűzte a [[törökök]]et a Hódoltság túlnyomó részéről. Az [[1699|1699-es]] [[karlócai béke]] után már csak a [[Temesköz]] maradt török kézen.
 
A [[Török hódoltság|török uralom]] alatti országrész településeinek jelentős része a kora [[újkor]] során a háborús időszakok pusztításai miatt fokozatosan eltűnt a föld színéről, és a [[17. század]] második felére a terület néhány önvédelemre berendezkedő [[mezőváros]] kivételével gyakorlatilag elnéptelenedett. A pusztulás okozója elsősorban nem is a törökök uralma volt, hanem a kegyetlen háborúk, különösen a [[Habsburg-család|Habsburgok]] által alkalmazott idegen [[zsoldos]]katonák szüntelen gyilkolása, fosztogatása. A század második felében [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] hősies erőfeszítésekkel próbálta megszervezni a [[törökök]] magyar vezetéssel történő kiűzését az ország újraegyesítése érdekében. A [[Wesselényi-összeesküvés]] során a [[Királyi Magyarország]] nemessége [[1670|1670-ben]] a Habsburgok ellen fordult, a szervezkedést azonban leleplezték. [[Thököly Imre]] vezetésével még egy próbálkozás történt az uralkodóház elleni szabadságharc megindítására a [[törökök]]kel szövetségben, azonban [[1685|1685-ben]] ez is elbukott.
 
=== 17. és 19. század között ===
:''Lásd még: a [[Reformkor]], a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] és a [[Kiegyezés]] cikkeket''
[[Fájl:II. Rákóczi Ferenc Mányoki.jpg|200px|bélyegkép|jobb|[[II. Rákóczi Ferenc|Rákóczi Ferenc]] portréja]]
 
A [[17. század]] végére a Habsburg vezetés alatt álló keresztény seregek a Temesköz kivételével visszafoglalták a középkori [[Magyar Királyság]] törökök által elfoglalt területeit, amit a [[karlócai béke]] szentesített. A század végére [[Erdély]]t visszacsatolták Magyarországhoz, de közigazgatásilag különállt az ország további területeitől, és az uralkodó által kinevezett kormányzó irányította. Ettől az időtől a teljes [[Magyar Királyság]] a [[Habsburg Birodalom]] része volt. A függetlenség kivívására tett kísérletet a [[II. Rákóczi Ferenc]] által vezetett [[Rákóczi-szabadságharc|szabadságharc]] a [[18. század]] elején, amely a kompromisszumos [[Szatmári béke|szatmári békével]] zárult [[1711|1711-ben]]. A 18. század folyamán a [[Habsburgok]] német-ajkúak jelentős betelepítésével szilárdították meg magyarországi uralmukat. Ennek hatására a nemzeti öntudatra ébredés nemcsak [[politika]]i, hanem kulturális síkon is zajlott. A [[19. század]] első felében [[Széchenyi István]] által megindított nemzeti reformmozgalom időszakát [[reformkor]]nak nevezzük. Erre az időre tehető a [[nyelvújítás]]i mozgalom és a [[magyar nyelv]] irodalmi szintre emelése is, melynek betetőzéseként az [[1844|1844-es]] országgyűlés során a magyar lett az ország [[hivatalos nyelv]]e.
 
[[Fájl:SzechenyiIstvan1.jpg|bélyegkép|200px|bal|[[Széchenyi István|Gróf Széchenyi István]] a [[Reformkor]] első szakaszának legmeghatározóbb személyisége]]
 
Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-as nemzeti forradalom]] nyomán [[Batthyány Lajos]] vezetésével megalakult független [[magyar kormány]] az évezredes társadalmi berendezkedés gyökeres átalakítását vállalta magára. Így az [[áprilisi törvények]] megszüntették a nemesi kiváltságokat és a [[Jobbágy|jobbágyságot]]. Miután a [[Habsburg-ház]] teljesen törvénytelen módon visszavonta az [[1848]]-as magyar [[alkotmány]]t, [[Kossuth Lajos]] vezetésével függetlenségi háború kezdődött. Az 1848-as európai [[Forradalom|forradalmak]] sorában legtovább a magyar szabadságharc tartott ki, amelyet a [[Habsburg-család|Habsburgok]] csak [[Orosz Birodalom|Oroszország]] katonai segítségével tudtak leverni. A „népnemzet” újkori fogalma alapján, a [[reformkor]] és a szabadságharc küzdelmei, majd a szabadságharc bukását követő [[passzív ellenállás]] közösségkovácsoló évtizedei során alakult ki végleg a mai magyar [[nemzet]]. Az ezt követő [[kiegyezés]] a [[Habsburg–Lotaringiai-ház|Habsburg uralkodóház]], illetve annak feje, [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]] és Magyarország politikai vezetői között [[1867|1867-ben]] született megállapodások összefoglaló elnevezése volt. Ennek egyik feltételeként került sor [[Június 8.|június 8-án]] I. Ferenc József megkoronázására. Ezután, 1867. [[Július 28.|július 28]]-án Ferenc József szentesítette a kiegyezési törvényeket (az [[1867]]. évi XII., XIV., XV. és XVI. törvénycikket) és ezzel létrejött egy paritás elvű [[Monarchia#Alkotmányos monarchia|alkotmányos monarchia]], az [[Osztrák–Magyar Monarchia]], mely az [[első világháború]] végéig állt fenn.
 
[[Fájl:Elisabeth-Österreich-1867.jpg|200px|bélyegkép|jobb|[[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] közkedvelt felesége, [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet királyné]] vagy becenevén ''Sisi'' magyar koronázási díszruhájában]]
 
A [[Osztrák–Magyar Monarchia|dualizmus]] korának fél évszázadát „''boldog békeidőknek''” is nevezik. A korszak jelképe az uralkodópár volt, az [[1867]] és [[1916]] között uralkodó [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] és közkedvelt felesége, [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet királyné]] („Sisi”). A korszakot a [[liberalizmus]] politikája jellemezte. [[Eötvös József]] vallásügyi miniszter liberális reformjai keretében a világ első [[nemzetiségi törvény]]ét és világszínvonalú népiskolai törvényt vezettek be. Az ország a következő évtizedekben az [[ipar]], [[kereskedelem]], a [[tudomány]]ok, [[művészet]]ek, a társadalmi élet minden területén hatalmas mértékben fejlődött, jórészt behozva a nyugati országoktól való évszázados gazdasági és társadalmi lemaradást. [[1873|1873-ban]] Buda, [[Pest (történelmi település)|Pest]] és [[Óbuda (városrész)|Óbuda]] egyesítésével létrejött az új főváros, [[Budapest]], ami [[Európa]] leggyorsabban növekvő nagyvárosa lett, lakossága húsz év alatt megduplázódva milliósra nőtt. A [[polgárság|polgári osztály]] kialakulását segítette a nagyfokú [[Asszimiláció (szociológia)|asszimiláció]], amelynek során a nemzetiségek egy része, különösen az ország német ajkú lakossága magyarrá vált. A polgári fejlődésben külön megemlítendő a [[Zsidók|zsidóság]] szerepe, amely a liberális légkör következtében a [[19. század]] második felében majdnem egymilliós tömegben vándorolt be az országba [[Kelet-Európa|Kelet-Európából]]. A polgárság gyarapodása mellett azonban az iparosodás túl gyorsan lezajló átalakulásai hozzájárultak a [[dzsentri]] elszegényedéséhez, másfelől a parasztiság tömeges elnyomorodásához. A nincstelen agrárproletárok jelentős része a városokba vándorolt és a rohamosan fejlődő magyar gyáripar munkaerejét adva a munkások növekvő osztályába illeszkedett be. Az elnyomorodó falusiak másik része [[zsellér]] lett a [[Kapitalizmus|kapitalizálódó]] mezőgazdasági nagybirtokokon. A századforduló éveiben százezrek választották a [[kivándorlás]]t is, elsősorban az [[Amerikai Egyesült Államok]]ba.
 
=== Az első világháború ===
:''Lásd még: a [[Magyarország az első világháborúban]] cikket''
[[Fájl:Szent Istvan.jpg|250px|bélyegkép|jobb|Az [[SMS Szent István]] [[Tegetthoff-osztály]]ú csatahajó az [[első világháború]]ban]]
 
Az [[első világháború]]ban Magyarország [[Ausztria]] és [[Németország]] szövetségeseként, idegen érdekekért kényszerült több százezres emberáldozatra az [[Orosz Birodalom|orosz]] és [[Olaszország|olasz]] frontokon. A háború alatt az angol és francia külpolitika [[Osztrák–Magyar Monarchia]] megbontás érdekében támogatta az új nemzetiségi mozgalmakat. Az Osztrák–Magyar Monarchia vereségének közeledtével, [[1918]]. [[október 28.|október 28-án]] kitört az [[őszirózsás forradalom]], és [[október 31.|31-én]] [[Károlyi Mihály]] vezetésével polgári demokratikus kormány alakult. [[november 13.|November 13-án]] [[IV. Károly magyar király|IV. Károly király]] [[eckartsaui nyilatkozat]]ával a királyság intézménye megszűnt Magyarországon, és [[november 16.|november 16-án]] kikiáltották a [[Első magyar köztársaság|Magyar Népköztársaságot]].
 
A volt [[Magyar Királyság]] területét a köztársasági kormánynak nem sikerült egyben tartania, mert a szomszédos országok, [[Csehország]], [[Románia]] és [[Szerbia]] igényt tartottak a szlovák, román és [[délszlávok|délszláv]] nemzetiségek és a nagyrészt magyarok által lakott területekre is. Az [[antant]] támogatásával katonai intervenció indult meg Magyarország feldarabolására. Az ország jelentős része [[Franciaország|francia]], [[Románia|román]] és [[Szerbia|szerb]] ellenőrzés alá került. Ez a Károlyi-kormány bukásához vezetett, és [[1919]]. [[március 21.|március 21-én]] az ország magyar kézen maradt részében a [[kommunizmus|kommunisták]] ragadták magukhoz [[puccs]]al a hatalmat. A [[Szovjetunió]] mintájára megszervezett [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] uralma, a magyarországi [[proletárdiktatúra]] 133 napig tartott. A kezdeti katonai sikerek után az elenséges túlerő miatt a kommunisták is vereséget szenvedtek. Magyarország egész területét megszállták az antant-országok csapatai.
 
=== 1919 és 1945 között ===
:''Lásd még: a [[Magyarország 1919–1945 között]] cikket''
[[Fájl:Horthy the regent.jpg|190px|bélyegkép|jobb|[[Horthy Miklós]] az [[első világháború]] utáni [[proletárdiktatúra]] következtében összeomlott Magyarország megszilárdítója és a [[Magyar Királyság]] kormányzója [[1920]] és [[1944]] között]]
[[Fájl:Ethnographic map of hungary 1910 by teleki carte rouge.jpg|250px|bélyegkép|bal|[[Teleki Pál]] miniszterelnök, földrajztudós híres ''„vörös térkép"''-e, Magyarország 1910-es népességének nemzetiségek szerinti eloszlásáról, ez a világ egyik első olyan térképe, amelyen a népesség nemzetiségek szerinti eloszlását a népsűrűség figyelembevételével ábrázolták<ref>[{{MEK|02100/02185/html/868.html}} Magyarország a XX. században - A kartográfia története]</ref><ref>[http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=1707 Teleki Pál – egy ellentmondásos életút], geographic.hu</ref>]]
 
A korábbi [[Osztrák–Magyar Monarchia]] területe az [[első világháború]] után számos utódállamra bomlott. A [[trianoni békeszerződés]] értelmében a volt [[Magyar Királyság]] területének több mint kétharmada és magyar nemzetiségű lakosságának majdnem egyharmada a környező országokhoz került. A kényszerből ''„békeszerződés”''-nek nevezett diktátum teljes mértékben figyelmen kívül hagyta, mind a nemzetiségi, mind a nyelvi határokat, ehelyett politikai és gazdasági szempontok, és hamisított etnikai adatok alapján döntött. A békeszerződés eredményeképp a {{szám|325411|km²}} összterületű Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát, (az ország [[Horvátország]] nélküli területe 282 870&nbsp;km²-ről 92 963&nbsp;km²-re csökkent), lakosságának több mint a felét, az [[1910|1910-ben]] még 20 886 487 fős ország lakossága 7 615 117 főre csökkent.
 
A [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] bukása után formálisan újra [[királyság]] lett az ország államformája, de az ország élén király helyett kormányzó állt. Ezt a tisztséget [[Horthy Miklós]] töltötte be egészen [[1944|1944-ig]]. Vezetésével erősen korlátozott parlamenti demokrácia alakult ki. A rendszer az [[1920-as évek]] elején politikailag konszolidálódott és ellenzéki pártok is működhettek (kivéve a betiltott [[Magyar Kommunista Párt|kommunista pártot]]), majd az [[1930-as évek]]et a belpolitikai élet jobbratolódása jellemezte. Az ország fő politikai célkitűzése az elcsatolt országrészek visszaszerzése volt, ennek érdekében Magyarország [[Olaszok|olasz]], majd [[Németek|német]] segítséget remélt. A stratégia kezdetben sikeres volt, de végül az ország [[1941|1941-es]], [[Szovjetunió]]val szembeni hadba lépéséhez vezetett. A magyar vezetés a fegyveres semlegesség kudarca után a háborús részvétel minimalizálására törekedett, de [[1944]] és [[1945]] között Magyarország a szovjet és német erők ütközőzónájává vált, a [[Magyar Honvédség|magyar haderő]] vereséget szenvedett. A korszakra jellemző volt az egyre erősödő és az állami politika szintjén is támogatott [[antiszemitizmus]], ami [[1941]] és 1945 között több mint {{szám|400000}}, a mai országterületről {{szám|200000}} [[Zsidó holokauszt Magyarországon|zsidó erőszakos halálához]] vezetett.<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00036/00015/pdf/09.pdf Stark Tamás: A magyar zsidóság a vészkorszakban és a második világháború után, statisztikai áttekintés]</ref><ref name="romsics">Romsics Ignác: [http://www.scribd.com/doc/46483547/Romsics-Ignac-Magyarorszag-tortenete-a-XX-szazadban Magyarország története a XX. században]. Budapest, Osiris, 2005. p. 277</ref> A nem zsidó civil lakosság veszteségét 60–100 ezer főre, a katonai veszteségeket 350 ezer főre teszik. A zsidóüldözések és -gyilkosságok egyik eseménye a [[Cipők a Duna-parton|fővárosi zsidók egy részének Dunába való belelövetése]] volt.
 
=== 1945 és 1989 között ===
:''Lásd még: a [[Magyarország 1945–1956 között]] és a [[Magyarország 1957–1989 között]] cikkeket'
[[Fájl:Szétlőtt harckocsi a Móricz Zsigmond körtéren.jpg|240px|bélyegkép|bal|Egy az [[1956-os forradalom|'56-os forradalom]] alatt szétlőtt [[tank]] a [[Móricz Zsigmond körtér]]en, a forradalom szereplőit [[1956|1956-ban]] az amerikai [[Time (magazin)|Time magazin]] az [[Az év embereinek listája|év embereinek]] titulálta<ref>{{cite news| title = Man of the Year, The Land and the People| work = Time | date = 7 January 1957| url = http://www.time.com/time/magazine/article/0,9171,808898-1,00.html| accessdate = 9 October 2006}}</ref>]]
 
A [[Magyarország német megszállása|német megszállás vége]] és [[Magyarország felszabadításának napja|Magyarország szovjet fennhatóság alá kerülése]] máig vitákat kelt, kétségtelen tény azonban, hogy Magyarország vesztesként fejezte be a [[második világháború]]t. Az [[Párizsi békeszerződések|1947-es párizsi békeszerződés]] nyomán Magyarország a [[Trianoni békeszerződés|trianoni határoktól]] is kisebb területtel fejezte be a háborút, a csehszlovák delegáció elérte, hogy a [[pozsonyi hídfő]]t (62km²) is elcsatolják az országtól. A fosztogatással és [[infláció]]val sújtott országot 300 millió dollárnyi kártérítés megfizetésére kötelezték.
 
[[Fájl:János Kádár (fototeca.iiccr.ro).jpg|200px|bélyegkép|jobb|[[Kádár János]] a [[20. századi magyar történelem]] egyik meghatározó alakja, az [[MSZMP]] főtitkára ([[1956]] és [[1988]] között), az ő nevéhez fűződő politikai irányzat a [[gulyáskommunizmus]]]]
 
Az ország lendületes újjáépítése és néhány éves többpárti parlamenti demokrácia után a [[Szovjetunió]] által támogatott [[kommunisták]] vették át a hatalmat, és az országban [[Pártállam|egypártrendszert]] alakítottak ki. Az [[1950-es évek|50-es évek]] első felében [[Rákosi Mátyás]]nak és társainak a [[sztálinizmus]] mintájára kiépített totális diktatúrája alatt a termelőeszközök zömét kényszerrel államosították, miközben politikai ellenségnek, illetve osztályidegennek nyilvánított emberek százezrei (köztük a hatalomból kiszorított kommunisták is) szenvedtek el különböző szintű retorziókat, közülük sokakat kitelepítettek, politikai vagy mondvacsinált köztörvényes vádak alapján bebörtönöztek illetve esetenként ki is végeztek. A [[Sztálin]] halálát követő enyhülés nem csillapította kellőképpen a politikai elégedetlenséget, és [[1956-os forradalom|1956 októberében forradalom tört ki]], amely azonban a szovjet katonai beavatkozás révén elbukott. A forradalom leverése utáni néhány zűrzavaros nap alatt a lehetőséget megragadva mintegy százezren nyugatra [[Emigráció (tevékenység)|emigráltak]].<ref name="romsics"/>
 
A forradalom leverése után új kormány alakult [[Kádár János]] vezetésével. Visszaállt a kommunista egypártrendszer. [[Nagy Imre (politikus)|Nagy Imrét]] és a forradalom néhány vezetőjét, valamint több száz résztvevőjét kivégezték, másokat hosszabb-rövidebb börtönbüntetésre ítéltek, majd [[1963|1963-ban]] [[amnesztia]] következett. A megtorlás mintegy ötéves korszakát politikai enyhülés követte. A [[Szovjetunió]] által irányított politikai-gazdasági szövetség ([[Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa|KGST vagy „szocialista tömb”]]) többi országához képest a [[Kádár János|Kádár-rendszer]] a kommunista [[diktatúra]] egy viszonylag enyhe változatát alakította ki, amely a [[hidegháború]] évtizedei ellenére a [[Nyugat-Európa|nyugat-európai]] országokkal is bizonyos kapcsolatot tarthatott. Az [[1968|1968-ban]] bevezetett [[új gazdasági mechanizmus]] enyhítette a tervgazdaság merevségét és korlátozott teret engedett a nyereségérdekeltségnek. A gazdasági fejlesztések finanszírozására az ország jelentős külföldi adósságot halmozott fel.<ref name="romsics"/>
 
=== A rendszerváltás óta ===
 
Az [[1989|1989-ben]] bekövetkező [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] legfontosabb politikai aktusa a ''[[Harmadik Magyar Köztársaság]]'' kikiáltása volt [[Budapest]]en [[1989]]. [[Október 23|október 23-án]], majd [[1990|1990-ben]] a [[köztársaság]] első [[Demokrácia|demokratikus]] [[Országgyűlés]]ének, [[Kormány (állami szerv)|kormányának]], [[köztársasági elnök]]ének, illetve a tanácsokat felváltó demokratikus [[Helyi önkormányzatok Magyarországon|önkormányzatoknak]] a megválasztása. A politikai átalakulás azonban a súlyos gazdasági helyzetet nem enyhítette. A társadalmi intézmények átalakulása csak lassan történt meg.
 
Magyarország a [[90-es évek]]től kezdve a nyugati (euroatlanti) integrációra törekedett. [[1999|1999-ben]] tagja lett a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO-nak]]. A csatlakozás után két héttel részt vett a [[Jugoszlávia#A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság|Szerbia és Montenegro]] ellen indított háborúban. Az [[afganisztán]]i NATO-hadműveletekben szinte a kezdetektől részt vettek magyar katonák, először csak egy orvosi kontingens, majd [[2003]] óta egy lövészszázad is kiutazott. Az [[MH Tartományi Újjáépítési Csoport]] munkája főleg járőrözésből, kísérési és szociális feladatokból áll. [[2004]]. [[Május 1|május 1-jén]] Magyarország csatlakozott az [[Európai Unió]]hoz. [[2007]]. [[december 21|december 21-étől]] az EU [[Schengeni egyezmény|schengeni övezetének]] tagja, így megszűnt az állandó határellenőrzés a magyar-[[Ausztria|osztrák]], a magyar-[[Szlovénia|szlovén]] és a magyar-[[Szlovákia|szlovák]] határon. Az ország hivatalos megnevezését a [[2012]]. [[Január 1|január 1-jén]] hatályba lépő új alaptörvény a korábbi ''Magyar Köztársaság''ról ''Magyarország''ra változtatta.<ref>[http://alkotmany.hu/ Magyarország új alaptörvénye]</ref>
 
[[2010]]. [[Október 4|október 4-én]] az [[Ajkai Timföldgyár]] zagytározójából kiömlött vörösiszap mosta el, [[Kolontár]]t, [[Devecser]]t és [[Somlóvásárhely]]t hatalmas ipari katasztrófát okozva.<ref>[http://feol.hu/cimlapon/vorosiszap-ontotte-el-kolontart-devecsert-okologiai-katasztrofat-emlegetnek-1149376 Vörösiszap öntötte el Kolontárt, Devecsert - ökológiai katasztrófát emlegetnek]</ref><ref>[http://www.origo.hu/itthon/20101010-somlovasarhely-egy-hettel-a-vorosiszapkatasztrofa-utan.html Somlóvásárhely már megszabadult a vörösiszaptól]</ref>
 
== Államszervezet ==
:''Lásd még: a [[Magyarország államfőinek listája]] és a [[2014-es magyarországi országgyűlési választás]] cikkeket''
[[Fájl:Országház (509. számú műemlék) 35.jpg|290px|bélyegkép|bal|A [[Országház|Magyar Parlament]] épülete ]]
 
A jelenlegi hatályos [[Magyarország alaptörvénye|magyar alaptörvény]] a többször módosított [[1949]]. évi XX. törvény helyett lépett életbe [[2012]]. [[Január 1.|január 1-jén]]. Magyarország politikai berendezkedése [[parlament]]áris (népképviseleti) [[demokrácia]]. A köztársaság a [[népszuverenitás]] elvére épül, a közhatalom gyakorlása pedig csak a [[jogállam]] keretein belül lehetséges. A népképviselet legfőbb szerve az [[Országgyűlés]] (parlament). Magyarországon az alaptörvény alapján négyévente kerül sor [[Magyarországi országgyűlési választások|országgyűlési választásokra]], amelynek során az ország népe a [[2014-es magyarországi országgyűlési választás|2014-es országgyűlési választáson]] 199 [[Országgyűlési képviselő|parlamenti képviselőt]] választott meg, vegyes választási rendszerben.
 
[[Fájl:BushSolyom2006-02.jpg|250px|bélyegkép|jobb|[[George W. Bush]] és [[Sólyom László]] találkozása a [[budapest]]i [[Magyarország köztársasági elnöke|köztársaság elnöki]] rezidenciában, a [[Sándor-palota (Budapest)|Sándor-palotában]]]]
[[Fájl:Orbán Viktor a Kossuth téren.jpg|230px|bélyegkép|jobb|[[Orbán Viktor]] [[Magyarország miniszterelnöke| Magyarország jelenlegi miniszterelnöke]] [[2010|2010-ben]] beszéd közben]]
 
Magyarország [[államfő]]je a [[köztársasági elnök]], akit az [[Országgyűlés]] választ meg 5 évre. Leginkább reprezentatív funkciót tölt be, ő fejezi ki a nemzet egységét, valamint ő hivatott őrködni az államszervezet demokratikus működése felett<ref>1949. évi XX. törvény 29. §</ref>. A köztársasági elnök a [[Magyar Honvédség]] főparancsnoka. Ő javasolja a [[miniszterelnök]]öt, és nevezi is ki azt. A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után az első megválasztott köztársasági elnök [[Göncz Árpád]] volt, aki [[1990]] és [[2000]] között volt hivatalában. Őt [[Mádl Ferenc]] követte ezen a poszton, aki után [[Sólyom László]] [[2005]] és [[2010]] között viselte a tisztséget. [[2010]]. [[Augusztus 6.|augusztus 6-tól]] [[Schmitt Pál]] volt a köztársasági elnök, aki [[2012]]. [[Április 2.|április 2-án]] lemondott, majd [[Kövér László]], mint az [[Országgyűlés elnöke]] látta el a köztársasági elnöki feladatokat. [[Május 2.|Május 2-án]] az Országgyűlés megválasztotta [[Áder János]]t [[köztársasági elnök]]ké.
 
A képviselők, a köztársasági elnök javaslatára, megválasztják a végrehajtó hatalom vezetőjét, a [[miniszterelnök]]öt, aki megalakítja [[Kormány (állami szerv)|kormányát]]. A [[miniszter]]eket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Abban az esetben, ha a miniszterelnök szembekerül a parlamenttel, [[bizalmatlansági indítvány]]t terjeszthetnek be ellene, amelynek eredménye az egész kormány jövőjét meghatározza. Ekkor minden esetben meg kell nevezni az új miniszterelnök-jelöltet is. A jelenlegi, [[2014|2014-ben]] megválasztott miniszterelnök [[Orbán Viktor]]. Magyarország [[kormány (állami szerv)|Kormányának]] legfontosabb feladatai az alkotmányos rend védelme, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak védelme és biztosítása; az [[Országgyűlés]] által meghozott törvények végrehajtásának biztosítása; valamint a [[Minisztérium]]ok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját irányítja, összehangolja tevékenységüket.
 
=== Igazságszolgáltatás ===
[[Fájl:NeprajziMuzeumFotoThalerTamas1.JPG|300px|bélyegkép|jobb|Az egykori [[Magyar Királyi Kúria|Magyar Királyi Kúriának]] helyet adó [[Igazságügyi palota (Budapest)|Igazságügyi palota]] épülete [[Budapest]]en, ma [[Néprajzi Múzeum]]]]
 
Az [[Alkotmány]] és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló (azóta módosított) [[1997]]. évi LXVI. törvény értelmében az igazságszolgáltatást a Kúria (a korábbi Legfelsőbb Bíróság), az ítélőtáblák, a törvényszékek (a korábbi megyei bíróságok) és a helyi bíróságok (a városi és kerületi bíróságok) gyakorolják. Első fokon a helyi bíróság jár el, hogy az ügyek a felek lakóhelyén vagy ahhoz közel nyerhessenek megoldást. A határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket másodfokon a törvényszék bírálja el, de bizonyos súlyosabb esetekben a törvényszék jár el első fokon, ilyen esetben a törvényszék határozata ellen az ítélőtáblánál lehet fellebbezni.
 
A ''bíróságok'' illetékességi területe a közigazgatási területi beosztáshoz igazodik. Az ''ítélőtáblák'' a helyi bíróság vagy a törvényszék határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot bírálják el. [[2005]]. [[Január 1.|január 1-jétől]] fogva az országban öt ítélőtábla működik, [[Budapest]]en, [[Szeged]]en, [[Pécs]]ett, [[Győr]]ött és [[Debrecen]]ben. A ''Kúria'' legfontosabb alkotmányos feladata a jogegység biztosítása, és ezen túlmenően a jogerős határozatok elleni felülvizsgálati kérelmek elbírálása.
 
=== Védelmi rendszer ===
:''Lásd még: a [[Magyar Honvédség]] cikket''
[[Fájl:Military of Hungary-welcome.jpg|270px|bélyegkép|jobb|Az [[Az Amerikai Egyesült Államok elnöke|Egyesült Államok elnökének]] fogadása [[2006|2006-ban]] (a háttérben [[huszár]]ok láthatók)]]
[[Fájl:Hunspec.jpg|250px|bélyegkép|jobb|A magyar különleges erőkhez tartozó katonák egy [[horvátország]]i hadgyakorlaton]]
 
A [[Magyar Honvédség]] feladata: ''Magyarország szuverenitásának és területi épségének védelme''. Hozzájárulás a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]] kollektív védelméhez. A Magyar Honvédség létszáma (teljes személyi állománya) {{szám|28780|fő}}. Korábban körülbelül {{szám|32000}} katonából csak {{szám|17000|fő}} volt aktív katona, mára ez az arány jobb irányba változott, így a haderő hatékonyabb, mint az előtte lévő években. A vezető - alárendelt arány 20:80%. A tartalékosok létszáma {{szám|90300|fő}} volt [[2008|2008-ban]], ebből {{szám|75000}} szárazföldi, {{szám|15400}} repülő és légvédelem. Mozgósítható létszám 2,78 millió fő, melyből katonai szolgálatra alkalmas 2,50 millió fő (2008-ban). Katonai költségvetés és a védelmi kiadások [[2006|2006-ban]] 283,1 milliárd [[forint]], a [[Bruttó hazai termék|GDP]] 1,17%-a, mely [[2007|2007-re]] 278,2 milliárd forintra csökkent, és a tervek szerint 2008-ra 285 milliárd forintra nő, és [[2010|2010-re]] eléri a 322 milliárd [[forint]]ot.
 
Magyarországon a [[2004|2004-es]] alkotmánymódosítás óta békeidőben nincs sorkötelezettség, a fegyveres erők állományát hivatásosok, szerződésesek és közalkalmazottak alkotják. A sorozást rendkívüli állapot ([[háború]]) esetén az [[Országgyűlés]] újra elrendelheti. A [[Magyar Honvédség]] a [[MH Szárazföldi Parancsnokság]]ból, a [[MH Légierő Parancsnokság]]ból, valamint a [[MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság]]ból áll, melyet a vezérkari főnök irányít. [[2007]]. [[Január 1.|január 1-jén]] megalakult a [[Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság|MH Összhaderőnemi Parancsnokság]], melyet az előbb említett parancsnokságok összevonásából hoztak létre. Magyarország biztonsági stratégiája a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]]- és [[Európai Unió|EU]]-tagság keretei között, szövetségeseivel és partnereivel való együttműködésén alapul.[http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Biztonsagpolitika/Nemzeti_biztonsagi_strategia.htm 1]
A [[Magyar Honvédség]] ügyében, az utóbbi időben ötpárti konszenzus jött létre, így az öt vezető magyar párt közösen egyeztetnek a honvédelem ügyéről, együtt döntenek a fontosabb dolgokról, így a haderő folyamatosan fejlődhet.
 
=== Közigazgatási felosztás ===
:''Lásd még: a [[NUTS:HU]] cikket''
[[Fájl:HU counties names.svg|450px|jobb|Magyarország megyéi és fővárosa]]
 
Magyarország [[közigazgatás]]i területi felosztásának két fő szintje van. A területi szinten a 19 [[Magyarország megyéi|megye]] és a [[főváros]] ([[Budapest]]) található, míg a helyi szinten 3154 [[város]] és [[község]]. A települések közül 328 város, a többi község. A városok közé tartozik 23 [[megyei jogú város (önkormányzati rendszer)|megyei jogú város]] és a főváros is, mely utóbbi 23 [[Budapest kerületei|kerületre]] oszlik. A községek közül 119 [[nagyközség (önkormányzati rendszer)|nagyközség]] ([[2010]]. [[Január 1.|január 1-jén]]). Ezen területi egységeknek van [[Helyi önkormányzatok Magyarországon|önkormányzata]]. Budapesten kétszintű önkormányzati rendszer működik, mely a [[Fővárosi Önkormányzat]]ból és a kerületi önkormányzatokból áll. A megyei és a települési önkormányzatok között nincs alá-fölérendeltségi viszony. A két alapvető szinten kívül további két területi szint van, a [[Magyarország régiói|tervezési-statisztikai régió]] és a [[kistérség]]. Mindkettő eredetileg [[statisztika]]i céllal és a területfejlesztés intézményrendszerének területi kereteként jött létre, de területi alapját képezik egyes közigazgatási és önkormányzati feladatok szervezésének is.
 
[[Magyarország régiói]]: [[Közép-Magyarország]], [[Közép-Dunántúl]], [[Nyugat-Dunántúl]], [[Dél-Dunántúl]], [[Észak-Magyarország]], [[Észak-Alföld]], [[Dél-Alföld]]. A 7 régió a megyék és a főváros csoportosításával alakult ki, a 175 kistérség pedig a megyéken belül, a települések csoportosításával. [[Budapest]] önálló kistérséget alkot. A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint a megyei jogú város települési önkormányzat, és területén – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is. A megyei jogú városok azonban nem alkotnak a megyéktől elkülönülő közigazgatási területi egységet, csupán speciális önkormányzati joggal felruházott települések. (A közigazgatási beosztás alábbi adatai [[2011]]. [[január 1.]] napjára vonatkoznak.)<ref>[http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/hnk/hnk2010.pdf A KSH 2010. évi helységnévkönyve]</ref><ref>[http://kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk10191.pdf A Devecseri kistérség létrehozáwsáról rendelkező 2010. évi CXLIX. törvény a Magyar Közlöny 2010. évi 191. számában (27236–27237. oldalak)]</ref>
 
{| class="wikitable sortable"
|-
! scope="col" | Megye
! scope="col" | Székhely
! scope="col" | Népesség
! scope="col" | Régió
|-
| [[Fájl:BlasonHU-bacs-kiskun.svg|25px]] [[Bács-Kiskun megye|Bács-Kiskun]]
| [[Kecskemét]]
| {{szám|524841}} fő
| [[Dél-Alföld]]
|-
| [[Fájl:BlasonHU-baranya.svg|25px]] [[Baranya megye|Baranya]]
| [[Pécs]]
| {{szám|391455}} fő
| [[Dél-Dunántúl]]
|-
| [[Fájl:BlasonHU-bekes.svg|25px]] [[Békés megye|Békés]]
| [[Békéscsaba]]
| {{szám|361802}} fő
| [[Dél-Alföld]]
|-
| [[Fájl:BlasonHU-borsod-abauj-zemplen.svg|25px]] [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén]]
| [[Miskolc]]
| {{szám|684793}} fő
| [[Észak-Magyarország]]
|-
| [[Fájl:BlasonHU-budapest.svg|25px]] [[Budapest|Budapest főváros]]
| [[Budapest]]
| {{szám|1735711}} fő
| [[Közép-Magyarország]]
|-
| [[Fájl:BlasonHU-csongrad.svg|25px]] [[Csongrád megye|Csongrád]]
| [[Szeged]]
| {{szám|421827}} fő
| [[Dél-Alföld]]
|-
| [[Fájl:BlasonHU-fejer.svg|25px]] [[Fejér megye|Fejér]]
| [[Székesfehérvár]]
| {{szám|426120}} fő
| [[Közép-Dunántúl]]
|-
| [[Fájl:BlasonHU-gyor-moson-sopron.svg|25px]] [[Győr-Moson-Sopron megye|Győr-Moson-Sopron]]
| [[Győr]]
| {{szám|449967}} fő
| [[Nyugat-Dunántúl]]
|-
| [[Fájl:BlasonHU-hajdu-bihar.svg|25px]] [[Hajdú-Bihar megye|Hajdú-Bihar]]
| [[Debrecen]]
| {{szám|539674}} fő
| [[Észak-Alföld]]
|-
| [[Fájl:BlasonHU-heves.svg|25px]] [[Heves megye|Heves]]
| [[Eger]]
| {{szám|307985}} fő
| [[Észak-Magyarország]]
|-
| [[Fájl:BlasonHU-jasz-nagykun-szolnok.svg|25px]] [[Jász-Nagykun-Szolnok megye|Jász-Nagykun-Szolnok]]
| [[Szolnok]]
| {{szám|386752}} fő
| [[Észak-Alföld]]
|-
| [[Fájl:BlasonHU-komarom-esztergom.svg|25px]] [[Komárom-Esztergom megye|Komárom-Esztergom]]
| [[Tatabánya]]
| {{szám|311411}} fő
| [[Közép-Dunántúl]]
|-
| [[Fájl:BlasonHU-nograd.svg|25px]] [[Nógrád megye|Nógrád]]
| [[Salgótarján]]
| {{szám|201919}} fő
| [[Észak-Magyarország]]
|-
| [[Fájl:BlasonHU-pest.svg|25px]] [[Pest megye|Pest]]
| [[Budapest]]
| {{szám|1237561}} fő
| [[Közép-Magyarország]]
|-
| [[Fájl:BlasonHU-somogy.svg|25px]] [[Somogy megye|Somogy]]
| [[Kaposvár]]
| {{szám|317947}} fő
| [[Dél-Dunántúl]]
|-
| [[Fájl:BlasonHU-szabolcs-szatmar-bereg.svg|25px]] [[Szabolcs-Szatmár-Bereg megye|Szabolcs-Szatmár-Bereg]]
| [[Nyíregyháza]]
| {{szám|552000}} fő
| [[Észak-Alföld]]
|-
| [[Fájl:BlasonHU-tolna.svg|25px]] [[Tolna megye|Tolna]]
| [[Szekszárd]]
| {{szám|231183}} fő
| [[Dél-Dunántúl]]
|-
| [[Fájl:BlasonHU-vas.svg|25px]] [[Vas megye|Vas]]
| [[Szombathely]]
| {{szám|257688}} fő
| [[Nyugat-Dunántúl]]
|-
| [[Fájl:BlasonHU-veszprem.svg|25px]] [[Veszprém megye|Veszprém]]
| [[Veszprém]]
| {{szám|353068}} fő
| [[Közép-Dunántúl]]
|-
| [[Fájl:BlasonHU-zala.svg|25px]] [[Zala megye|Zala]]
| [[Zalaegerszeg]]
| {{szám|287043}} fő
| [[Nyugat-Dunántúl]]
|}<references group="n"/>
 
== Népesség ==
:''Lásd még: a [[Magyarország népessége]] cikket''
 
A [[2014|2014-es]] népszámláskor [[Magyarország népessége]] {{szám|9879000}} fő volt, a népsűrűsége pedig 106,8 fő/km². Ezen adatok alapján a teljes népességnövekedés, -0,12% A [[Népességfogyás Magyarországon|népesség csökkenésének]] az oka elsősorban a magas halálozási arány, [[2013|2013-ban]] 1000 főre 12,8 haláleset jutott, ami a lakosság rossz egészségi állapotának következménye, illetve a születések alacsony száma.<ref>[http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?query=BOOKMARK_DS-054722_QID_554A146D_UID_-3F171EB0&layout=TIME,C,X,0;GEO,L,Y,0;INDIC_DE,L,Z,0;INDICATORS,C,Z,1;&zSelection=DS-054722INDIC_DE,GDEATHRT;DS-054722INDICATORS,OBS_FLAG;&rankName1=TIME_1_1_0_0&rankName2=INDIC-DE_1_2_-1_2&rankName3=INDICATORS_1_2_-1_2&rankName4=GEO_1_2_0_1&sortR=CUSTOM_-1_FIRST&pprRK=FIRST&pprSO=CUSTOM&ppcRK=FIRST&ppcSO=DESC&sortC=DESC_-1_FIRST&rStp=&cStp=&rDCh=&cDCh=&rDM=true&cDM=true&footnes=false&empty=false&wai=false&time_mode=NONE&lang=EN&cfo=%23%23%23.%23%23%23%2C%23%23%23 Eurostat]</ref> A természetes fogyás mintegy 35-40 ezer fő/év, de a pozitív vándorlási egyenleg ezt évente 10-15 ezer fővel tompítja. Születéskor várható élettartam: 71,5 év [[férfi]]ak esetén és 79,19 év [[nő]]k esetén.<ref name="cia.gov">{{citweb |url=https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/hu.html |cím=The World Factbook |weblap=www.cia.gov |dátum=2013-10-31 |elér=2013-12-12 |formátum=html }}</ref> A magyarországi lakosságon belül egyre jobban csökken a fiatalok aránya, a népesség fokozatosan elöregszik. 0-14 évig terjedő lakosság az ország 14,8%-a, a 15-64 évig terjedő lakosság 67,7%, a 65 év fölöttiek pedig az ország lakosságának a 17,5%-át teszik ki.<ref name="cia.gov"/>
 
=== Etnikai és nyelvi megoszlás ===
:''Lásd még: a [[Magyarország nemzetiségei]] cikket''
[[Fájl:A magyar nyelv elterjedese.svg|bélyegkép|230px|bal|A [[Magyarok|magyarság]] aránya a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]]]]
 
{| class="wikitable" border="1" cellpadding="4" style="float: right; width: 300px; margin: 0 0 1em 1em; border-collapse: collapse; font-size: 95%;"
|+ '''[[Magyarország nemzetiségei]]''' <small>(2001)</small>
! Nemzetiségek !! Népesség </tr>
|align="left"| [[Magyarok]] ||align="right"| {{szám|8314029}}''' </tr>
|align="left"| [[magyarországi cigányok|Cigányok]] ||align="right"| {{szám|308957}} </tr>
|align="left"| [[magyarországi németek|Németek]] ||align="right"| {{szám|131951}} </tr>
|align="left"| [[magyarországi szlovákok|Szlovákok]] ||align="right"| {{szám|29647}} </tr>
|align="left"| [[magyarországi románok|Románok]] ||align="right"| {{szám|26345}} </tr>
|align="left"| [[magyarországi horvátok|Horvátok]] ||align="right"| 23 561 </tr>
|align="left"| [[magyarországi szerbek|Szerbek]] ||align="right"| 7210 </tr>
|align="left"| [[magyarországi ukránok|Ukránok]] ||align="right"| 5633 </tr>
|align="left"| [[magyarországi szlovének|Szlovének]] ||align="right"| 2385 </tr>
|align="left"| Kisebbségi önkormányzattal rendelkező egyéb [[nemzetiség]]ek: [[lengyelek]], [[görögök]], [[bolgárok]], [[ruszinok]], [[örmények]] ||align="right"| 19818 </tr>
|align="left"| Hivatalosan nem elismert nemzetiséghez tartozók, például [[A zsidóság Magyarországon|zsidók]], [[magyarországi kínaiak|kínaiak]] ||align="right"| {{szám|19880}} </tr>
|}
 
[[Anyanyelv]]i megoszlás a [[2001|2001-es]] népszámlálás adatai szerint (9&nbsp;657&nbsp;209 válaszadóból): magyar: {{szám|9546374}}, így az ország lakosságának közel 99%-a [[Magyar nyelv|magyar anyanyelvű]]. Más nyelv, {{szám|152072}}.{{forr}} A [[magyarországi cigányok]] (romák) aránya a népszámlálásban szereplőnél lényegesen magasabb (becslések szerint 4-10%). Magyarország lakosságának több mint nyolcvan százaléka a többségi magyar etnikumhoz tartozik. Ez az arány majdnem kilencven százalékot ér el. Tizenhárom nemzetiség alakíthatott ki kisebbségi önkormányzatokat, mert hivatalosan tizenhárom nemzetiséget ismernek el honos magyarországi kisebbségként. A tizenhárom nemzetiség a következő: cigány, német, szlovák, román, horvát, szlovén, ruszin, orosz, bolgár, görög, lengyel, örmény, szerb. Nemzetiségek aránya pontosan nem mutatható ki, hisz más alacsonyabb adatokat kapunk, ha a nyelvi megoszlást vesszük alapul, és más magasabb adatokat, ha más etnikai adatokat is figyelembe veszünk. Mindenesetre a lakosságnak minimum öt százaléka cigány vagy roma nemzetiségű. A hivatalos források {{szám|125984}} főt jelölnek<ref>[http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/06/00/data/tabhun/1/load01_10_0.html 2001 népszámlálás]</ref>. A németek aránya maximum két százalék, a szlovákoké maximum egy, bár az ország északnyugati felén egyre nagyobb a szlovák bevándorlás, a többi nemzetiség arányaiban tizenegy százalékos részesedést nem éri el a lakosságon belül, a szlovákok után a legnagyobb lélekszámú etnikum a horvátok, a szlovének, a szerbek és a ruszinok. Az oroszok, lengyelek, bolgárok, görögök, örmények együttes aránya ér el.<ref>A világ Országai Nyír-karta Bt. 2008.</ref>
 
=== Felekezeti megoszlás ===
:''Lásd még: a [[Magyarország népességének vallási megoszlása]] cikket''
[[Fájl:Esztergom.bazilika.lights.jpg|230px|bélyegkép|bal|Az ország legnagyobb vallási épületének számító [[Esztergomi bazilika]] éjszakai látképe]]
 
{| class="wikitable" border="1" cellpadding="4" style="float: right; width: 300px; margin: 0 0 1em 1em; border-collapse: collapse; font-size: 95%;"
|+ '''[[Magyarország népességének vallási megoszlása|Magyarország lakosságának vallási összetétele]]'''<ref>[http://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/teruleti/00/00_1_1_7_1.xls – A Központi Statisztikai Hivatal adatai]</ref>
! Felekezetek !! Népesség !! % arány </tr>
|align="left"| '''[[kereszténység]]''' ||align="right"| '''5&nbsp;408&nbsp;793''' ||align="right"| '''54,4''' </tr>
|align="left"| [[Katolicizmus|Katolikus egyház]] ||align="right"| 3&nbsp;871&nbsp;922 ||align="right"| 39,0 </tr>
|align="right"| ''[[Római katolikus egyház|római katolikus]]'' ||align="right"| ''3&nbsp;691&nbsp;389'' ||align="right"| ''37,1'' </tr>
|align="right"| ''[[Magyar görög katolikus egyház|görög katolikus]]'' ||align="right"| ''179&nbsp;176'' ||align="right"| ''1,8'' </tr>
|align="left"| [[protestantizmus]] ||align="right"| 1&nbsp;985&nbsp;576 ||align="right"| 14,2 </tr>
|align="right"| ''[[Kálvinizmus|református]]'' ||align="right"| ''1&nbsp;153&nbsp;454'' ||align="right"| ''11,7'' </tr>
|align="right"| ''[[Evangélikus kereszténység|evangélikus]]'' ||align="right"| ''215&nbsp;093'' ||align="right"| ''2,2'' </tr>
|align="left"| [[ortodox kereszténység]] ||align="right"| 13&nbsp;710 ||align="right"| 0,1 </tr>
|align="left"| [[kereszténység|egyéb keresztények]] ||align="right"| 167&nbsp;231 ||align="right"| 1,7 </tr>
|align="left"| '''[[zsidó vallás]]''' ||align="right"| '''10&nbsp;965''' ||align="right"| '''0,1''' </tr>
|align="left"| '''[[vallás|egyéb vallások]]''' ||align="right"| '''13&nbsp;567''' ||align="right"| '''0,1''' </tr>
|align="left"| '''[[vallás|vallások együtt]]''' ||align="right"| '''5&nbsp;433&nbsp;325''' ||align="right"| '''54,6''' </tr>
|align="left"| nem vallásos ||align="right"| 1&nbsp;806&nbsp;409 ||align="right"| 18,2 </tr>
|align="left"| nem válaszolt ||align="right"| 2&nbsp;698&nbsp;894 ||align="right"| 27,2 </tr>
|align="left"| ismeretlen ||align="right"| -&nbsp;- ||align="right"| - </tr>
|align="left"| '''összesen''' ||align="right"| '''9&nbsp;937&nbsp;628''' ||align="right"| '''100,00''' </tr>
|}
 
A [[2011]]. évi népszámlálás adatai alapján, Magyarországon a lakosság mintegy fele (54,6%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.<ref>[http://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/teruleti/00/00_1_1_7_1.xls – A Központi Statisztikai Hivatal adatai]</ref> A legnagyobb vallás az országban a [[kereszténység]], melynek legelterjedtebb formája a [[katolicizmus]] (39,0%). A katolikus egyházon belül a [[Római katolikus egyház|római katolikusok]] aránya az ország lakosságának több mint harmadát teszi ki (37,1%), míg a [[görög katolikusok]] (1,8%) főleg Északkelet-Magyarország egyes településein alkotnak többséget. A fővárosban és az ország keleti részén népes [[Protestantizmus|protestáns]] közösségek is élnek, főleg [[Kálvinizmus|reformátusok]] (11,6%) és [[Evangélikus kereszténység|evangélikusok]] (2,2%). Az [[ortodox kereszténység]] inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek ([[Magyarországi románok|románok]], [[Magyarországi szerbek|szerbek]], [[Magyarországi ukránok|ukránok]]) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész lakossághoz képest (0,1%). Szerte az országban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. A [[Zsidó vallás|Zsidó]] vallási közösségek főleg [[Budapest]]en és a vidéki nagyvárosokban élnek (0,1%). A natív magyarok 0,015%-a (1000–1500 fő) [[iszlám]] vallású, a bevándorlókkal együtt pedig összesen mintegy 7000 muszlim él Magyarországon.
<ref> {{cite web|url=http://www.magyardiplo.hu/mitiok/565-magyarorszagi-szunnita-muszlim-koezoessegek-az-ideologia-integracios-politika-es-a-radikalizacio-megelzesenek-tuekreben|title=Magyarországi Szunnita Muszlim közösségek az ideológia, integrációs politika, és a radikalizáció megelőzésének tükrében|publisher=Le Monde diplomatique|accessdate=2012-04-11}}</ref> Jelentős a száma azoknak is Magyarországon, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (18,2%). Felekezeten kívülinek az ország lakosságának 27,2%-a vallotta magát.
 
A vallásukat aktívan gyakorlók száma vidékenként és felekezetenként rendkívül változó. A kisebb vallási közösségek (kisegyházak, szekták) szertartásai, vallási eseményei rendszerint látványosabbak. Az úgynevezett történelmi egyházaknak (melyekhez a lakosság több mint fele tartozik) több inaktív tagja van, kik csak jelentősebb ünnepek alkalmával ([[karácsony]], [[húsvét]], [[Mindenszentek|mindenszentek ünnepe]]), illetve családi eseményekkor ([[Keresztség|keresztelés]], [[esküvő]], családtagok halála) vesznek részt szertartásokon. Ám az egyházi év számos díszes ünnepét ([[Úrnapja]], templombúcsú, Boldogasszony napja) széles körben tartják a gyakorló keresztények úgy városon, mint falun.
 
A különböző felekezetek számos oktatási, szociális és kulturális intézményt működtetnek szerte az országban, az egyházi iskolák többségébe például állandó a túljelentkezés. A vallási közösségeknek rendszerint saját lapjuk van, a nagyobb egyházak pedig könyvkiadókat is működtetnek. A katolikus egyház saját országos szintű rádióval is rendelkezik, de számos helyi szintű adás is hallható. A közszolgálati médiában a különböző egyházaknak biztosított kifejezetten vallási műsorok ideje változó, rendszerint heti tíz perc a televízióban, és heti fél óra egy-egy közszolgálati rádióban. Az egyházak részesülnek az [[adó]]bevételekből is, a személyi jövedelemadót fizető lakosok önkéntes nyilatkozatai arányában. Ezen túlmenően egyes egyházi intézmények a hasonló feladatot ellátó szekuláris intézményekhez képest kiegészítő állami támogatásban részesülnek.
 
=== Legnépesebb települések ===
:''Lásd még: a [[Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint]] cikket''
 
{|class="infobox" style="text-align:center; width:97%; margin-right:10px; font-size:90%"
|-
! style="text-align:center;" colspan="11"|
|-
!rowspan=23 width:150|<br/>
[[File:Budapest Chain Bridge1.jpg|135px|Budapest]]<br/>[[Budapest]]<br/>
[[File:Ref. Nagytemplom (5233. számú műemlék) 11.jpg|135px|Debrecen]]<br/>[[Debrecen]]<br/>
[[File:KossuthLajosstatuteSzeged.jpg|135px|Szeged]]<br/>[[Szeged]]<br/>
[[File:Misk city01.jpg|135px|Miskloc]]<br/>[[Miskolc]]<br/>
! style="text-align:center; background:#f5f5f5;"|Rang
! style="text-align:center; background:#f5f5f5;"|Város
! style="text-align:center; background:#f5f5f5;"|Megye
! style="text-align:center; background:#f5f5f5;"|Népesség
! style="text-align:center; background:#f5f5f5;"|Agglomeráció
!rowspan=23 width:150|<br/>
[[File:Hungary-Pecs Main Place.jpg|139px|Pécs]]<br/>[[Pécs]]<br/>
[[File:Gyor City Hall.jpg|139px|Győr]]<br/>[[Győr]]<br/>
[[File:Nyiregyhaza11.JPG|139px|Nyíregyháza]]<br />[[Nyíregyháza]]<br />
[[File:Városi Tanácsház (2253. számú műemlék) 4.jpg|139px|Kecskemét]]<br/>[[Kecskemét]]<br/>
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"|1||align=left|[[Budapest]]||align=left|[[Budapest|Budapest főváros]]||1,735,711{{increase}}||2,540,608
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"|2||align=left|[[Debrecen]]||align=left|[[Hajdú-Bihar megye|Hajdú-Bihar]]||204,333{{decrease}}||230,506
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"|3||align=left|[[Miskolc]]||align=left|[[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén]]||162,905{{decrease}}||200,187
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"|4||align=left|[[Szeged]]||align=left|[[Csongrád megye|Csongrád]]||161,837{{decrease}}||200,187
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"|5||align=left|[[Pécs]]||align=left|[[Baranya megye|Baranya]]||147,719{{decrease}}||167,295
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"|6||align=left|[[Győr]]||align=left|[[Győr-Moson-Sopron megye|Győr-Moson-Sopron]]||128,567{{decrease}}||178,317
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"|7||align=left|[[Nyíregyháza]]||align=left|[[Szabolcs-Szatmár-Bereg megye|Szabolcs-Szatmár-Bereg]]||118,185{{decrease}}||132,875
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"|8||align=left|[[Kecskemét]]||align=left|[[Bács-Kiskun megye|Bács-Kiskun]]||111,863{{increase}}||145,054
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"|9||align=left|[[Székesfehérvár]]||align=left|[[Fejér megye|Fejér]]||99,247{{decrease}}||120,654
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"|10||align=left|[[Szombathely]]||align=left|[[Vas megye|Vas]]||77,547{{decrease}}||117,402
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"|11||align=left|[[Szolnok]]||align=left|[[Jász-Nagykun-Szolnok megye|Jász-Nagykun-Szolnok]]||73,123{{decrease}}||90,917
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"|12||align=left|[[Tatabánya]]||align=left|[[Komárom-Esztergom megye|Komárom-Esztergom]]||67,406{{decrease}}||125,879
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"|13||align=left|[[Kaposvár]]||align=left|[[Somogy megye|Somogy]]||65,337{{decrease}}||80,321
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"|14||align=left|[[Érd]]||align=left|[[Pest megye|Pest]]||63,333{{increase}}||[[Budapesti agglomeráció|Budapesti]]
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"|15||align=left|[[Veszprém]]||align=left|[[Veszprém megye|Veszprém]]||60,876{{decrease}}||80,007
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"|16||align=left|[[Békéscsaba]]||align=left|[[Békés megye|Békés]]||60,046{{decrease}}||145,473
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"|17||align=left|[[Zalaegerszeg]]||align=left|[[Zala megye|Zala]]||59,618{{decrease}}||72,328
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"|18||align=left|[[Sopron]]||align=left|[[Győr-Moson-Sopron megye|Győr-Moson-Sopron]]||60,528{{increase}}||71,875
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"|19||align=left|[[Eger]]||align=left|[[Heves megye|Heves]]||54,867{{decrease}}||71,762
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"|20||align=left|[[Nagykanizsa]]||align=left|[[Zala megye|Zala]]||49,070{{decrease}}||49,070
|-
| colspan="5" style="text-align:center; background:#f5f5f5;"|
|}
{{-}}
 
== Gazdaság ==
{{több kép
| irány = függőleges
| szélesség = 230
| kép1 = HUF 500 1998 obverse.jpg
| szöveg1 =
| kép2 = HUF 1000 1998 obverse.jpg
| szöveg2 =
| kép3 = HUF 2000 1998 obverse.jpg
| szöveg3 =
| kép4 = HUF 5000 1999 obverse.jpg
| szöveg4 =
| kép5 = HUF 10000 1998 obverse.jpg
| szöveg5 =
| kép6 = HUF 20000 1999 obverse.jpg
| szöveg6 =
| igazítás = left
}}
[[Fájl:HUF 20000 1999 obverse.jpg|bélyegkép|230px|left|A legnagyobb címletű magyar [[bankjegy]], a 20 000 forintos [[Deák Ferenc]] arcképével]]
{{főcikk|Magyarország gazdasága 1989-től}}
Magyarország gazdasági rendszere alkotmánya szerint a tisztességes piaci versenyre és a mindenkinek járó, államilag garantált minimális gazdasági biztonságra épülő szociális [[Kapitalizmus|piacgazdaság]]. Magyarország tagja a fejlett ipari országokat tömörítő [[Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet|OECD]]-nek, gazdasági teljesítménye alapján a világban gazdag, fejlett országnak, az Európai Unión belül azonban inkább szegénynek számít. [[Bruttó hazai termék]]e ([[Bruttó hazai termék|GDP]]) [[2005]]-ben folyó áron 22&nbsp;027 Mrd forint volt. Az egy főre eső bruttó hazai termék közepesen szóródik. [[Magyarország régiói]] közül a leggazdagabb [[2002]]-ben Közép-Magyarország volt (675&nbsp;157 [[forint]]/fő), a legszegényebb pedig a Dél-Alföld (529&nbsp;347 forint/fő).
 
Magyarországon világviszonylatban magasak, az [[Európai Unió]] átlagához képest alacsonyak a [[munkabér|bérek]], a bruttó bérek átlaga [[2008|2013]]-ban 223 000 forint(nettó 147 ezer forint) volt. A [[munkanélküliség]]i ráta 8,3%-os szintje viszonylag alacsony, de egyre inkább a tőkeintenzív ágazatok fejlődnek, amelyek a magasan képzett munkavállalóknak biztosítanak megélhetést. A nem piacképes tudással vagy alacsony képzettséggel rendelkező emberek körében magas a strukturális jellegű munkanélküliség, és jelentős a [[szegénység]] is. Magyarország a fejlett ipari országokhoz hasonlóan egyre korosodó népességgel rendelkezik, az aktivitási ráta 54%-os szintje kifejezetten alacsony, vagyis egy nagy értékű munkát végző kisebb népesség sok inaktív (tanuló, nyugdíjas, állástalan) embert tart el. Magyarország több [[javak|javat]] fogyaszt el, mint amennyit megtermel, [[államháztartás]]a alacsony (2,2% a Masstrichti kritérium 3%) deficites, az [[Magyarország államadóssága|államadósság]] szintje az éves bruttó hazai termék ([[Bruttó hazai termék|GDP]]) körülbelül 79,2%-ára tehető.<ref>[http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Statisztika/mnbhu_statkozlemeny/mnbhu_allamhaztartas_es_haztartasok_pu_szamlai/mnbhu_kozlemeny_SK_PSZLA_ELOZETES_2013_Q1.pdf Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 2013. I. negyedév]</ref>
 
A magyar gazdaságban egyre erősebb a szolgáltató szektor szerepe; az áruszállításba és más szolgáltató ágazatokba kimagaslóan sok beruházás történt az elmúlt tizenöt évben. Ezzel együtt a gazdasági szerkezet leginkább fejlett ipari országként írható le. A magyar gazdaság fejlődése szempontjából kimagasló jelentőségű a döntően multinacionális tulajdonú cégek által végzett feldolgozóipari tevékenység, gépgyártás, autógyártás, elektronikai cikkek. Néhány ilyen vállalkozás termeli meg az [[export]]ra kerülő termékek több mint felét, és fizeti be az [[adó]]nak is több mint felét. Magyarország természeti kincsekben szegény ország, gazdasága jelentős behozatalra szorul, [[fizetési mérleg]]e és külkereskedelmi mérlege is többletes.
[[Fájl:Esztergom Suzuki plant.JPG|bélyegkép|230px|A [[Magyar Suzuki Zrt.|Magyar Suzuki]] 2008-ban a 45. legnagyobb árbevételű cég volt [[Közép-Európa|Közép-]] és [[Kelet-Európa|Kelet-Európában]], és a magyar [[export]] 2,2%-át adta]]
[[Fájl:Szeged-paprika1.jpg|bélyegkép|230px|[[Szeged]]i paprika]]
A magyar gazdaság célja [[1989]] után az átmenet volt a [[Tervgazdálkodás|tervgazdaságból]] a piacgazdaságba. Magyarország az [[Európai Unió]] tagjaként a világ legnagyobb egységes [[piac]]ának tagja, és az [[Európai Unió]] gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megfelelően törekszik [[pénz]]ének, a [[forint]]nak az [[euró]]ra cserélésére, alacsony [[kamat]]ok, kezelhető mértékű államháztartási deficit és államadósság elérésére, a [[Konvergenciakritériumok (Európai Unió)|maastrichti kritériumokban]] meghatározott alacsony [[infláció]] teljesítésére.
 
[[2007]]-ben a behozatal értéke 1368 milliárd [[forint]] (68,62 milliárd [[euró]]), a kivitelé 1330 milliárd [[forint]] (68,18 milliárd [[euró]]), így külkereskedelmi mérleg hiánya 38 milliárd [[forint]] (443,5 millió [[euró]]) volt. [[2006]]-ban a hiány 2,379 milliárdot tett ki, [[2007]]-re a kivitel 15,7%-kal, a behozatal 11,9%-kal nőtt. Az [[import]] 60, az export 70%-át az Európai Unió tagállamaival bonyolítja le Magyarország.<ref>[http://hvg.hu/gazdasag/20080208_kulkereskedelem_euro_hiany_ksh.aspx hvg.hu - 2008. február 8.]</ref> A legfontosabb exportcikk a mobiltelefon, amit a gépjármű követ.<ref>[http://nol.hu/cikk/484046/ Népszabadság - 2008. március 6.]</ref>
 
=== Mezőgazdaság ===
{{főcikk|Magyarország zöldségtermesztése}}
 
A mezőgazdasági termelést már évszázadokkal ezelőtt is az jellemezte, hogy a hazai ellátás mellett egyre több árut adott [[export]]ra is. Az ország legfontosabb mezőgazdasági termékeiből - főként [[szarvasmarha|szarvasmarhából]], [[búza|búzából]] és [[Bor (ital)|borból]] - a középkortól jelentős mennyiséget értékesített [[Közép-Európa|Közép-]] és [[Nyugat-Európa]] piacain. A rendszerváltás óta a mezőgazdaság teljesítménye folyamatosan romlott. Eleinte a állami támogatások csökkenése, majd a külföldi olcsó importáru árleszorító hatása, manapság az [[Európai Unió|EU]]-s bürokrácia béklyói kötik gúzsba a jobb sorsa érdemes hazai mezőgazdaságot.
 
Magyarország területének közel 70%-a alkalmas mezőgazdasági termelésre. Természeti adottságai, a napfényes órák száma, a domborzati viszonyok, a kiváló termőképességű talajok a legtöbb kultúrnövény termelésében mindig is jó eredményeket tettek és tennének ma is lehetővé. A kedvező adottságoknak köszönhetően az itt megtermelt [[gyümölcs]]ök és [[zöldség]]ek beltartalmi tulajdonságai szinte felülmúlhatatlanok.{{forr}}
 
=== A termelés alakulása ===
Ilyen kedvező [[Földrajztudomány#természetföldrajz|természeti]] és gazdaságföldrajzi adottságok (közeli nagy piacok) mellett a mezőgazdaság és az [[élelmiszeripar]] az ország meghatározó gazdasági ágazata. Ezért Magyarországon az élelmiszer-gazdaság a nemzetgazdaság egészén belül lényegesen nagyobb súlyú a termelést, a [[Foglalkoztatottság|foglalkoztatást]] és az exportot tekintve, mint más hasonló gazdasági fejlettségű országokban. Az [[1990-es évek]]ben még nagy szerepet vállalt a hazai gazdaságban.
A mezőgazdaság - az [[erdőgazdálkodás Magyarországon|erdőgazdálkodást]] beleértve - és az élelmiszeripar együtt [[1996]]-ban a nemzetgazdasági [[Bruttó hazai termék|GDP]] 10,7 százalékát adta. Nem hivatalos számítások szerint a mezőgazdaságot tágabban értelmezve ''(„agrobusiness”)'' a [[Bruttó hazai termék|GDP]]-ből való részesedése ennél is nagyobb, mintegy 15-18 százalékosra becsülhető. A mezőgazdaság viszonylag nagyobb súlya abban is megmutatkozik, hogy [[1997]]-ben az aktív keresők 8,5%-át foglalkoztatta, sőt az élelmiszeriparral együtt ez az arány 11,7% volt.
A nemzetgazdaság exportjának átlagosan 20-25%-a származott [[1992]]-[[1997]] között az élelmiszer-gazdaságból. Az ágazat külkereskedelmi forgalmának jelentős a kiviteli többlete.
 
A mezőgazdaság bruttó termelése [[1997]]-ben a megelőző év szintjén maradt. A mezőgazdaság két fő területén eltérő irányú változás következett be, a [[Mezőgazdaság|növénytermesztési]] és kertészeti termékek termelése 2,5 százalékkal emelkedett, az [[Mezőgazdaság#Állattenyésztés|állattenyésztésé]] viszont 4,4 százalékkal csökkent. A két fő ágazat ellentétes irányú fejlődése egyébként [[1992]]-[[1997|97]] között is megfigyelhető. A növénytermesztés fejlődése ugyanis viszonylag kiegyenlített volt, átlagosan 3 százalékkal nőtt évente, míg az állattenyésztés termelése csökkenő irányzat mellett nagyfokú ingadozást mutat és évente átlagosan 3 százalékkal mérséklődött.
 
=== Földterület ===
Az ország mezőgazdasági területe [[1997]]-ben 6,195 millió hektár volt. Ez 11 ezer hektárral több mint egy évvel korábban, de 303 ezer hektárral kevesebb az [[1986]]-[[1990|90]]-es évek átlagánál. A mezőgazdasági terület 76 százaléka [[szántóföld]], 19 százaléka gyep. A [[kert]], a gyümölcsös és a [[szőlő]]terület 5 százalékkal részesedett a megművelt területből.
A földterület művelési ágak szerinti összetételében [[1997]]-ben lényeges változás nem következett be. A mezőgazdasági termelést meghatározó szántóterület 4,711 millió hektár volt. A gyümölcsös, a szőlő- és gyepterület nagysága az előző évivel azonos, a kertterület viszont 11 ezer hektárral nőtt.
 
=== Birtokviszonyok ===
A [[privatizáció]] és az átalakulások következtében a földhasználatban megnőtt az egyéni gazdálkodók szerepe. Míg [[1994]]-ben a [[szövetkezet]]ek, valamint a [[vállalat]]ok és [[gazdasági társaság]]ok használták az ország mezőgazdasági területének 56 százalékát, addig [[1997]]-ben már csak 42 százalékát művelték.
A kiválások következtében a szövetkezetek által használt földterület 30 százalékkal csökkent [[1994]]-hez képest. Az ország földterületének már több mint felét (58 százalékát) egyéni gazdálkodók művelték [[1997]]-ben és a mezőgazdasági termelés közel ekkora hányada is ebből a körből kerül ki.
 
=== Bányászat ===
Magyarország bányászata a középkortól kezdve a nyugati országokhoz képest mindig fejlett volt. Ma már a bányászat kevés helyen zajlik, mert az ország a [[trianoni békeszerződés]] következtében legnagyobb bányavárosait ([[Besztercebánya]], [[Körmöcbánya]] stb.) elveszítette. Ásványkincsei közül jelentős a szén (feketeszén a [[Mecsek]]ben, [[Barnakőszén|barnaszén]]). Az [[1990-es évek]]től [[Észak-Magyarország]]on a [[lignit]]et termelik ki. A [[kőolaj]] és [[földgáz]] az ország szükségletét részben nem fedezi. [[Érc]]ekben az ország geológiai felépítése miatt szerény. Jelentős ásványkincsnek minősülnek a különféle ásványi sókban gazdag [[Termálvíz|termálvizek]], melyek a turizmusban fontos szerepet játszanak.<ref>[http://mek.niif.hu/02100/02185/html/118.html Magyarország a XX. században.] II. kötet: ''Természeti környezet, népesség és társadalom, egyházak és felekezetek, gazdaság.''</ref>
 
=== Ipara ===
Magyarország közepesen fejlett, [[ipar]]i-[[Mezőgazdaság|agrárjellegű]], külgazdaság-érzékeny ország. Nyersanyagokban és energiahordozókban szerény, területén [[kőolaj]]-, [[földgáz]]-, [[bauxit]]-, [[szén]]-, [[Kaolinit|kaolin]]-, [[Zeolitcsoport|zeolit]]-, [[Perlit (kőzet)|perlit]]-, [[bentonit]]-, illetve építőipari [[andezit]], [[riolit]], [[tufa]], [[mészkő (kőzet)|mészkőbányászat]] folyik, de jelentős [[Import|behozatalra]] szorul a nyersanyagokból.
Magyarországon a [[Bruttó hazai termék|GDP]]-nek közel kétharmadát a szolgáltatói szektor állítja elő. Ezen belül is kiemelkedő a pénzügyi tevékenységek, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, valamint a közösségi szolgáltatások ([[igazgatás]], [[oktatás]], [[egészségügy]]i, [[szociális ellátás]]) súlya. Az ipar, mely elsősorban a feldolgozóiparra támaszkodik, mintegy negyedét termeli a nemzeti összterméknek. Viszonylag alacsony, 4-5 százalék a [[mezőgazdaság]], valamint az [[építőipar]] részesedése.
A [[Bruttó hazai termék|GDP]] növekedési üteme többé-kevésbé stabilan 1,5-2%-ponttal meghaladja az [[Európai Unió|EU]]-15 átlagát, igaz, az újonnan csatlakozók körében a magyar növekedési ütem relatíve halványnak minősíthető. [[2009]]-ben a kedvező nemzetközi feltételek hatására megtört a [[2001]] óta megfigyelhető lassulási trend, a 4%-os növekedés, a mezőgazdasági hozzáadott érték kiugró, 36%-os bővülésén felül az ipar és az [[építőipar]] 5% körüli növekedési ütemének tudható be, míg a szolgáltatási szektor ágazatainak többsége jócskán átlag alatti növekedést produkált (kivétel a szállítás és raktározás).<ref>[http://www.epgeplap.hu/Cikk.aspx?code=DHE00629 A kondenzációs fali gázkazánok piaci helyzete]</ref>
 
=== Kereskedelem, külgazdasági kapcsolatok ===
{{csonk-szakasz}}
 
== Közlekedés ==
{{Bővebben|Magyarország közlekedése}}
 
=== Városi közlekedés ===
Magyarország legtöbb, tömegközlekedést alkalmazó városában a távolsági közlekedésért is felelős [[Volán]]-társaságok bonyolítják a helyi közlekedést, autóbuszokkal. Hat városnak van saját tömegközlekedési vállalata (Budapesten a [[Budapesti Közlekedési Zrt.|BKV]], Debrecenben a [[Debrecen tömegközlekedése|DKV]], Kaposváron a [[Kaposvár tömegközlekedése|KTRT]], Miskolcon az [[Miskolc tömegközlekedése|MVK]], Pécsen a [[Pécs tömegközlekedése|Tüke Busz]], Szegeden az [[Szegedi Közlekedési Társaság|SzKT]]), melyek vagy csak autóbuszokkal, vagy villamossal, trolibusszal, metróval és más közlekedési eszközökkel is szállítják az utasokat, helyenként alvállalkozókat is bevonva, vagy a helyi Volán-társasággal együttműködve.
 
=== Közúti közlekedés ===
{{Lásd még|Magyarország autópályái}}
[[Fájl:Magyar autópályák.png|thumb|200px|Meglévő és tervezett [[Magyarország autópályái|magyarországi autópályák]]]]
Magyarország személy- és teherforgalmának legnagyobb része közúton történik. A [[autópálya|gyorsforgalmi utak]] hossza [[2010]]. [[március 31.|március 31-én]] közel 1300&nbsp;km, valamint a hosszú csomóponti ág és pihenőhelyi utak: 366&nbsp;km.<ref>[http://www.autopalya.hu/engine.aspx?page=autopalyak http://www.autopalya.hu]</ref>
 
A közúti távolsági tömegközlekedést a [[Volán]]-társaságok bonyolítják, melyből 24 létezik.
 
=== Vasúti közlekedés ===
{{fő|Magyarország vasúttörténete|Magyarország vasúti közlekedése}}
[[Fájl:Magyarország vasúti térképe.svg|thumb|200px|right|Magyarország közforgalmú vasúti hálózata]]
Magyarországon a vasút – a közút után – a második legjelentősebb közlekedési ág. Vasúthálózatunk sugaras szerkezetű, melynek központja Budapest. Vasúti csomópontokat építettek ki a nagyobb hídvárosoknál, mint például Szolnok. Fontos csomópontok a gazdasági központok, mint Székesfehérvár vagy Miskolc. A [[Magyar Államvasutak Zrt.]] (MÁV) bekapcsolódott az európai konténerforgalomba. A MÁV Pályavasúti Üzletága kezeli Magyarország vasúti infrastruktúrájának jelentős részét, leszámítva a [[Budapesti Közlekedési Zrt.]] (BKV) által üzemeltetett [[Budapesti Helyiérdekű Vasút|Helyiérdekű Vasutat]] (HÉV), a [[Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút|Győr-Soproni-Ebenfurti Vasutat]] (GYSEV) és a legtöbb [[kisvasút|kisvasutat]].
 
Az általa kezelt vonalak hossza 7606&nbsp;km, ebből 7394&nbsp;km a normál nyomtávolságú, 36&nbsp;km széles nyomtávolságú (Záhony-Eperjeske térségében), 176&nbsp;km pedig keskeny nyomtávolságú vonal.
 
=== Vízi közlekedés ===
{{Bővebben|Magyarország vízi közlekedése}}
 
A magyar tengeri hajózás, amely kizárólag az árufuvarozásra koncentrálódott, erősen visszaszorult. Magyarországnak két tengerjáró hajója van, amit az orosz államadóság törlesztéseként kapott.<ref>{{cite web|url=http://nol.hu/cikk/129928/|title=Mahart privatizációja|publisher=Népszabaság|date=2003-10-09}}</ref>
 
Magyarország nagyhajózásra alkalmas vízi útjainak hossza körülbelül 1600&nbsp;km. Ennek 85%-a állandóan, 15%-a időszakosan hajózható. A vízi úthálózat hosszának 53%-a a Duna vízgyűjtő területéhez, 47%-a pedig a Tiszáéhoz tartozik. Belvízi hajóinkkal a Duna-delta ([[Fekete-tenger]]) és a Rajna torkolat ([[Északi-tenger]]) kikötőibe tudunk szállítmányokat eljuttatni. A Duna-Majna-Rajna víziút rendszer teljes hajózható hossza [[Rotterdam]]tól [[Sulina|Szulináig]] 3505&nbsp;km.
 
=== Légi közlekedés ===
{{bővebben|Magyarország légi közlekedése}}
Magyarországon öt nemzetközi repülőtér üzemel, de az utasforgalomnak több mint 90 %-át a [[Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér|Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér]] bonyolítja le.
 
'''Magyarország repülőterei:'''
* [[Magyarország repülőtereinek listája]]
 
== Kultúra ==
=== Művészetek ===
{{Lásd még|Magyarország művészete}}
 
[[Fájl:Liszt (Lehmann portrait).jpg|bélyegkép|190px|bal|[[Liszt Ferenc]], kiemelkedő magyar [[zeneszerző]] és [[zongora]]virtuóz]]
 
{{több kép
| irány = függőleges
| szélesség = 230
| kép1 = Hungarian State Opera House(PDXdj).jpg
| szöveg1 = [[Magyar Állami Operaház]]
| kép2 = Budapest Hungarian Academy of Sciences.jpg
| szöveg2 = [[Magyar Tudományos Akadémia]]
| igazítás = right
}}
 
A [[Magyarország zenéje|magyar zenéből]] legismertebb a [[magyar népzene]] és olyan jelentős magyar zeneszerzők művei, mint [[Liszt Ferenc]], [[Bartók Béla]] és [[Kodály Zoltán]]. Utóbbi kettő gyakran fel is használta a magyar népzene hagyományos motívumait. Több mint 200&nbsp;000 különböző népi dallamot jegyeztek már fel, és a gyűjtésük ma is folyik. Ritmusát tekintve a magyar népzene jellemzően [[daktilus]] alapú, hasonlóan a [[magyar nyelv]]hez, amelyben a szavak első szótagja mindig hangsúlyos. Magyarországon élő vagy innen származó, nemzetközileg elismert kortárs zeneszerzők [[Ligeti György]], [[Kurtág György]], [[Eötvös Péter]] és [[Jeney Zoltán (zeneszerző)|Jeney Zoltán]]. A [[20. század]] világhírű magyar zeneművészei közé tartoztak például [[Fischer Annie]], [[Banda Ede]] vagy [[Cziffra György]].
 
A [[magyar irodalom]] az egyes szerzők sikere ellenére nem túl közismert külföldön. Ez az állapot napjainkban kezd megváltozni, elsősorban német nyelvterületről, illetve a szomszédos országokból kiindulva. [[Kertész Imre]] irodalmi [[Nobel-díj]]át a magyar széppróza rég várt elismeréseként köszöntötték. A költészetünk nagyobb népszerűségnek örvend: [[Petőfi Sándor]]t több tucat nyelven ismerik, ''Szabadság, szerelem'' című verse például még [[Kína|Kínában]] is tananyag. [[Molnár Ferenc]] művei külföldön is nagy sikert arattak.
 
=== Tudomány és Nobel-díj ===
{{főcikk|A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (A–F)}}
[[Magyar Tudományos Akadémia]] (rövidítve: MTA): [[1825]]. [[november 3.|november 3]]-án, a [[pozsony]]i országgyűlésen a [[Reformkor|magyar reformkor]] egyik vezéralakja, gróf [[Széchenyi István]] ([[1791]]–[[1860]]) birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudós Társaság]] (a mai Tudományos Akadémia) létrehozására. Tettét más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták. Az MTA tudományos [[Köztestületek Magyarországon|köztestület]], amelynek fő feladata a [[tudomány]] művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete.
 
[[Nobel-díj]]as magyarok listája évszám szerint:
 
{| class="wikitable"
|-
! Név !! Év !! Kutatása !! Nobel-díj típusa
|-
| [[Kertész Imre]] || [[2002]] || írói munkásság || [[Irodalmi Nobel-díj]]
|-
| [[Oláh György (kémikus)|Oláh György]] || [[1994]] || a karbokation kémia|| [[Kémiai Nobel-díj]]
|-
| [[Harsányi János]] || [[1994]] || játékelmélet || [[Közgazdasági Nobel-emlékdíj]]
|-
| [[Gábor Dénes (fizikus)|Gábor Dénes]] || [[1971]] || a [[holográfia]] feltalálója || [[Fizikai Nobel-díj]]
|-
| [[Wigner Jenő]] || [[1963]] || az [[atommag]]ok és az [[Elemi részecske|elemi részecskék]] elmélete || [[Fizikai Nobel-díj]]
|-
| [[Békésy György]] || [[1961]] || a [[fül#Belső fül (auris interna)|belső fül]] ingerlésének fizikai mechanizmusa|| [[Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj|Orvosi Nobel-díj]]
|-
| [[Hevesy György]] || [[1943]] || [[Radioaktivitás|radioaktív]] [[izotóp]]ok indikátorként való alkalmazása || [[Kémiai Nobel-díj]]
|-
| [[Szent-Györgyi Albert]] || [[1937]] || a [[Aszkorbinsav|C-vitamin]] és a [[Rutin (vegyület)|P-vitamin]] izolálása || [[Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj|Orvosi Nobel-díj]]
|-
| [[Zsigmondy Richárd]] || [[1925]] || a kolloid oldatok heterogén természetének bizonyítása és a modern kolloidkémiában alapvető fontosságúvá vált módszerei|| [[Kémiai Nobel-díj]]
|-
| [[Bárány Róbert]] || [[1914]] || a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiája || [[Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj|Orvosi Nobel-díj]]
|-
| [[Lénárd Fülöp]] || [[1905]] || A [[Katódsugárzás|katódsugarak]] tulajdonságai || [[Fizikai Nobel-díj]]
|}
 
=== Oktatási rendszer ===
{{Lásd még|Magyarország oktatási rendszere|Magyarországi egyetemek listája|Magyarországi főiskolák listája}}
 
Magyarországon az [[Óvoda|óvodák]] és [[Iskola|iskolák]] nagy része önkormányzati tulajdonban van, de léteznek egyházi és magántulajdonúak is. Óvodába hároméves kortól járhat a gyermek. Az [[alapfokú oktatás|általános iskolát]], amennyiben iskolaérett, abban az évben kezdi meg, amelyikben betölti hetedik életévét. Az általános iskola általában nyolc évig tart, ezután szakmunkásképzőbe, szakközépiskolába vagy [[gimnázium]]ba mehet továbbtanulni a diák. Ez leggyakrabban négyéves, de a gimnáziumok gyakran nyolc- és hatosztályos képzést is indítanak, ahová a 4., illetve a 6. elvégzett általános iskolai osztály után mehet a gyermek. Az [[1997]]/[[1998|98]]-as tanévtől kezdve a középfokú iskolák számozása az általánosét folytatja, tehát az 5., 7., vagy 9. osztállyal kezdődik. A közoktatási törvény írja elő a [[Tankötelezettség Magyarországon|tankötelezettséget Magyarországon]].
 
Sikeres [[Érettségi vizsga|érettségi]] után a diák [[Főiskola|főiskolán]] vagy [[egyetem]]en folytathatja tanulmányait. Ide felvételivel vagy a tanulmányi eredmények alapján számított pontokkal lehet bekerülni. Jelenleg az állam egy diploma ingyenes megszerzését biztosítja magyar állampolgárok számára, a továbbiak [[tandíj]]kötelesek. Magyarország [[2005]]-től áttért a bolognai rendszerre, aminek keretén belül bevezették az alap- és mesterképzést.<!-- Erről már írjon valaki más, nekem még mindig nem totál tiszta.-->
Az [[Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet|OECD]] felmérése alapján a magyar oktatás a 21. helyet foglalja el a világon általános minősége alapján.<ref>http://www.oecd.org/dataoecd/42/8/39700724.pdf</ref>
 
=== Kulturális látnivalók ===
{{Lásd még|Magyarország turizmusa|Magyarországi turisztikai látnivalók listája|Magyarországi műemlékek listája}}
 
[[Fájl:Esterházy-kastély (4051. számú műemlék) 2.jpg|bélyegkép|250px|bal|[[Nyugat-Dunántúl turisztikai régió|Nyugat-Dunántúl]] egyik fő turisztikai látnivalója, a ''„Magyar Versailles”'' azaz a [[fertőd]]i [[Esterházy-kastély (Fertőd)|Esterházy-kastély]]]]
 
[[Fájl:Sopron Tuztorony.jpg|bélyegkép|200px|jobb|[[Sopron]]: [[Tűztorony (Sopron)|Tűztorony]]]]
 
[[Fájl:Heroes Square Budapest 2010 01.jpg|bélyegkép|250px|bal|[[Budapest]]: [[Hősök tere]]]]
[[Fájl:Szekesfehervar Orb and Episcopal Palace.JPG|bélyegkép|250px|bal|[[Székesfehérvár|Székesfehérvár, a Királyok Városa]] - az [[Országalma]] és a [[Püspöki palota (Székesfehérvár)|Püspöki Palota]]]]
Magyarország számos olyan értéket mondhat magáénak, melyek miatt messze földről felkeresik. Legfőbb turisztikai központjai [[Budapest]], a [[Balaton]] és környéke, illetve a [[Dunakanyar]]. Évente kb. 7 millió turista látogatja.<ref>{{cite web|title=Turizmus Magyarországon 2009|publisher=''KSH előzetes adatok''|url=http://itthon.hu/szakmai-oldalak/turizmus-magyaro-2009|accessdate=2010-02-23}}</ref> Az ország idegenforgalmi szempontból a következő régiókra osztható:
 
Magyarország idegenforgalmi régiói: [[Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régió|Budapest–Közép-Duna-vidék]], [[Közép-Dunántúl turisztikai régió|Közép-Dunántúl]], [[Nyugat-Dunántúl turisztikai régió|Nyugat-Dunántúl]], [[Balaton turisztikai régió|Balaton]], [[Dél-Dunántúl turisztikai régió|Dél-Dunántúl]], [[Észak-Magyarország turisztikai régió|Észak-Magyarország]], [[Észak-Alföld turisztikai régió|Észak-Alföld]], [[Dél-Alföld turisztikai régió|Dél-Alföld]], [[Tisza-tó turisztikai régió|Tisza-tó]].
 
Budapest [[világörökség]]i helyszínként elismert látnivalói a Duna-part látképe és a [[Budai várnegyed]], valamint az [[Andrássy út]] és történelmi környezete. A főváros számtalan egyéb látnivalója között nemzetközi viszonylatban is különleges [[műemlék]]ek, [[templom]]ok, [[kastély]]ok, [[ókor]]i, [[középkor]]i és [[török hódoltság|török kori]] emlékek, [[barokk]], [[klasszicizmus|klasszicista]], [[romantika|romantikus]], [[neoreneszánsz]], [[eklektika|eklektikus]] és [[szecesszió]]s stílusú középületek és lakóházak, 223 múzeum és galéria (közöttük jó néhány nemzetközi rangú gyűjteménnyel), történelmi [[híd|hidak]], valamint a köztéri szobrok, emlékművek sokasága található.
 
 
A magyarországi városok közül [[Budapest]] után műemlékekben, múzeumokban, kulturális látnivalókban a leggazdagabbak: [[Székesfehérvár]], [[Debrecen]], [[Sopron]], [[Győr]], [[Szombathely]], [[Kőszeg]], [[Pécs]], [[Kaposvár]], [[Esztergom]], [[Veszprém]], [[Pápa (település)|Pápa]], [[Várpalota]], [[Eger]], [[Miskolc]], [[Szeged]], a világörökséghez tartozó [[Tokaj]], [[Hortobágy (település)|Hortobágy]], [[Nyíregyháza]] és [[Nyírbátor]], [[Sárospatak]], [[Pásztó]], [[Kecskemét]], [[Kalocsa]], [[Szentes]], [[Hódmezővásárhely]], [[Baja]], [[Szentendre]].
Az ország számos településén találhatók középkori templomok ([[Ják]], [[Lébény]], [[Ócsa]], [[tihany]]i altemplom, [[Csaroda]] stb.), romantikus hangulatú várak ([[Visegrád]], [[Nagyvázsony]], [[Sümeg]], [[Szigliget]], [[Szigetvár]], [[Siklós]], [[Pécsvárad]], [[Magyaregregy]], [[Sárvár]], [[tatai vár]], [[cseszneki vár]], [[Drégely vára]], [[Hollókő]], [[boldogkői vár]], [[diósgyőri vár]], [[füzéri vár]], [[Sárospatak]], [[Szerencs]], [[Szécsény]], [[Gyula (település)|Gyula]]), kastélymúzeumok ([[Fertőd]], [[Nagycenk]], [[Keszthely]], [[Gödöllő]], [[Martonvásár]], [[Ráckeve]] stb.). Sok turista keresi fel a világörökség részét képező [[hollókő]]i ófalut és [[Pannonhalmi Bencés Főapátság]]ot, a [[komáromi erődrendszer]]t, a [[Tác|gorsiumi]] régészeti parkot, a [[vértesszőlős]]i [[ősember]]leleteket, a [[majki műemlékegyüttes]]t is. A különleges történelmi emlékhelyek és kulturális központok közé tartozik az [[ópusztaszer]]i [[Nemzeti Történeti Emlékpark]], a [[Mohács|Mohácsi Történelmi Emlékhely]], a [[kaposmérő]]i ősmagyar harcászati bemutatóhely és a [[somogyvámos]]i Krisna-falu.
 
Gazdag [[néprajz]]i, [[népművészet]]i látnivalót jelentenek a [[szabadtéri néprajzi múzeum]]ok ([[Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum|Szentendrei skanzen]], a pityerszeri skanzen [[Szalafő]]n, nyíregyházi sóstói skanzen, [[Szántód]]puszta stb.), az [[őrség]]i és [[göcsej]]i falvak máig megőrzött népi építészete, a [[Sárköz]] falvainak élő néphagyományai, valamint a [[palócok|palóc]] néphagyományokat őrző [[Hollókő]] (világörökségi helyszín), a [[Hortobágyi Nemzeti Park|Hortobágy]] néprajzi emlékei és pásztorhagyományai, a [[nyírség]]i települések jellegzetes, fából épült [[Harangláb (építmény)|haranglábai]], a [[tákos]]i református templom.
 
Az ország számos évenként megrendezett művészeti fesztiválnak, néprajzi, turisztikai és sporteseménynek ad otthont. Ezek közé tartozik Budapesten a [[Budapesti Tavaszi Fesztivál|Tavaszi Fesztivál]], a [[Budapest Parádé]], a [[Sziget Fesztivál]] és a [[VOLT Fesztivál]], a Balaton régiójában a [[Művészetek Völgye]], az alföldi régiókban a Hortobágyi Lovasnapok és Hídivásár, a [[Debreceni virágkarnevál]] és a [[Szegedi Szabadtéri Játékok]].
 
=== Néprajz ===
{{Lásd még|Magyar néprajztudomány|Magyar népviselet}}
 
 
 
A [[finnugor nyelvek|finnugor nyelvcsalád]] legnagyobb lélekszámú és legnyugatibb csoportját képező, vándorlásaik során [[török népek|török]] és [[szláv népek|keleti szláv népekkel]] érintkező, a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] való letelepedésüket követően számos etnikai elemet és kulturális jelenséget magába olvasztó, illetve átvevő [[magyarok]] etnikai-táji szerkezete más európai népekéhez képest egységes. A mai Magyarország területén számon tartott főbb néprajzi tájak és csoportok elkülönítése kisebb etnokulturális jelenségek (népviselet, népi építészet, népszokások, [[dialektus|nyelvjárás]] stb.) eltérésén alapul. Ennek megfelelően a néprajzi szakirodalom Magyarország táji-néprajzi tagolódása kapcsán a következő főbb, karakteres hagyományos népi kultúrával rendelkező néprajzi tájakat és csoportokat különbözteti meg: a [[Dunántúl]]on [[Göcsej]], [[Őrség]], [[Somogy megye|Somogyország]], Zselic, [[Ormánság]], [[Mecsek|Hegyhát]], [[Sárköz (néprajzi táj)|Tolnai-Sárköz]], [[Mezőföld]], [[Balaton-felvidék]], [[Bakony]], [[Rábaköz]], [[Hanság]] és [[Szigetköz]], az [[Alföld]]ön [[Bácska]] (északi sávja), [[Kiskunság]], Kalocsai-Sárköz, [[Háromváros]], [[Jászság]], [[Nagykunság]], [[Békés]], [[Sárrét (Tiszántúl)|Sárrét]], [[Hortobágy (tájegység)|Hortobágy]], Hajdúság, [[Nyírség]], [[Rétköz]], [[Beregi-Tiszahát]], [[Bodrogköz]], a néprajzi szempontból a [[Palócföld|Felföldhöz]] tartozó [[Északi-középhegység]]ben és déli előterében pedig a Galgamente, Palócság, [[Matyóföld]], [[Cserehát]], [[Tokaj-hegyaljai borvidék|Hegyalja]] és [[Hegyköz]].<ref>Balassa–Ortutay 1979:20–39.</ref>
 
A hagyományos magyar paraszti társadalom patriarchális (apajogú) nagycsaládokra épült, a birtokszerkezet kora újkortól jelentkező felaprózódásával azonban a kis család, illetve a műrokonság (komaság) és a szomszédság lett a paraszti társadalom alapegysége. A települések társadalmi szerkezete már a középkorban sem volt egységes, igazán éles társadalmi különbségeket azonban csak a [[jobbágyfelszabadítás]] és a [[19. század]] gyors ütemű technikai-gazdasági fejlődése hozta el. A szegényparaszti réteg és a nincstelen agrárproletárok mellett ekkor jelentek meg a közép- és gazdagparasztok.<ref>Balassa–Ortutay 1979:46–91.</ref>
[[Fájl:Hímzett kalocsai napernyő.jpg|bélyegkép|200px|jobb|[[Kalocsai hímzés|Hímzett kalocsai napernyő]]]]
 
A magyarság legősibb foglalkozásai közé tartozott a zsákmányoló [[méhészet]], valamint a [[Magyar népi halászat|halászat]]. Az újkorig a magyar parasztság legjelentősebb ősi gazdálkodási formája a [[rideg állattartás]] volt, ezt váltotta fel fokozatosan a [[széna]]termelésen alapuló félszilaj, majd az istállózó állattartás Ez utóbbi változás nyomán léptek a nagyobb hasznonvételű állatfajták a hagyományos magyar tájfajták helyébe ([[magyar szürke szarvasmarha]], [[magyar racka juh|rackajuh]] stb.); ezzel párhuzamosan az ősi magyar pásztor[[kutya]]fajtáknak (mint pl. a [[puli]], a [[komondor]]) a szerepe is csökkent.
 
A földművelésben az újkorra kettős táji rendszer alakult ki: a domb- és hegyvidéki (parlagolás, [[sarló]]s aratás, cséplés, [[csűr]]ös gabonatárolás), illetve az alföldi ([[kasza|kaszás]] betakarítás, nyomtatás, vermelés) növénytermesztési rendszer. A hagyományos kultúrnövények ([[búza]], [[rozs]], [[tönkölybúza|tönköly]], [[alakor]], [[köles]], [[hajdina]]) mellett a [[17. század|17]]–[[18. század]]tól jelentek meg a kapásnövények ([[burgonya]], [[napraforgó]], [[paprika]], [[dohány]], [[kukorica]] stb.), majd a különböző [[zöldség]]kultúrák. A [[szőlő]]művelési és borászati ismereteket a középkor során a [[vallonok|vallon]] telepesektől, majd a délszláv népektől vettük át.<ref>Balassa–Ortutay 1979:181–209., 214–223., 226–235.</ref>
 
A magyarság a [[9. század]]tól folyamatosan használta saját írásrendszerét, a [[Székely–magyar rovásírás|székely-magyar rovást]], azonban az elsődleges írássá a latin ábécé lépett elő. A magyar nyelvhez illeszkedő latin írásforma a [[20. század]] elejére nyerte el végső formáját, kialakítva a ma is ismert [[magyar ábécé]]t.
 
=== Gyógyturizmus ===
{{Lásd még|Magyarország gyógyvizei}}
 
 
 
Az ország különleges turisztikai vonzereje a világviszonylatban is kiemelkedő jelentőségű [[termálvíz]]készlete. ([[Izland]] után Magyarországon van a legnagyobb felszíni [[termálvíz]]készlet a világon.) A gyógyvizes hőforrások az ország valamennyi régiójában előfordulnak, és számos [[gyógyfürdő]]t táplálnak. [[Budapest]] a világ egyetlen gyógyfürdőkkel rendelkező fővárosa.
A gyógyfürdők szolgáltatásainak igénybevételét magyar vendégek számára jelenleg részben még támogatja a társadalombiztosítási rendszer is, illetve a különböző egészségbiztosítási pénztárak.
A gyógyfürdőkhöz az utóbbi tíz esztendőben jelentős számban születtek építkezési, infrastrukturális bővítések, szélesedett a gyógyszállók rendszere, kialakultak a welness-szállodák, működnek a legnevesebb gyógybarlangok és felépült számos aquapark is.
Gyógy- illetve termálfürdőket Magyarországon [[Gárdony|Agárd]]<ref>{{cite web |url=http://www.visitvelenceito.hu/agardi-gyogy-termalfurdo-zrt.-p-105.html |title=Agárdi Gyógy- és Termálfürdő Zrt. |accessdate=2011-08-04 | language=magyar }}</ref>, [[Balf]], [[Berekfürdő]], [[Budapest]], Bükfürdő, [[Cegléd]], [[Cserkeszőlő]], [[Csongrád]], [[Debrecen]], [[Dombóvár]], Törökfürdő, [[Egerszalók]]<ref>{{cite web |url=http://www.hoteltelnet.hu/hu/saliris-resort-spa-thermal-conference-wellness-hotel-egerszalok/ |title=Saliris Resort Spa Conference Hotel - Egerszalók |accessdate=2011-08-04 | publisher=Hotelnet |language=magyar}}</ref>,[[Fehérgyarmat]], [[Győr]], [[Gyula (település)|Gyula]], [[Hajdúszoboszló]], [[Harkány]], [[Hévíz]], [[Kehidakustány]], [[Kiskunmajsa]], [[Komárom (Magyarország)|Komárom]], [[Lenti]], [[Makó]], [[Martfű]], [[Mezőkövesd]], [[Miskolctapolca]], [[Mórahalom]], [[Mosonmagyaróvár]], [[Nagyatád]], [[Orosháza]], [[Parádfürdő]], [[Püspökladány]], [[Sárvár]], [[Szeged]], [[Székesfehérvár]]<ref>{{cite web |url=http://szekesfehervar.varosom.hu/portal/latnivalo/7129/Arpad_Furdo |title=A székesfehérvári Árpád Fürdő |accessdate=2011-08-04 | publisher=Városom.hu |language=magyar}}</ref>, [[Szentes]], [[Szolnok]], [[Tiszaújváros]], [[Zalakaros]] településeken találunk.
 
=== Gasztronómia ===
{{főcikk|Magyar gasztronómia|Magyarország borrégióinak listája}}
{{több kép
| irány = függőleges
| szélesség = 230
| kép1 = Dobos cake (Gerbeaud Confectionery Budapest Hungary).jpg
| szöveg1 = [[Dobostorta]]
| kép2 = Palatschinke.jpg
| szöveg2 = [[Palacsinta]]
| igazítás = left
}}
 
[[Fájl:Tokaji 6p 1989.jpg|bélyegkép|200px|jobb|[[Tokaji aszú]] (''A királyok bora, a borok királya'')]]
 
A magyar konyha a magyar kultúra egyik kiemelkedő különlegessége, még ha nem is tartozik a legegészségesebbek közé. Az ételek elkészítésének alapanyaga a hagyma, a paprika és az olaj (korábban a zsír). A fogásokat gyakran [[paprika|paprikával]] ízesítik, egészben vagy [[Fűszerpaprika-őrlemény|porrá őrölt formájában]] – ami magyar találmány.<ref>[http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjc/0/23144/1 Sulinet: Magyar növény-e a paprika?<!-- Robot generálta cím -->]</ref> Nemzetközileg a [[Gulyás (étel)|gulyás]], a [[pörkölt]], a paprikáskrumpli és a [[lecsó]] a legismertebb magyar étel. A [[halászlé]] különböző fajtájú halak, hagyma, paprika gazdag keveréke. Egyéb jellegzetes ételek: [[paprikás csirke]], libamáj. A [[tejföl]] gyakran használatos az erőteljes ízekhez könnyítésnek. Az édességek között jellegzetes a [[dobostorta]], a rigójancsi, a [[rétes]] (tésztarétegek különböző töltelékkel: almás, cseresznyés, mákos, túrós és egy valamivel ritkább változat, a tökös-mákos), hagyományos és Gundel-[[palacsinta]], szilvás gombóc, [[somlói galuska]] és gesztenyepüré.
 
Érdekes pékáru a kifli, amely nevét a [[Német nyelv|német]] ''Kipferl'' után kapta, és ritka péksütemény a világon. Említésre méltó még a langalló vagy kenyérlángos, amely szintén magyar jellegzetesség; napjainkban újra divatba jött.
 
A [[Magyarország borrégióinak listája|magyar borvidékek]] sokszínűségének köszönhetően világhírű magyar termék a [[Tokaji aszú]], az [[Egri bikavér]] és a Badacsonyi [[szürkebarát]]. Alkoholtartalmú italok közül magyar specialitás a [[pálinka]] és az [[Unicum]]. Alkoholmentes italok tekintetében előkelő helyen szerepelnek az [[ásványvíz|ásványvizek]], melyek között a szénsavmentes Szentkirályi Ásványvíz a párizsi Aqua-Expón „a legjobb külföldi szénsavmentes víznek járó [[2004]]. évi Eauscar díjat” nyerte el,<ref>[http://index.hu/gazdasag/magyar/viz041222/ Megtévesztett a Szentkirályi (2004. december 22)], [http://index.hu/gazdasag/ghirek/206903 Robbantott a Szentkirályi Ásványvíz (2005. január 5)], [http://index.hu/gazdasag/magyar/erc050424/ Értéktelen az Eauscar? (2005. április 24)]</ref> de érdemes megemlíteni a szintén népszerű [[Theodora ásványvíz|Theodora kékkúti vizet]] és a gyógyhatású Mira vizet is.
 
== Sport ==
{{főcikk|Magyarország sportélete}}
 
Magyarországon a legnépszerűbb sportág a [[labdarúgás]], amiben egykoron a világ elitjéhez tartozott (sikerei között szerepel 3 olimpiai aranyérem, 1 olimpiai ezüstérem, 1 olimpiai bronzérem, 2 világbajnoki ezüstérem és 1 európabajnoki bronzérem).<ref>3 arany, ld.: [[Magyar labdarúgó-válogatott#Nemzetközi eredmények]],[[Labdarúgás a nyári olimpiai játékokon#Érdekességek az összesített éremtáblázat alapján]]</ref> Az akkori idők csapatát nem véletlenül illetik világszerte a magyar [[Aranycsapat]] névvel.
 
Kedvelt sportág még a [[kézilabda]], és az olimpiákon remekül képviselteti magát az ország olyan sportágakban, mint a [[vívás]], [[kajak]]-[[kenu]], [[úszás]], [[ökölvívás]], [[birkózás]], [[öttusa]], [[vízilabda]], és többször is arany-, ezüst- vagy bronzérmekkel tértek haza a magyar sportolók, így az ország nagy hagyományokkal rendelkezik ezen sportágak területén. Magyarország olyan ökölvívókat adott a világnak, mint például [[Papp László (ökölvívó)|Papp László]], vagy olyan úszókat, mint például [[Hajós Alfréd]].
[[Fájl:Gabor Talmacsi-Aprilla-1.jpg|right|200px|thumb|[[Talmácsi Gábor]] a brit nagydíjon [[2007]]-ben]]
Az országban fejlődő szinten van a [[jégkorong]]. A [[Magyar férfi jégkorong-válogatott|magyar férfi-válogatott]] az utóbbi időkben elérte történetének legnagyobb sikerét is, mivel a [[2008]]-ban, [[Japán]]ban (Szapporóban) világbajnokságot megnyerte, így kijutott a [[2009]]-ben [[Svájc]]ban megrendezésre kerülő világbajnokság A csoportjába.
 
A motorsport is népszerű. A magyar [[Szisz Ferenc]] nyerte az első [[Grand Prix-versenyzés|Grand Prix]] (Nagydíj) futamot a világon, [[Franciaország]]ban egy [[Renault]]-val. Az ország saját [[Formula–1]]-es futamot rendez a [[Hungaroring]]en [[1986]] óta. Az egyetlen magyar [[Formula–1|F1]]-es versenyző [[Baumgartner Zsolt]] volt, akinek pontot is sikerült szereznie a [[2004-es Formula–1 amerikai nagydíj]]on. Magyarországon a [[rali]]bajnokságok is fontos szerephez jutnak, ezek a leglátogatottabb sportesemények közé tartoznak. [[Talmácsi Gábor]] gyorsaságimotor-versenyző [[2007]]-ben a [[MotoGP]] 125 cm³-es kategóriájának [[Gyorsaságimotoros-világbajnokok listája|világbajnoka]]. [[2011]]-ben Magyarország rendezte a [[Túraautó-világbajnokság]]ot.
 
== Ünnepek ==
 
{{Bővebben|Magyarországi ünnepek és emléknapok listája}}
{| {{széptáblázat}}
|-----
! align="left" | Dátum
! Az ünnep neve
! Munkaszüneti nap
! Megjegyzés
|-----
|align="center"| [[Január 1.]] ||align="center"| [[Január 1.|Újév]] ||align="center"| igen || &nbsp;
|-----
|align="center"| [[Március 15.]] ||align="center"| Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-as forradalom]] ünnepe ||align="center"| igen || &nbsp;
|-----
|align="center"| Változó ||align="center"| [[Húsvét]] (vasárnap és hétfő) ||align="center"| igen ||
|-----
|align="center"| [[Május 1.]] ||align="center"| [[A munka ünnepe]] ||align="center"| igen || &nbsp;
|-----
|align="center"| Változó || align="center"|[[Pünkösd]] (vasárnap és hétfő) ||align="center"| igen ||
|-----
|align="center"| [[Június 4.]] || align="center"|[[A nemzeti összetartozás napja]] ||align="center"| nem ||
|-----
|align="center"| [[Augusztus 20.]] || align="center"|[[I. István magyar király|Szent István]] ünnepe<br /> (állami ünnep)||align="center"| igen || &nbsp;
|-----
|align="center"|[[Október 6.]] || align="center"|[[Aradi vértanúk]] ||align="center"| nem ||
|-----
|align="center"| [[Október 23.]]
|align="center"| [[1956-os forradalom]] ünnepe<br /> és <br />a [[harmadik magyar köztársaság]] <br />kikiáltásának napja ||align="center"| igen ||
|-----
|align="center"| [[November 1.]] ||align="center"| [[Mindenszentek]] ||align="center"| igen || &nbsp;
|-----
|align="center"| [[December 24.]] ||align="center"| [[Karácsony|Szenteste]] ||align="center"| nem || Többnyire csökkentett munkaidő, <br />korlátozott közösségi közlekedés<br /> és nyitvatartási idők.
|-----
|align="center"| [[December 25.]] és [[December 26.|26]]. ||align="center"| [[Karácsony]] ||align="center"| igen || |
|-----
|align="center"| [[December 31.]] ||align="center"| [[Szilveszter]] ||align="center"| nem || Többnyire csökkentett munkaidő,<br /> módosított közösségi közlekedés<br /> és nyitvatartási idők.
|}
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Magyarok]]
* [[Magyarország elnevezése idegen nyelveken]]
* [[Magyar névnapok]]
* [[Híres magyar nők listája]]
* [[Hungarikum]]
* [[Magyarország a nemzetközi szervezetekben]]
 
== Jegyzetek ==
{{források}}
<references/>
 
== Források ==
* ''Földrajzi Világatlasz'' (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. [[2003]])
* ''Cartographia Világatlasz'' (Cartographia Kft., Bp. [[2001]]–[[2002]])
* ''Földünk országai'' (szerk. D.Gergely Anikó, Kossuth Könyvkiadó, Bp. [[1981]].) ISBN 963-09-1666-5
* Gyógy + Wellness Magyarország 2007 (www.itthon.hu), 2007. Magyar Turizmus Zártkörűen Működő Részvénytársaság, Tourinform, Bp., 2007.
* '''Balassa–Ortutay 1979:''' Balassa Iván – Ortutay Gyula: ''Magyar néprajz.'' Budapest: Corvina. 1979. 752 p.
 
== További információk ==
{{commonskat|Hungary|Magyarország}}
{{wikta}}
{{wikivoyage|hu:Magyarország|Magyarország}}
<!--{{Wikinewshas|hez kapcsolódó '''[[n:Portál:Magyarország|Magyarország portál]]''':
* [[Augusztus 12.|Aug.12.]]: [[n:Magyar helyszínekkel bővül az Európai Kulturális Örökségek listája|Magyar helyszínekkel bővül az Európai Kulturális Örökségek listája]]
* [[Július 25.|Júl.25.]]: [[n:Különleges őslénytani lelet Rudabányán|Különleges őslénytani lelet Rudabányán]]
}}-->
 
'''Általános tudnivalók, hasznos információk'''
* [http://www.magyarorszag.hu/orszaginfo A Magyarország.hu országinformációkat tartalmazó allapjai]
* [https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/hu.html Magyarország] a [[CIA]] World Factbook oldalán
* [http://hungaryeurope.googlepages.com/magyar.htm Google Pages Directory: Magyarország Országinfó]
* [http://tourinform.hu Tourinform.hu]
 
'''Térképek'''
* [http://lazarus.elte.hu/moterkep/ Kereshető Magyarország-térkép (ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék)]
* [http://terkepkalauz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=472&Itemid=60 Térkép Kalauz]
* [http://www.freeworldmaps.net/europe/hungary/map.html Magyarország domborzati térképe]
* [http://www.openstreetmap.org/?lat=46.3177&lon=16.8873&zoom=13 OpenStreetMap CC licencű térképe Magyarországról]
 
'''Képgalériák'''
* [http://magyarorszag-kepgaleria.lap.hu/ Magyarország-képgaléria] a [[Startlap.hu]]-n
 
'''Hivatalok'''
* [http://www.kormany.hu/ Kormányzati portál]
* [http://www.ksh.hu/ Központi Statisztikai Hivatal]
 
'''Tanulmányok'''
* [http://www.dmoz.org/World/Magyar/T%c3%a1rsadalom/%c3%81llam_%c3%a9s_korm%c3%a1nyzat/ Open Directory – World: Magyar: Társadalom: Állam és kormányzat (100)]
* [http://www.demos.hu/Audit Stratégiai Audit – Magyarország átmenetének 15 éve és jelenlegi fejlettségi szintje]
 
{{Európa}}
{{EU-s országok}}
{{OECD}}
{{NATO}}
{{Frankofónia}}
 
{{Portál|Magyarország|-|magyarság|-|Földrajz|-}}
 
 
[[Kategória:Magyarország| ]]
[[Kategória:Az Európai Unió tagállamai]]
31

szerkesztés