„Heraldikai lexikon/Kereszt” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
21. sor:
[[Kép:Csatófalva viisoara 1910.jpg]] [[Fájl:Domáld 1910.jpg]] [[Kép:Zágor 1910.jpg]]
A '''kereszt''' az egyik leggyakoribb és legrégibb címerábra a heraldikában, Jézus legfontosabb attribútuma. Az ókorban kegyetlen kivégzőeszköz volt, majd Jézus megfeszítése után a kereszténység legfontosabb jelképe lett. Az összes keresztfajta, feszület (krucifix) vizsgálatával, leírásával stb. foglalkozó történeti segédtudomány a sztaurológia vagy keresztismeret (de: Kreuzkunde, Staurologie).
A keresztek többsége két szárból áll, melyek általában derékszögben metszik, keresztezik, érintik egymást, illeszkednek egymáshoz. A keresztet jellegzetes alakja miatt akkor is keresztként értelmezzük, ha a pajzsban sötét háttéren világos színnel (vagy fémmel) van megrajzolva. A pajzs tagolásával jön létre úgy, hogy a mezőt egy vízszintes vonallal vágjuk és ugyanakkor egy függőleges vonallal hasítjuk és ezen a központi részen a pajzs 2/7-ének szélességét kitevő keresztalakú ábra van. Ekkor szokványos mesteralak, mely mind a négy végével érinti a pajzs szélét. Ennek változata a ''fonálkereszt'' (de: Kreuzfaden), melynek szárai a szokványos keresztszárhoz viszonyítva a pólyaszélesség, illetve cölöpszélesség mindössze 2/3-át teszik ki.
| |||