„Címerhatározó/Somogyi címer” változatai közötti eltérés

„A táblán már csak a kastélyépítő Somogyi György domborműves fél alakja látható épen, arcának portrévonásai elkoptak, a tábla alsó sarka letört, a feliratból néhány nehezen feloldható szófoszlány maradt meg. Jól látható viszont a családi címer az alak válla fölött. A pajzs kardot vivő leopárdot ábrázol, tekercsre helyezett sisakból kinövő foszladék kíséri. A tábla máig jól látható érdekessége György öltözete. Leopárdbőrös kacagányának apró mintái jól kivehetők az amúgy jócskán elkopott domborművön. A bal kéz és a jobb kézfej töredék a jellegzetesen kidomboruló párkányzatra támaszkodik, lezárva a kőtömb alsó részét. Az alak mögött a jobb sarokban szablya töredék nyomait fedezzük fel, melyet a jobbjában tartott. A párkányzaton eredetileg „fülkés" részben terjedelmes antik szöveg található. Ma már csupán töredékeket lehet belőle elolvasni. A szöveg tartalmát lejegyezték, amikor a táblára rátaláltak, ám a nehézkes megfogalmazás bizonyos kétségeket vet fel a másolat pontosságát illetően. így hangzik: (STAS LEOPARDE MANU OPERIS FORTISSIMA FERRI,/ ROBARA GENTIS EXTOLLIS NOMEN AD ASTRA TUAE./ TE DEUS EVEXIT SOMOGYI DE PULVERE VIRTUS./ STABIT IN AETERNUM, STETQUOQUE STRUCTA DOMUS." A fejnél újabb feliratot láthatunk, habár nehezen olvasható: „GEORGIUS/ SOMOGDI/ d(e) ANNO/ dor(mi)s (15)81. A címer viszonylag jó állapotban maradt meg (Ludiková 2000-2004, 54)."

 

 

Ki volt derghi Somogyi György (1557-1593)? A Somogyi család csallóközi ágának megalapítója volt. Kisgyermekként Somogy megyéből került a Csallóközbe a 16. század második felében, az Amadé család birtokára. „1564-ben I. Ferdinánd királytól a karcsai Karcsay Mihály és Mátyás kihalt családi ágának birtokait adományként megkapta. A következő területekről volt szó: a mai Egyház- és Királyfiakarcsák határában fekvő Diak-Karcsa, Barthal-Karcsa és László-Karcsa. Később Sipos-Karcsán is szerzett birtokot, ahol 1581-ben megerősített kastélyt építtetett (Pongrác-Stresfiák-Ragác-Federmayer 2004, 366)" Feleségül vette Erzsébetet, Amadé László leányát, még nagyobb birtokra tett szert és a vármegye leggazdagabb nemesei közé tartozott. Frederik Federmayer idézett művéből kísérhetjük tovább a család György ágának fejlődését. „A Somogyiak második generációjának tagjai többnyire a katonai pályán tevékenykedtek. A családból leginkább Somogyi Mátyás emelkedett ki. 1605-ben csallóközi, tatai és gesztesi főkapitánnyá nevezték ki. Érdemei elismeréséül az uralkodó bárói rangra emelte. Ezután a nógrád megyei Gyarmat várában volt főkapitány (még 1619-ben is). Pozsonyban való tevékenykedésének személyes okai voltak. Habsburg-párti nézetei miatt családjával együtt itt rejtőzködött Bethlen hajdúi elől. 1605-ben pedig Bocskai hadai elől menekült Pozsonyba, mert a csallóközi kastélyát nem találta elég biztonságosnak. 1624-ben, tekintettel magas korára, személyesen nem vett részt a felkelők elleni harcokban. Testvérei közül Somogyi Albert (fl631 után) tűnt ki. 1616-ban az érsekújvári lovasság kapitánya volt. Később Lengyelországba ment, ahol a király szolgálatában álló magyar katonák kapitánya lett. Somogyi Wolfgang (fl606 előtt) Sümeg várának elöljárója volt (1593), később 1604-ben Győr városa és erődítményének alkapitánya (Federmayer, 2003, 256)"."

1997 Karcsai olvasókönyv. Fejezetek a csallóközi Karcsa nevű falvak történetéhez. Dunaszerdahely: Lilium Aurum.