„Kertészet/Méhészet/A méhek repülése” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „{{K-főcím}} 1934-ben August Magnan francia entomológus és segédje, André Sainte-Lague vizsgálataik alapján kijelentették, hogy a méhek repülését a…”
 
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
5. sor:
2005-ben a [[Caltech]] tudósai nagy sebességű digitális fényképezőgépek és egy óriási méhszárnyat utánzó robot segítségével rántották le a leplet a [[háziméh]] repülésének titkáról.
== A nászrepülés ==
A fiatal anya kelése után néhány napos korában tájoló repülést, majd több nászrepülést végez. A párzás a levegőben történik, sokszor több kilométerre a méhcsaládtól, egy un.heregyülekező helyen. A nászrepülésre általában 11 és 17 óra között, derült, szélcsendes napon kerül sor. A nász a herék számára végzetes, mert nemző szervük a párzást követően kiszakad. A méhanya a hímivarsejteket egy zacskóban, az un.magtarisznyában gyűjti. Amennyiben a méhanya megfelelő számban párzott herékkel, egy életre elegendő hímivarsejttel rendelkezik és kb. 5 évig rakhat petéket. Ha a párzás valamilyen okból nem volt sikeres, az anya herét szülővé válik, ami annyit jelent, hogy megtermékenyítetlen petéket rak le, amelyekből herék fejlődnek ki. Az ilyen méhanyát a méhész vagy a méhek maguk egyszerűen lecserélik. Egy jó méhanya a tavaszi hónapokban 700-1500 petét rak le naponta.{{forrás}}
 
== Méhek kommunikációja ==
{{Bővebben|Méhtánc|Remegőtánc}}
[[Fájl:Méhek irányjelzése.gif|thumb|200px|right|Körtánc]]
 
A méhek egy része felderítő tevékenységet végez a röpkörzetben és társait fejlett kommunikációval a többi gyűjtőméhet tájékoztatja a méhlegelőről.
 
24 ⟶ 21 sor:
[[Kép:Bee dance.png|bélyegkép|jobbra|275px|A '''rezgőtánc''' – a tánc iránya a függőlegestől akkora szögben tér el, amekkora a táplálék irányának szögeltérése a Naphoz viszonyítva. A tánc időtartama a tápláléklelőhely távolságát jelzi.]]
 
A '''méhtánc''' kifejezést a [[méhészet]]ben és az [[etológia|etológiában]] használják, a [[háziméh]] ''(Apis mellifera)'' egyik jellegzetes viselkedésének leírására. A kaptárba visszatérő felderítő méh a tánc segítségével tudatja [[faj]]társaival az általa talált táplálékforrás minőségét, irányát és távolságát. Tehát a méhtánc [[állati kommunikáció|kommunikatív]] aktus, és mint ilyen, a [[szociális viselkedés|társas viselkedésformák]] egyike. A méhtánc jelenségét [[Karl von Frisch]] osztrák [[etológia|etológus]] fejtette meg több évtizedes munkával, amiért [[1973]]-ban [[Konrad Lorenz]]-cel és [[Niko Tinbergen]]nel megosztva orvosi és fiziológiai [[Nobel-díj]]ban részesült. Kezdetben azt feltételezték, hogy a méhek két eltérő táncformát – a kerektáncotkerek-táncot („''körkörös''”) és a rezgőtáncot („''potrohrázó''”) – használnak, amelyek a körkörös tánccal a viszonylag közeli (300-500 méteren belüli), a potrohrázóssal a távoli lelőhelyekről (akár 12 km távolságig) adnak információt. További kutatások kiderítették, hogy a körtánc megegyezik a rezgőtánccal.
 
== A méhtánc típusai ==
A méhek táncát alapvetően kétféle típusba sorolta Frisch:
* mikor a talált táplálék 100 m-en belül található, a felderítő egyed '''kerektáncotkerek-táncot''' vagy '''körtáncot''' végez, melynek során körbe-körbe szaladgál a kaptárban. Eközben a többi méh a felderítő egyed által hozott nektármintából értesül a talált virág minőségéről.
* ha a táplálék messzebb van, annak távolságáról és irányáról a '''rezgőtánc''' tudósít. Ennek során az egyed nyolcas alakban táncol, a körívek közötti egyenes szakaszon a potrohát rázva. Egyes fajok szabad területen, vízszintes felületen táncolnak, ekkor a nyolcas egyenes szakasza a táplálék irányába mutat. Az egyenes szakasz hossza, a teljes nyolcas megtételének ideje, és a potrohrázás intenzitása a táplálék távolságát jelzi. Más fajok a kaptár belső falán táncolnak. Ekkor a nyolcas egyenes szakasza a függőlegestől akkora szögben tér el, amekkora a táplálék irányának szögeltérése a Naphoz viszonyítva. Mivel a [[Nap (égitest)|Nap]] folyamatosan halad az égbolton, ezért az irány pontos megadása érdekében a felderítő egyed a tánc irányát korrigálja az eltelt idő függvényében, így az mindig a Nap aktuális helyzetéhez igazodik.
 
A további kutatások során kiderült, hogy a kerektánckerek-tánc tulajdonképpen csak nagyon rövid rezgő szakaszú rezgőtánc.
 
==A tánc leírása==
44 ⟶ 41 sor:
==A méhtánc alkalmazása egyéb kutatásokban==
 
A [[mesterséges intelligencia|mesterséges intelligenciára]] irányuló kutatások során az egyéb, [[szociális viselkedés]]t és csoportszerveződést mutató állatfajok viselkedését felhasználták, és ennek mintájára a méhek táncát is tanulmányozták a hibatűrő hálózatok kifejlesztésére irányuló kutatások során. ''A publikációban bemutatjuk az általunk kifejlesztett és BeeHive névre keresztelt útkereső algoritmust, amely a háziméhekházi méhek kommunikációs és értékelési módszerein alapul. Az algoritmus működése során „méh” ágensek járják be a hálózat „méhlegelőnek” keresztelt zónáit. Útjuk során a hálózat állapotát rögzítő információkat összegyűjtik és ezzel frissítik a útválasztó táblázatokat. A BeeHive hibatűrő, skálázható és teljes mértékben helyi vagy regionális hálózati információktól függ. A részletes szimulációk során kimutattuk, hogy a BeeHive hasonló vagy jobb teljesítményt ér el, mint az ugyanerre a feladatra kifejlesztett legmodernebb keresőalgoritmusok.''
 
Nem a méhek táncát, hanem a méhkolónia működését vette alapul a ''stigmergikus'' számítástechnika egyik ága, a méhkolónia-optimizáció, amelyet az internetes szervezek működésének optimalizálására dolgoztak ki.
52 ⟶ 49 sor:
A remegőtáncot először [[Karl von Frisch]] osztrák etológus írta le az 1920-as években, amikor a [[méhtánc|méhek táncát]] tanulmányozta, de nem tudta meghatározni a funkcióját. 1993-ban [[Wolfgang Kirschner]] fedezte fel, hogy a remegőtánc következtében a közeli munkások nem szállnak ki nektárt gyűjteni, hanem segítenek a már begyűjtött nektár feldolgozásában.
 
A remegőtánc hasonlít a méhek '''rezgőtáncához''', de csak akkor használják, ha a nektárt begyűjtő méhnek sokat kell várakozni a nektárt feldolgozó méhek érkezésére, vagy pedig úgy ítéli meg, hogy kevés számú feldolgozó méh áll rendelkezésre. Azt is feltételezik, hogy a remegőtánc során a rezgőtánc során bemutatott tápláléklelőhely illatanyagait tejresztiterjeszti a felderítő méh.
 
 
A rezgőtánchoz hasonlóan a remegőtánc is egyike a méhcsalád elsődleges viselkedésszabályozási mechanizmusainak, amivel a család összes tagjának viselkedését befolyásolják. Összesen négy vagy öt módszert figyeltek meg, amivel a háziméhekházi méhek a család tagjainak viselkedését és a munkások közötti feladatmegosztás tudják szabályozni.