„Címerhatározó/Lakatoscéhek címere” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
Ez az oldal a [[címerhatározó]] kulcsának részeként a különféle települések ''' lakatoscéhlakatoscéhek'''einek címerével foglalkozik.
 
----
 
== Csákvári kovácsok, lakatosok és bognárok egyesült céhe ==
 
21 ⟶ 20 sor:
 
[http://sulinet.hu/oroksegtar/data/100_falu/Csakvar/pages/006_mindenki.htm]
 
----
 
== Győri szíjgyártó-, lakatos-, csiszár- és nyergescéh ==
 
[[Fájl:Győri szíjgyártó-, lakatos-, csiszár- és nyergescéh pecsétje 1613.png|300px]]
 
A győri szíjgyártó-, lakatos-, csiszár- és nyergescéh pecsétje, 1613, Xántus János Múzeum, Győr
 
 
Leírás
 
Ennek a nyélnek csak a golyós nyakrésze maradt meg, mely eredetileg kerekített szárú kovácsoltvas lehetett. A nyomólap ezüst, levélkoszorús kerete alatt latin nyelvű körirat sorolja fel a társult szíjgyártó, lakatos, csiszár és nyereggyártó szakmákat: „CZHÆ IAVRIEN(sis) CORIGIATOR(um) SERARI(orum) POLITOR(um) SELARI(orum)”. A sima, kör alakú pecsétmezőben pajzskeret nélkül az említett mesterségek jellemző termékei képezik a társulati címert. Álló kopja osztja két félre a mezőt, melytől balra hüvelyes szablya, íj, nyílvessző, bőrtarisznya, jobbra kötőfék és nyereg vésett képe látható. A körirat szerint a pecsét „1613”-ban készült.
 
[http://cehgyujtemeny.hu/targyi-emlekek?cat=4&lelet=258]
 
*Irodalom:
 
 
 
A céh címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
 
 
Külső hivatkozások:
 
----
 
== Győri magyar lakatoscéh==
 
[[Fájl:Győri magyar lakatoscéh pecsétje 1640.png|500px]]
 
A győri magyar lakatoscéh pecsétje, 1640, Xántus János Múzeum, Győr
 
 
Leírás
 
Nyolcszög alapú hasáb nyélre erősített, ezüst nyomólapos példány. Koszorúkerettel övezett pecsétlapján latin nyelvű körirat a készítés évszámával együtt: „SIGILLVM SERATORVM CIVITATIS IAVRIENSIS 1640”. Tekercskeretes pajzsban a szakma jellegzetes termékei alkotják a címerrajzot. Keresztben elhelyezett kulcsok alatt pisztolypár, hasonló elrendezésben. A heraldikus címerképet a lőfegyverek mellé vésett lakat rajza rontja el. A lakatosok 1612-ben váltak ki a mechanikusok céhéből, a komáromi társszervezettől kért szabályzat birtokában önállósították magukat. Ezt a céhlevelet 1624-ben érvényesíttették a székeskáptalannal. 1651-ben ugyancsak a földesúri hatóság állított ki számukra új szabályzatot. (XJM céh. 56.10.5.) Különös, hogy egy 1641-ben kelt ajánlólevélen még mint „Lakatjart, es egieb öszve foglaltatot Czeheknek” fejléccel a korábbi, 1613-as „mechanikus” céhpecsét (lásd 66.) szerepel. (XJM céh. 56.10.27. pag. 1.)
 
[http://cehgyujtemeny.hu/targyi-emlekek?cat=4&lelet=228]
 
 
[[Fájl:Győri magyar lakatoscéh zászlója 1808.png|300px]]
 
A győri magyar lakatoscéh zászlója, 1808, Xántus János Múzeum, Győr
 
Leírás
 
Az 1808-ban készült zászló kisebb méretű, arányos, jó megjelenésű példány. Sárgult (eredetileg fehér?) anyagát dekoratív piros rojtszegély keretezi. Zászlóképe felül karéjos, téglalap alakú keretbe van foglalva, tetején magyar címer ovális pajzsával. A zászló csúcsainak kezdetén a céhjelvények — kulcs- és pisztolypár — könnyed vonalú rajza, a csúcsokban egy-egy festett virágszál a dekoráció. A zászlóképek alatt öt mesternév, a kép sarkaiban elosztva a zászlószentelés évének számjegyei („1 / 8 / 0 / 8”) láthatóak. Mindkét zászlóoldal azonos elrendezésű, még a mesternevek is azonosak. A oldalon: „Mester (B oldalon: Che Mester) Jánosi László / Vigy Ferentz / Kichler Jakab / Hertzeg Ferentz / Horváth Jóseph”. A zászlóképek a szakmában általánosan elterjedt védőszenteket ábrázolják. A győri magyar lakatosok — céhlevél által elrendelt — hivatalos védőszentje a zászló B oldalán szereplő Szent György vértanú. Alakja a jól ismert ikonográfiai megoldásban jelenik meg, a sárkányt legyőző lovas vitéz legendás jelenetében. A kép hátterében ábrázolt imádkozó nőalak a legenda további részleteire utal. Feltételezhetően ő a kappadókiai királylány, akit a Sylena városát sanyargató sárkány engesztelő áldozatául szántak, és életét a szent lovagias cselekedete megmentette. Szent György elsősorban a lakatosok tevékenységi körébe tartozó fegyverek és harci felszerelés kapcsán vált népszerű patrónussá a lakatoscéhek körében. Ugyanez a praktikus szakmai kapcsolat tette Szent Péter apostolt is több lakatoscéh — így a győri német mesterek — védőszentjévé. Feltehetően a lakatoscímerként használt attribútumai — a keresztbe tett kulcsok — alapján került a magyar céh zászlójának A oldalára is. Szent Péter jobbjában két kulcsot, baljában hármas keresztes pásztorbotot tart, valamint jobb oldalán egy kis asztalka is látható, melyen pápai tiara és egy díszes kötésű könyv van, mely Szent Péternek az Újszövetségben szereplő leveleire utal. Az ábrázolás fölött koronás magyar címer kapott helyet.
 
[http://cehgyujtemeny.hu/targyi-emlekek?cat=4&lelet=98]
 
 
*Irodalom:
 
 
A céh címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
 
 
Külső hivatkozások:
 
----
 
== Győri német lakatos- és puskaművescéh==
 
[[Fájl:Győri német lakatos- és puskaművesmesterek pecsétje 17.sz..png|500px]]
 
A győri német lakatos- és puskaművesmesterek pecsétje, 17. sz., Xántus János Múzeum, Győr
 
Leírás
 
Hasasodó hengeres szárral készült, nyomólapja ezüst. Bemélyedő gyűrűbe szerkesztett körirata német nyelvű: „DER SCHLOSER VND BICHSENMACHER INSI(e)GEL”. A pecsét használatának helyszíne a mezőben kapott helyet: „IN RAB”. Az évszám nélküli lap lenyomata egy 1671-ben kelt levélen látható. (XJM céh. 56.57.30) A címerkép a magyar lakatosokéhoz (lásd 36.) hasonló pajzsban kapott helyet. Fölül, középen kerub rajza, alatta keresztbe rakott puskák, az általuk kialakított szögletekben kulcs, lakat és sarkantyú, valamint szekrényóra és lőporos palack képe vehető ki.
 
[http://cehgyujtemeny.hu/targyi-emlekek?cat=4&lelet=230]
 
[[Fájl:Győri német lakatos- és puskaművescéh pecsétje 18. sz..png|500px]]
 
A győri német lakatos- és puskaművescéh pecsétje, 18. sz., Xántus János Múzeum, Győr
 
 
Leírás
 
Hasasodó, vágott élű hasáb szárral és erre forrasztott kisméretű réz nyomólappal készült. Német nyelvű körirata kettőzött vonalgyűrűben húzódik: „D(er) : DEVSCHEN : SLOSSER V(nd) PIXENMACHER’S(iegel)”. A kör alakú belső pecsétmezőn pajzs nélkül elhelyezett termékek jelzik a társulat szakmai körét. Függőlegesen álló fokoson keresztbe helyezett puska és (ezzel azonos méretű) háromkaréjos kulcs, a kereszt szögletébe balra sarkantyú, jobbra óra került. A pecsétlő feltehetően a céh 1744-es kiváltságlevelének időszakában készült és a társaság kis pecsétnyomójának szerepét tölthette be. Ezzel a dúccal nyomták Keller Ignác lakatosinas 1839-es szabaduló-levelének pecsétjét is. (XJM céh. 56.57.78.) A német lakatos és puskaműves céh 1842-ben egyesült a több társszakmát is magába foglaló magyar társulattal. Az egyesületi szerződés értelmében ,,győri városi lakatos céh” néven kívántak tovább szerepelni a „külön művészséget gyakorló, de még is ágazatokban művészségi esméretséggel biró, és már békebelezett Sarkantyus, — Órás — Puskacsinálló — Harangöntő — Fésüs — Reszellő Vágó és szerszám készittő — szeg ugy gyürü kovács remekes, vagy filiális…” mesterekkel. (XJM céh. 54.9.2. pag. 12.) Megegyeztek, hogy a „Magyar lakatos Czéhnek már két századot meghalladó pecsétje, ládája, szabályai, és zászlójai jövendőre is közös használatul fenn maradnak ugy: […] Német lakatos Czéhnek eddigi pecsétje, ládája, szabályai, és zászlója közös birtokra kerülvén, emlékezetül fenn tartani, ’s a’mennyire az előforduló esetekben a’ szükség megkivánja, a’ mostanság jobb karban lévő zászlója, ’s ládája szinte köz használatul szolgálni fognak.”. (XJM céh. 54.9.2. pag. 12–13.)
 
[http://cehgyujtemeny.hu/targyi-emlekek?cat=4&lelet=231]
 
 
*Irodalom:
 
 
A céh címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
 
 
Külső hivatkozások:
 
----
== Győrszigeti idős lakatossegéd pecsétje ==
 
[[Fájl:Győrszigeti idős lakatossegéd pecsétje 19. sz..png|300px]]
 
Győrszigeti idős lakatossegéd pecsétje, 19. sz., Xántus János Múzeum, Győr
 
Leírás
 
Köriratú tárgy, sárgarézből esztergált példány. A feliratból hiányzik a mesterségnév, ezt a pecsétmezőbe vésett lakatosjelkép — keresztbe tett kulcsok — pótolják. A mesterbélyegzők után megjelenő „segédbélyegző” feltehetően a műhelyben önálló intézkedési joggal felruházott alkalmazott adminisztrációs teendőit szolgálta. Ugyanakkor azt a jelenséget is érzékelteti, hogy bizonyos szakmákban az önálló mesterré válás egyre nehezebbé vált. A bélyegző a győrszigeti lakatosok hagyatékából került a gyűjteménybe. Körirata: „IDÖSB SEGÉD PECSÉTJE”.
 
[http://cehgyujtemeny.hu/targyi-emlekek?cat=4&lelet=229]
 
*Irodalom:
 
 
A céh címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
 
 
Külső hivatkozások:
 
----
 
== Hómezővásárhelyi egyesült kovács, lakatos, kerékjártó és aszta­los céh ==
 
[[Kép:Hódmezővásárhelyi_egyesült_kovács,_lakatos,_kerékjártó_és_aszta­los_céh_pecsétje.jpg‎|thumb|A hómezővásárhelyi egyesült kovács, lakatos, kerékjártó és aszta­los céh pecsétje]]
 
<gallery perrow="5">
Fájl:Hódmezővásárhelyi_Lakatos_céh_jel.jpg|Hódmezővásárhelyi lakatoscéh-jel
Kép:Hódmezővásárhelyi_lakatos_céh_pecsétje,_1823.jpg|A hódmezővásárhelyi lakatos céh pecsétje, 1823
</gallery>
 
*Irodalom:
 
 
 
A céh címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
 
 
Külső hivatkozások:
 
[http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/hodmezovasarhely/hodmezovasarhely_tortenete_szeremlei_IV/pages/014_az_egyes_iparagak.htm]
 
----
 
== Nyitrai lakatoscéh==
 
[[Fájl:Zámočníci.jpg]]
 
A nyitrai lakatoscéh címere, 1585
 
*Irodalom:
 
NOVÁK, Jozef – ŠVEC, Ján: Cechové znaky. Bratislava: Mladé letá, 1975
 
A céh címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
 
 
Külső hivatkozások:
 
----
== Pécsi lakatoscéh==
 
[[Fájl:Pécsi lakatoscéh 1696.jpg]]
 
A pécsi lakatoscéh pecsétje 1696
 
A lakatoscéh pecsétjének alakja kör, anyaga viasz, színe vörös, átmérője 2,6 cm. Köriratának szövege DAS. KLEINE SCHLOS SER. IN SIGIL 5 CH., vagyis a pécsi lakatosok pecsétje. Valószínű kispecsét. A pecsét 1696-ból származik, tehát igen korai. A pecsét egészét betölti két egymást keresztező díszített kulcs. A kulcsok által alul bezárt szögben egy lakat, a felül bezárt szögben egy lefelé álló sarkantyú látható. A pecsétkép két oldalán egy-egy befelé forduló pisztoly figyelhető meg. A kulcson és a lakaton kívül ábrázolt lakatostermékek jelzik, hogy a 17. század végén Pécsett a kovács, a fegyverkovács, és a lakatosmesterségek még nem váltak szét.
 
Dr. Erdődy Gyula: NÉHÁNY PÉCSI CÉHPECSÉT A 18. SZÁZADBAN. II. rész. In: Baranya História.
 
Sorozatszerkesztő Dr. Erdődy Gyula
 
[http://www.baranyanet.hu/magazin/2003_1/historia.htm]
 
*Irodalom:
 
 
 
A céh címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
 
 
Külső hivatkozások:
 
 
27 ⟶ 203 sor:
 
'''Lásd még''':
* [[Címerhatározó]], [[Címerhatározó/Céhcímerek|céhcímerek]], [[bognárcéhek címere]], [[kovácscéheklakatoscéhek címere]]
 
[[Kategória:Heraldika]][[Kategória:Címerhatározó]][[Kategória:Címer]]