„Címerhatározó/Tímárcéhek címere” változatai közötti eltérés

Nincs szerkesztési összefoglaló
 
Külső hivatkozások:
 
----
== Székelyudvarhelyi tímárcéh==
 
[[Fájl:Székelyudvarhelyi tímár céh 1825.png]]
 
A székelyudvarhelyi tímár céh pecsétnyomója, 1825
 
TÍMÁR CÉH pecsétnyomója. A sárgaréz, kerek tipárium
átmérője 35 mm. A pecsételő korong és nyele egyetlen darabból
készült. A 9 mm-es kerek rész fölött nyolcszögű, vége felé enyhén vékonyodó nyélbe megy át. Teljes hossza 88 mm. Felső végén ütésnyomokat figyelhetünk meg. A pecsétmezőben a tímárok jellegzetes munkaeszközeit láthatjuk címerszerű elrendezésben. Ovális alapon abroncsozott cserzőkád, fölötte két hosszú húsoló kést tart keresztbe téve két ágaskodó oroszlán, ezek egyik-egyik mancsukat védelmezően a kádon tartják. A kések felett ötágú, nyitott korona lebeg.
 
A pecsétmezőt kívül gyöngyökből és bimbókból képezett,
teljesen körbefutó koszorú zárja le. Ezen belül van a felirat: A’ SZ[ÉKELY].UDVARHELYI P[RIVILEGIZÁLT].TIMÁR
CZÉH . PETSÉT . 1584 + Az utolsó két betű kisebb méretű,
a céhalapítás dátuma után egyenlő szárú kereszt látható. Ez az egyetlen fennmaradt céhpecsét, melynek a készítője nevét ismerjük a pecsétkorong oldalán körbefutó vésetből: J ** SZAKÁTS FEC[IT] * 1825 * Sőt, a megrendelők nevei is a pecsétnyomó nyelére vannak vésve: SZELES PÁL CZÉH M[MESTER] ** és SZABÓ ISTV[ÁN] ATYA M[ESTER] ** ben. A pecsétkorongon
és a nyél kezdetén sokszögű csillag jelzi a pecsétkép felső részét.
 
A céh javai között Ágota János céhmesterségében, 1735-ban
volt „az N[emes] Chénak Pecsétye, s egy veres színű csont Kalamáris”-a. 1755-ben id. Ágota János céhmester „csináltatott az ns Chenak egy új ládát, mely is constalt 24 sustakba”. A leírtnál korábban is használt pecsétet a céh, de ez vagy elveszett, vagy a használatban elkopott, ezért helyettesíthették 1825-ben. A tímár céh protokollumában 1825. szeptember 2-án bejegyezték: [1825] „2da Septembri az nemes Chénak Csináltattam egy pecsétt nyomott, mivel az nemes Ché is rég törekedvén aránta és nagyonis
szükölködött azon petsétt nyomon készittetett az régi dátumánál fogva 1585 öttöl kezdve, az mely petsétt nyomoért fizettem 15.20 az mely petsetett készittette T. Szakáts Josef Úr.” 50 Elírás lehet az évszám, mert a pecsényomóra 1584 van vésve, a céhalapítás éve, és ez lehetett a régebbi pecséten is. A pecsétnyomó használatát tanúsítja a céh jegyzőkönyvének 1830. május 21-i bejegyzése: „Ismég két rend Spanyol viaszszat vettem petsételni – 48 Krajcár.”
1865-ben, mikor elkészült a céhnek az újabb jogszabályok előírásaival összhangba hozott szabályzata, a 78. pontja is ugyanarról a pecsétről ír: „Czéhpecsétje. A céhnek következő köriratú pecsétje van: ’Sz. Udvarhelyi P. Tímár Czéh pecsétje 1584”.
 
A céhek bomlásának korszakában, de még az 1872. VIII.
tc. előtt céhnek, ipartársulatnak vagy társaságnak nevezett iparos szervezetek jöttek létre Baróton, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson és Székelykeresztúron is.
 
Zepeczaner Jenő: SZÉKELYFÖLDI CÉHPECSÉTEK. Acta Siculica
2011, 409–424.
 
[http://www.sznm.ro/acta2011/409_424_zepeczaner.pdf]
 
----
100 290

szerkesztés