|
:[[File:BCG apparatus ja2.jpg|thumb|120px| [[BCG-1 sorozat|BCG]] oltó-készülék [[Japán]]ban. [[2006]].]]
:[[File:CDC adult immunization 2007.png|thumb|120px|[[CDC]] felnőtt oltási rend, immunizálás [[2007]].]]
==Észak-Afrikában előforduló betegségek, kötelező és ajánlott védőoltások==
[[File:North Africa (orthographic projection).svg|thumb|120px|left|Észak-Afrika]]
[[File:Duerer malaria spleen.jpg|thumb|120px| Albrecht Dürer (1471-1528) egyik vázlat, melynek témája a lépnagyobbodás maláriától (splenomegalia).]]
[[File:All Gizah Pyramids.jpg|thumb|120px|Gizah. 2006.]]
Kötelező oltás: - <br />
Javasolt oltások: [[Hepatitis]] A [[Hepatitis]] B [[Hastífusz]] [[Diftéria]]-[[tetanusz]] [[Veszettség]] [[Gyermekbénulás|Poliomyelitis]]
'''Országok'''<br />
[[Algéria]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Járványos agyhártyagyulladás (Meningococcus meningitis). Betegségek: Schistosomiasis Utazók hasmenése leishmaniasis(bőr-és nyálkahártya)</ref>, [[Egyiptom]]<ref>Betegségek: Hastífusz Hepatitis A Hepatitis B Veszettség Malária előfordulási területe El Faiyum. Utazók hasmenése, West Nile, Schistosomiasis, Leishmaniosis Javasolt oltás: Hastífusz elleni védőoltás Hepatitis A fertőzés elleni védőoltás Hepatitis B elleni védőoltás. Malária elleni gyógyszer. Veszettség elleni védőoltás. Tetanusz elleni védőoltás. Kötelező oltás, nemzetközi oltási igazolvány szükséges. Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik. Sárgaláz elleni védőoltás</ref>, [[Kanári-szigetek|Kanári]]-szigetek<ref name="Hepatitis B Influenza kanyaró"/>, [[Líbia]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz.
Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik- Sárgaláz elleni védőoltás Betegségek: Schistosomiasis Utazók hasmenése</ref>, [[Marokkó]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz. Betegségek: West Nile, Dengue, Leishmaniosis, Schistosomiasis Utazók hasmenése</ref>,, [[Nyugat-Szahara]] és [[Tunézia]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz. Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik - Sárgaláz elleni védőoltás. Betegségek: Utazók hasmenése, Schistosomiasis, West Nile, Leishmaniosis, hepatitis E</ref>,
'''Életmódbeli tanácsok'''
* [[UV]] fényvédelem, ''hőség'' elleni védekezés
* [[Malária]] megelőzése: [[rovar]]-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis
* [[Hasmenés]]: elkerülése (palackozott, forralt [[víz]], fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülés
* Biztonságos [[szex]]
* [[Orvos]]i beavatkozások elkerülése
* Édesvízben nem szabad fürödni
* Skorpiócsípések, kígyómarás
* Magas a gépjármű-balesetek száma
* Erőszakos sérülés fordulhat elő
* Vér transzfúzió előtti szűrés nem megfelelő sok kórházban
=== Ízeltlábúak által terjesztett fertőzések ===
==== Malária, váltóláz ====
[[File:Paludisme.png|thumb|140px|left|Plasmodium falciparum és chloriquin rezisztencia globális eloszlása. 2006. október 8. [http://www3.chu-rouen.fr/Internet/services/sante_voyages/pathologies/paludisme/monde/afrique/ afrique]]]
[[File:Symptoms of Malaria.png|thumb|120px|Fő tünetei a maláriának. 2009.]]
[[Fájl:Plasmodium lifecycle PHIL 3405 lores.jpg|thumb|120px|left|Plasmodium sp. életciklusa. 2002.]]
[[Fájl:Anopheles stephensi.jpeg|thumb|120px| Anopheles stephensi]]
[[File:Malaria fever.svg|thumb|120px|left|Testhőmérsékletek adatai négy napon keresztül. Tipikus lázmenetek a malária fertőzés különböző Plasmodium fajok esetén. 2010.]]
[[File:MalariacycleBig.jpg|thumb|120px|]]
A [[malária]] akut, influenzaszerű megbetegedés, amit négy parazita: Plasmodium falciparum, Plasmodium vivax, Plasmodium ovale és a Plasmodium malariae okoz. Gyakori és életveszélyes [[betegség]] számos [[trópusi]] és [[szubtrópusi]] területeken. A legelterjedtebb fertőző betegség a világon. Évente több mint 1 millió [[ember]] halálát okozza. A [[malária]] jelenleg a világ tíz legveszélyesebb [[Fertőzés|fertőző]] betegségének egyike.
'''Országok'''<br />
[[Chloroquine|''Chloroquin'']] érzékeny malária: időszakosan [[Algéria]], [[Líbia]], [[Marokkó]], Nyugat-Szahara. [[Malária]]nincs: [[Kanári-szigetek|Kanári]]-szigetek, [[Tunézia]] és [[Egyiptom]]. [[Malária]] van: [[Ázsia]], [[Afrika]], Közép- és [[Dél-Amerika]], [[Óceánia]] és a [[Karib-térség]] bizonyos területein elterjedt (107 országban [[Endemikus élőlény|endémiás]]). 80 százalékát [[afrikai]] és [[ázsia]]i országban regisztrálták: [[Nigéria]], [[Kongói Demokratikus Köztársaság]], [[Etiópia]], [[Tanzánia]], [[Kenya]], az ázsiai régióban pedig [[India]], [[Szudán]], [[Burma]], [[Banglades]], Indonézia, Pápua-Új Guinea és Pakisztán. Az egyik kiemelten veszélyes zóna a malária szempontjából a dél-szaharai vidék, ide tartozik Kenya, Tanzánia, Zimbabwe, Ghána, Guinea és Etiópia, Zanzibár és Mauritius szigete.
[[Védőoltás]] nincs. <br />
[[Gyógyszer]]es megelőzés van: az övezetbe utazónak hetente egyszer, két tbl. ''Delagilt'' kell szedni, indulás előtt két héttel kezdve és hazaérkezés után még 4 hétig folytatva.<br />
[[Gyógyszer]]es terápia<ref>The changing epidemiology of malaria elimination: new strategies for new challenges Chris Cotter, Hugh JW Sturrock, Michelle S Hsiang, Jenny Liu, Allison A Phillips, Jimee Hwang, Cara Smith Gueye, Nancy Fullman, Roly D Gosling, Richard GA Feachem. 15. april 2013.</ref> fertőződés esetén:<br />
Falciparium rezisztens [[kórokozó]]: ''Lumefantrine/Artemether'', ''Quinine + Doxycycline vagy [[Clindamycin]]'', ''Atovaquone/proguanil'', ''Artesunate i.v. súlyos malária''<br />
Chloroquine érzékeny P. ovale vagy P. vivax: ''Primaquine''
Maláriás területek A, B és C zónái a WHO-szerint<br />
[[Malária|Maláriás]] területek a kórokozók elterjedése és [[gyógyszerérzékenység]]e szerint a [[WHO]] zónákba sorolja<ref>http://www.who.int/csr/resources/publications/drugresist/malaria.pdf</ref>. A kórokozók sajátossága, hogy a [[gyógyszer]]rel szemben idővel ellenállókká válnak. Emiatt folyamatosan új készítmények kidolgozására és alkalmazására van szükség.
* ''A-zóna'': [[Közép-Amerika]], [[Arab-félsziget]], [[Törökország]] DNy-i része, Észak-[[Pakisztán]], [[Kína]] középső területe, É-[[Afrika]].
:Az ''A övezetbe'' utazónak hetente egyszer, két tbl. ''Delagilt'' kell szedni, indulás előtt két héttel kezdve és hazaérkezés után még 4 hétig folytatva<ref>http://www.who.int/topics/malaria/en/index.html, http://wwwnc.cdc.gov/travel/yellowbook/2012/chapter-3-infectious-diseases-related-to-travel/malaria.htm</ref>.
* ''B-zóna'': [[Namíbia]], [[Venezuela]], [[Kolumbia]], [[Equador]], [[Szaúd-Arábia|Szaud-Arábia]], [[Sri Lanka]], [[India]], [[Fülöp-szigetek]], [[Pakisztán]], [[Afganisztán]].
:''B övezetben'' a heti egyszer két tbl. ''Delagil'' mellett, naponta két tbl. ''Paludrint'' kell bevenni. :Utóbbi hazánkban nem kapható, így e kombinált tbl. szedése helyett a ''Lariam'' tbl. javasolt. A Paludrin tabletta a célországban beszerezhető és elég a megérkezéstől szedni.
* ''C-zóna'': Ny-, Közép-, és Kelet-[[Afrika]], az [[Amazonas]] területe, Hátsó [[India]], [[Malajzia]] és [[Indonézia]] bizonyos területei.
:A ''C övezetben'' a legsúlyosabb [[Malária|maláriát]] okozó [[plazmódium]] (Pl. falciparum) ellen a ''Lariam'' biztosít védelmet. Alternatívát jelent a [[Doxycyclin]] vagy a ''Malarone''.
[[Egysejtű]] ''plazmódium'' ([[Parazita]], [[Protozoa]], Sporozoa, Coccidea, Haemosporida, Plasmodium spp.) a malária kórokozója ([[P. falciparum]], [[P. ovale]], [[P. vivax]], [[P. malariae]]), melyet az [[Anopheles]] szúnyogok ''vérszívás'' közben visznek át egyik emberről a másikra. 4 faja terjedt el, melyek különböző súlyosságú betegséget okoznak. Az [[egysejtű]] lény az [[ember]]ben és a [[Szúnyogfélék|szúnyogban]] is szaporodik. A szaporodási fázis megszakításával előzhető meg, vagy gyógyítható a betegség. Főemlősök a rezervoár (Plasmodium knowlesi), vektora a szúnyogok, vérrel szállítódik egyik emberről a másikra..
A [[szúnyogcsípés]] után, 6 -16 nappal kezdődik ''hidegrázással'', melyet erős ''verítékezés'' követ. Szabályosan (ciklikusan) 48 - 72 óránként ismétlődő rohamokban egymást váltják a láztalan és [[Láz (élettan)|lázas]] időszakok. [[Lép]]-, [[máj]]duzzanat, súlyos formában [[idegrendszer]]i jelek és [[veseelégtelenség]] a főbb tünetek. A [[vörösvérsejt]]ek szétesése következtében a [[vizelet]] sötét színű lehet. Ritkán előfordul, hogy a malária tünetei hónapokkal az utazás után jelennek meg.
Megelőzésre 2000 m [[tengerszint]] felett nincs szükség és a turisták által látogatott helyek többnyire maláriamentesek. A [[malária]] [[gyógyszer]]es ''profilaxisa'' és a [[rovar]]-riasztás (+szúnyogháló) együttesen véd! A maláriát terjesztő [[szúnyog]] napnyugtától napkeltéig [[Csip|csíp]], ekkor kell fokozottan óvni magunkat. Jól szellőző, hosszú ujjú felsőrész és a bokákat is fedő ruházat a legmegfelelőbb. A szabadon lévő testrészeket rovarirtóval (szúnyogriasztóval) a használati utasításnak megfelelő rendszerességgel - kell védeni, erre több készítmény is forgalomban van: ''Protect B'', ''Szu -Ku'', ''Autan''.
A [[WHO]] nyílt levele a hatékony a malária elleni védekezésről:<br />
1.Legyen tisztában a malária veszélyességével, a tünetekkel, a lappangási idővel!<br />
2.Tegyen meg mindent a szúnyogcsípések ellen, védekezzen különösen esős időben és napnyugtakor külsőleg is! Megfelelő ruházat viselése és védőkrém használata, a szobában pedig moszkitóhálóval és elektromos szúnyogriasztóval védekezni!<br />
3.Szedjen malária elleni [[gyógyszer]]t, hogy megelőzze a betegséget!<br />
4.A maláriafertőzés-veszélyes területről való visszaérkezés után még 3 hónappal később is erre a betegségre kell gyanakodni, amennyiben maláriára jellemző tünetek jelentkeznek az utazónál!
==== Filariasis, nyirokfilariázis, fonalféreg-betegség ====
[[File:Lymphatic filariasis world map - DALY - WHO2002.svg|thumb|120px|left|A nyirokrendszeri [[Fonálférgek|filariasis]] országonként (100.000 lakosra). [[2009]].]]
[[File:Brugia malayi.JPG|thumb|110px|Filariasis [[kórokozó]]ja microfilaria ''Brugia malayi''. Eltérően ''Wuchereriatól'', a ''mikrofilária'' ebben a fajban szorosabban csavarodó spirál alakot vesz fel.]]
[[File:Elephantiasis.jpg|thumb|110px|A [[láb]] elefantiázisa filariasis [[férgesség]] ([[nematoda]]) miatt. [[Luzon]], [[Fülöp-szigetek]]. [[2008]]. május 27. [http://phil.cdc.gov/phil/details.asp?pid=373 phil.cdc.gov]
A [[Fonálférgek|fonalférgesség]] olyan betegség, ami a [[fertőzés]]t követően hónapokkal később okoz tüneteket, a kifejlődő ''férgek'' gátolják elsősorban az alsó végtagokban a [[nyirokkeringés]]t. Az alsó ''végtagok'', vagy az ''ágyéktájék'', illetve a [[nemi szervek]] megduzzadnak, ''vizenyősek'' lesznek.
'''Országok'''<br />
''Wuchereria bancrofti'' endémiás 78 országban, és befolyásolja 128.000.000 [[ember]] életét világszerte . Ez a széles körben elterjedt [[fonálféreg]] párás és [[trópusi]] régiókban, [[Ázsia]], [[Afrika]], [[Amerika]] és a [[Csendes-óceán|csendes-óceáni szigetek]]en. ([[Nílus]]-delta, [[Szubszaharai Afrika]]).
[[Védőoltás]] nincs. [[Gyógyszer]]es terápia: ''[[Dietil-karbamazin]] (DEC)'' rendszeres használata profilaxisként, ''[[Albendazol]]'', ''dietil-carbamazine citrát'' és ''albendazol'' kombináció, ''[[Ivermektin]]'', ''ivermektin'' és ''albendazol'' kombináció, ''Doxycycline''.
A Lymphaticus filariasis okozói [[fonalférgek]] (Paraziták, Nematoda, Phasmidea, Filariae) a ''Wuchereria bancrofti'', ''Brugia malayi'', amelyeket [[szúnyogok]] ([[Aedes]], [[Culex]], [[Anopheles]] és [[Mansonia]]) terjesztenek(vektor). A nőstény fonalférgek 10 cm hosszú és 0,2 mm széles, míg a hímek csak mintegy 4 cm hosszúak. Lappangási idő: 5- 18 hónap. Gyakran nincsenek tünetek, néha visszatérő [[láz]], ágyéki-, hónalji [[nyirokmirigy]]ek [[Fájdalom|fájdalmas]], [[gyulladás]]os duzzanata. A tünetek maguktól elmúlnak, de hónapok, évek múlva visszatérhetnek.
Súlyosabb esetben a [[láb]], [[kar]], [[herezacskó]] nagyfokú duzzanata lehet, ezt elefantiázisnak (elefántizmus) nevezik. Ritkán [[asztma]]szerű reakció, [[köhögés]], [[légszomj]], ''fehérvérsejtszám'' emelkedéssel jár. Ez a forma jól kezelhető [[dietil-karbamazin]]t tartalmazó tablettával. [[Trópusok|Trópusi]] pulmonális eosinophilia egy potenciálisan súlyos progresszív tüdőbetegség, amely éjszakai köhögéssel, sípoló légzéssel, lázzal, az immunrendszer hiperreaktivitásával jár, amit a tüdő kapillárisokban szaporodó kórokozók okoznak, a ''mikrofiláriák''.
==== Rift-völgyi láz, Rift-völgyi encephalitis, RVF ====
[[File:Rift valley fever distribution.jpg|thumb|120px|left|Megoszlása a Rift-völgyi láznak Afrikában (kék: járványos betegségek és jelentős kitörés Zöld: ismert, bizonyos esetekben, időszakos vírus izolálás vagy szerológiai bizonyíték van. 2007.]]
[[File:Rift Valley fever tissue.jpg|thumb|120px|Ez a transzmissziós elektronmikroszkópos mikrokamera (TEM) ábrázolta erősen kinagyított szövet, amely fertőzött a Rift-völgyi láz (RVF) vírusával. 2006.]]
''Rift-völgyi láz'' egy akut, [[vírus]]os [[Fertőző betegségek listája|fertőző betegség]], amelyt [[háziállat]]ok (például juh, szarvasmarha, kecske) és az [[ember]] terjeszt. RVF lázat, vérzést, encephalitist és retinitist okoz az emberben.
'''Országok'''<br />
RVF endemikus [[Szubszaharai Afrika|Szubszaharai Afrikában]]. Szórványos járványok [[Egyiptom]]ban, [[Madagaszkáron]], és [[Mauritánia|Mauritániában]] jelentkeznek. Nagy járvány fordultak elő [[Kenya|Kenyában]], [[Szomália|Szomáliában]], [[Tanzánia|Tanzániában]], Szaúd-Arábiában, Jemenben, Madagaszkáron és Dél-Afrikában. Gócokban [[Egyiptom]]ban. Mentes: [[Anguilla]] [[Antigua]] [[Argentína]] [[Aruba]] / [[Curaçao]] [[Ausztrália]] [[Bahama-szigetek]] [[Barbados]] [[Belize]] [[Bermuda]] [[Brazília]] Brit Virgin-szigetek Kajmán-szigetek [[Chile]] Costa Rica [[Kuba]] [[Dominika]] E[[Európai Közösség|urópai Közösség]] [[Guatemala]] [[Honduras]] [[Izland]] [[Japán]] [[Mexikó]] [[Új-Zéland]] [[Nicaragua]] [[Norvégia]] [[Panama]] [[Saba]], St. Martin és Bonaire St. Eustatius
[[St. Lucia]] St. Vincent és a Grenadine-szigetek [[Svájc]] [[Amerikai Egyesült Államok]] [[Uruguay]]
[[Védőoltás]] nincs. Kezelése jelenleg csak tünetileg lehetséges.:''Ribavirin''?
Megelőzés rovarriasztók használatával, [[szúnyogcsípés]] elkerülésével lehetséges.
Kórokozója egy Phlebo[[vírus]] ([[RNS vírus]]), Bunyaviridae, Phlebovirus), amelyt [[Aedes]] és [[Culex]] moszkitók ([[szúnyogok]]) terjesztik [[állatok]]ról ([[Rágcsálók|rágcsálok]], [[Birka|birkák]], [[szarvasmarhák]], [[háziállatok]]) az emberre. [[Ízeltlábú]] vektor ([[szúnyog]], [[kullancs]]) úgy terjeszti, hogy viraemiás [[emlősök]] ([[rágcsálók]]) [[vér]]ének szívásával [[fertőző]]dik, élethosszig fertőzött marad és transzováriálisan az utódok is fertőződnek. Leginkább azok a személyek betegszenek meg, akik a fertőzött állatok vérével közvetlenül érintkeznek (pl. farmon dolgozók, mészárosok, állatorvosok). A turisták körében nagyon ritka a megbetegedés.
A betegség tüneteinek lappangási ideje 3-7 nap. A betegség bevezető tünetei hirtelen magas [[Láz (élettan)|lázzal]] (néhány nap alatt megszűnik), [[izom]]- és [[Ízület|izületi]] [[fájdalom]]mal, [[fejfájás]]sal kezdődik. A [[sárgaláz]]hoz hasonlóan, a kóros eltérések a [[máj]]ban, [[Vese|vesében]], [[lép]]ben észlelhetők. Az esetek 5 %-ban a [[Bőr (anatómia)|bőrön]] pontszerű [[vérzés]]ek, véres [[széklet]], vérhányás alakulhat ki. Szövődményként súlyos [[vérzés]]ek, [[idegrendszer]]i tünetek, [[vakság]] fordulhatnak elő ([[encephalitis]], [[hemorrhagia]], beteg megvakulhat a [[retina]] [[vasculitis]]e miatt).
==== Dengue-láz, csonttöréses láz ====
[[File:Dengue06.png|thumb|120px|left|A térkép a [[dengue-láz]] megoszlását mutatja a világban. Piros: Epidémiás dengue területek. Kék: Aedes aegypti.2006. Mindössze 7 hét alatt Brazíliában 204.640 dengue esetet regisztráltak, ami járványnak tekinthető.<ref>http://vaccinenewsdaily.com/medical_countermeasures/322653-brazil-hit-by-dengue-outbreak/</ref>]]
[[File:Dengue world map - DALY - WHO2004.svg|thumb|120px|Életkor-standardizált fogyatékossággal korrigált életévre, a Dengue aránya országonként (100.000 lakosra). 2009.]]
[[File:Dengue fever symptoms.svg|thumb|120px|left|Dengue-láz tüneteinek sematikus ábrázolása. 2011.]]
[[File:Course of Dengue illness.png|thumb|120px|A kurzus a Dengue betegség. Alapján WHO iránymutatások 2009.[http://whqlibdoc.who.int/publications/2009/9789241547871_eng.pdf WHO Dengue]]]
A [[Dengue-láz]] a legtöbb trópusi országban elterjedt, a ''dengue-vírus'' okozza. A betegségnek két formáját különböztetik meg: a klasszikus dengue-lázat és a vérzéses dengue-lázat. A klasszikus forma az egész világon jelen van a [[Trópusok|trópusi]] területeken, míg a [[vérzés]]es forma főleg [[Ázsia]] déli részén fordul elő. Körülbelül 2,5 milliárd [[ember]] él a fertőzött területeken. Súlyos esetekben, elsősorban [[gyermek]]ekben, vérzések alakulnak ki. Utazók is gyakran fertőződhetnek, de a betegség 90%-ban enyhe tünetekkel zajlik.
'''Országok'''<br />
A [[Dengue-láz|dengue]] az [[egyenlítő]] környékén a leggyakoribb. 2,5 milliárd ember él olyan területen, ahol a betegség előfordul, ezek 70%-a [[Ázsia|Ázsiában]] és a [[Csendes-óceán]] térségében él. Az [[Egyesült Államok]]ban a dengue-lázzal fertőzött területekről lázasan hazatérők 2,9%–8%-a megfertőződött utazás közben.
[[Egyiptom]], [[Kelet-Afrika]]
[[Védőoltás]] nincs. Tüneti [[gyógyszer]]es kezelés, lázcsillapítás, ágynyugalom szükséges. El kell különíteni a [[Malária|maláriától]], ami azonnal [[gyógyszer]]es kezelést igényel. A [[szúnyog]] csípésétől kell óvakodni: a bőrt szúnyogriasztóval kell befújni. A zárt helyiséget rovarriasztóval, az alvóhelyet impregnált szúnyoghálóval kell védeni.
Kórokozója a [[Dengue-láz|Dengue]] [[vírus]] ([[RNS vírus]], Flaviviridae, Flavivirus), melyet emberről emberre [[szúnyog]] - ''Aedes-félék'' visz át csípésével. Ezek a [[Szúnyogfélék|szúnyogok]] a [[malária]] terjesztőiével ellentétben - főleg napközben csípnek. [[Város]]okban élnek, házkörüli kisebb vizekben, esővizes pocsolyában szaporodnak és szívesen pihennek a hűvös lakásban. Rezervoár az ember, szúnyog?, majom (Malajziában és Afrikában). A betegség a legtöbb [[trópusi]] [[ország]]ban elterjedt. Körülbelül 2,5 milliárd ember él a [[Fertőzés|fertőzött]] területeken. A lappangási ideje 4-7 nap, súlyos esetekben, elsősorban [[gyermek]]ekben, [[vérzés]]ek alakulnak ki. Utazók is gyakran fertőződhetnek, de a [[betegség]] 90%-ban enyhe tünetekkel zajlik.
A betegség hirtelen magas [[Láz (élettan)|lázzal]], ízületi és izom és csontfájdalommal, hányással kezdődik, esetleg halvány kiütéssel jár. Mérsékelt vérzékenység (orr-, ínyvérzés) kísérheti a betegséget, mely 3 -10 napig tart. A lábadozás lassú, hetekig tarthat, fáradékonysággal, izomgyengeséggel jár. Ismételt fertőzés esetén, súlyos vérzéses formában lép fel. Hosszú távú hatása a súlyos depresszió a betegség után.
==== Nyugat-nílusi láz ====
Gócokban [[Egyiptom]]ban<br />
[http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Nyugat-n.C3.ADlusi_l.C3.A1z.2C_WNF Bővebben ...]
==== Leishmaniasis ====
[[Algéria]], [[Kanári-szigetek]], [[Egyiptom]], [[Líbia]], [[Marokkó]], [[Tunézia]], [[Nyugat-Szahara]]<br />
[http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Leishmaniasis.2C_VL.2C_kala-azar.2C_feketebetegs.C3.A9g.2C_feketel.C3.A1z.2C_dum-dum_betegs.C3.A9g Bővebben ...]
=== Élelmiszer és víz által terjesztett fertőző betegségek ===
==== Hepatitis E, HEV ====
[[File:Map5 4 HepatitisE sml.jpg|thumb|120px|left| ''Hepatitis E'' [[Endemikus élőlény|endémiás]] elterjedtsége. [[2008]].]]
[[File:Hepatitis E virus.jpg|thumb|120px|Elektronmikroszkópos képe a ''Hepatitis E'' vírusnak (HEV).]]
[[File:Hepatitis.gif|thumb|120px|Hepatitis vírusok A, E, B, C, D.Virus család, továbbítása, vírus antigének, inkubáció, esélye a krónikus fertőzés. 2008.]]
Szennyezett [[víz]]zel és [[élelmiszer]]rel terjedő, egyszálú, burokkal nem rendelkező [[RNS-vírus]] a ''Hepatitis E'' [[kórokozó]]ja. A hepatitis E [[vírus]] mintegy 20 millió fertőzést okoz évente. Ezek eredményeképpen mintegy hárommillió akut betegséget és 70000 ember halálát okozza.
'''Országok'''<br />
[[Szubtrópusok|Szubtrópusi]] területeken (beleértve [[Dél-Ázsia|Dél-Ázsiában]], [[Észak-Afrika|Észak-Afrikában]] és [[Közép-Amerika]]),[[Marokkó]], [[Egyiptom]], [[Algéria]], [[Líbia]], [[Marokkó]]. 1-es [[genotípus]]t már izolálták [[trópusi]] és [[szubtrópusi]] országban [[Ázsia|Ázsiában]] és [[Afrika|Afrikában]]. 2-es genotípus már izolálták [[Mexikó]]ban, [[Nigéria|Nigériában]] és [[Csád]]ban. Genotípus 3-asat már szinte az egész világon, beleértve izolált [[Ázsia]], [[Európa]], [[Óceánia]], Észak-és [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]]. 4-es genotípus korlátozottnak tűnik kizárólag [[Ázsia|Ázsiában]].
[[Vakcina]] van: Hepatitis E, rekombináns vakcina Escherichia coli által termelt, felnőtt adag
0,5 ml intramuszkulárisan a 0., 1. és 6. hónapban ''Hecolin''. [[Gyógyszer]]es terápia nincs. Tüneti, széklet rendezés stb.
Megelőzés: higiéniai feltételek javítása azokon a területeken, ahol a HEV rendszeresen megtalálható.
[[RNS vírus]] (Caliciviridae) Hepatitis E vírus. Rezervoár az ember, rágcsálók, sertés. Széklettel fertőzött élelmiszerek terjesztik (víz, kagylók, vér(ritkán), hús(ritkán). A víz vagy az élelmiszer-ipari termékek szennyezett HEV (ha a széklet a vírust tartalmazza). Emberről emberre ritka. Anya-újszülött átvitel valószínű. Lappangási idő: 30-40 nap. Klinikailag hasonló hepatitis A - nincs krónikus maradványtünetei, súlyos vagy halálos, ha a terhesség alatt szerzett a fertőzés (10%-ról 24%-ügy halálozási arány). Akut betegség általában, beleértve az akut sárgaság, sötét vizelet, étvágytalanság, rossz közérzet, extrém fáradtság, és a jobb felső kvadráns érzékenysége. Sárgaság (a bőr és a szemek), egyéb általános tünetek, mint például nyugtalanság, étvágytalanság, gyomorfájdalom területen, gyulladás a májban. HEV megtalálható a fekáliában a tünetek megjelenése előtt 1 héttel és folytatódik 2 hétig.
==== Utazók hasmenése ====
E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella<br />
[http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Utaz.C3.B3k_hasmen.C3.A9se.2C_TD Bővebben ...]
==== Hastífusz ====
[http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Salmonellosis.2C_Hast.C3.ADfusz.2C_paratifusz.2C_hasi_hagym.C3.A1z Bővebben...]
==== Hepatitis A ====
Valamennyi országban endémiás<br />
[http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Hepatitis_A.2C_HAV.2C_fert.C5.91z.C5.91_m.C3.A1jgyullad.C3.A1s Bővebben ...]
==== Brucellosis ====
Gyakori<br />
[http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Brucellosis.2C_M.C3.A1ltai_l.C3.A1z.2C_Hull.C3.A1mz.C3.B3_l.C3.A1z Bővebben...]
===Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek===
==== Hepatitis B ====
igen gyakori<br />
[http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Hepatitis_B.2C_v.C3.ADrusos_m.C3.A1jgyullad.C3.A1s Bővebben...]
==== HIV/AIDS ====
[http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#HIV.2FAIDS.2C_GIRD.2C Bővebben ...]
=== Talajjal-és a vízzel összefüggő fertőző betegségek ===
==== Schistosomiasis, vérmétely fertőzés, bilharziózis ====
[[Fájl:Bilharziose.png|thumb|120px|left|Schistosomiasis elterjedtsége a világban. [[2006]].]]
[[File:Grapevinesnail 01.jpg|thumb|120px|Szőlő [[csiga]] a vektora a vérmétely [[fertőzés]]nek. 2006. ]]
[[Fájl:Schistosomiasis Life Cycle.png|thumb|120px|left|A vérmétely életciklusa.2010.]]
[[File:Medical Civic Action Program in Shinile Woreda, Ethiopia, 2010 (5119873865).jpg|thumb|120px| Mahammed-Ziad Ahmed diák féreghajtó gyógyszerrel kezeli a családot, Shinile Woreda, Etiópia, 2010.]]
Az egyik legelterjedtebb [[parazita]] okozta [[betegség]]. A [[Bilharziózis|schistosomiasis]] olyan emberi megbetegség, melyet a [[vérmételyek]] néhány faja (Schistosoma mansoni, S. japonicum, S. haematobium) okoz a [[trópusok]]on, [[szubtrópusok]]on. Az [[ember]]ből ürülő petékből édesvízben kelnek ki a ''miracídium'' [[lárvák]], melyek köztigazdának alkalmas [[Csigák|csigát]] keresnek, abba befúrják magukat, és ott ivartalanul szaporodnak. A csigákból távozó cerkária lárvák vízben úszva keresnek alkalmas végleges gazdát. A bőrön keresztül hatolnak be az emberbe. A [[malária]] után a második legelterjedtebb trópusi [[betegség]], kb. 70 országban mintegy 160-170 millió ember él fertőzötten, és közülük kb. 20 millióan súlyos betegségben szenvednek. Mindez kb. 280 000 halálestet okoz évente.
'''Országok'''<br />
A betegség megtalálható a trópusi országokban [[afrika]]i- , a [[Karib-térség]] , [[Dél-Amerika|Kelet- Dél-Amerika]] , [[Délkelet-Ázsia]] és a [[Közel-Kelet]]en. Ezeken a területeken 2010-től mintegy 238 millió ember érintett, 85%-uk él [[Afrika|Afrikában]]. Schistosoma mansoni található Dél-Amerikában és a Karib-térségben, Afrikában és a Közel-Keleten, S. haematobium Afrikában és a Közel-Keleten, és a S. japonicum a Távol-Keleten . S. mekongi és S. intercalatum találhatók helyben Délkelet-Ázsiában és Közép- Nyugat-Afrikában. S. mansoni található Afrikában, az Arab-félsziget, Brazília, Suriname és Venezuela és néhány Karib-szigetek, S. haematobium található Afrikában, és a Közel-Keleten. S. japonicum található Kínában, Japánban, a Fülöp-szigetek és Indonézia, a becslések szerint 500-600000000 ember fertőzött a 75 országban. [[Nílus]] völgyében, deltavidékén, [[Algéria]], [[Líbia]]
[[Védőoltás]] nincs, a diagnózis felállítása után [[gyógyszer]]es kezelésre van lehetőség: ''Praziquantel'', Schistosoma mansoni ( ''oxamniquine'' ) és S.hematobium ( ''metrifonate'' )
Antiszeptikum, dezinficiens: ''2% glutáraldehidet, 1%-os [[nátrium-hipoklorit]]: 70% [[etanol]]'' felületi cerkáriák inaktiválására.<br />
Fizikai inaktiváció: fagyasztás
Megelőzése lehetséges az [[édesvíz]]ben való fürdés kerülése, és nem szabad mezítláb járni. Ha patakon, folyón kell átkelni, válasszuk mindig a kevésbé forgalmas helyeket, és a falu fölötti átkelőt. Az átkelés után azonnal szárítsuk meg a ruházatunkat, mossuk le a bőrünket szappannal. Kellően fertőtlenített, (klórozott) vízben és a tengervízben biztonságos a fürdés.
A ''schistosomiazis'' más néven ''[[Bilharziózis|bilharziázis]]'' - féreg ([[Parazita]], Platyhelminthes, Trematoda, Strigeida, Schistosomatidae: Schistosoma haematobium). Laposféreg, vér métely, két különböző szexuális formája van, kifejlett férgek 12–16 mm hosszúak és 0,3-0,6 mm széles, hím férgek rövidebbek, de vastagabb, mint a hosszú karcsú női egyed, tojás kerek vagy ovális, és a méret változik a fajok cerkáriák (fertőző lárva) olyan 400-600 pm hosszúságú, és tartalmaz egy körte alakú fejet és a farok villa alakú. A kórokozónak több fajtája terjedt el. Rezervoárja a [[csiga]] (Bulinus, Planorbarius, Ferrissia), ritkán [[pávián]] vagy [[majom]]. A fertőzés módja az, hogy a fertőzött ember [[széklet]]ével és [[vizelet]]ével ürített féregpetékkel környezetét fertőzi. Ahol nincs [[Csatorna (vízépítés)|csatornázás]], a széklet és a vizelet az édesvizekbe, öntözött területekre jut. Az itt élő csigákba bejutnak a ''féregpeték'', ott fejlődnek és szaporodnak. A csigákból száz számra kerülnek ki a fertőzőképes formák, melyek a [[Bőr (anatómia)|bőrön]] keresztül jutnak az emberi [[vérkeringés]]be. A kifejlett hím és nőstény 5-10 évig él az emberi szervezetben. A fertőzött édesvízben fürdőző, mosó vagy mosakodó emberek veszélyeztetettek.
A betegség a behatolás helyén viszkető ''bőrgyulladás'' látható, a köznyelv "úszók viszketegségének" nevezi. 2-3 hét múlva láz (Katayama-láz), ''hidegrázás'', ''köhögés'', hasi görcsök, véres [[hasmenés]], izomfájdalmak, máj-, lép- és nyirokcsomó megnagyobbodás léphet fel. A betegek jelentős hányada kezelés nélkül is meggyógyul, mert a [[lárva]] a bőrben elhal. A fertőzöttek egy részénél krónikus gyulladások léphetnek fel, amelyre sokszor csak a máj és lépmegnagyobbodás, a vérkép eltérése, valamint a véres vizelet figyelmeztet.
=== Zoonózisfertőzések ===
==== Veszettség ====
[http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Veszetts.C3.A9g.2C_rabies Bővebben...]
== Kelet-Afrikában előforduló betegségek, kötelező és ajánlott védőoltások ==
| 