|
:[[File:BCG apparatus ja2.jpg|thumb|120px| [[BCG-1 sorozat|BCG]] oltó-készülék [[Japán]]ban. [[2006]].]]
:[[File:CDC adult immunization 2007.png|thumb|120px|[[CDC]] felnőtt oltási rend, immunizálás [[2007]].]]
== Közép - Afrikában előforduló fertőzések, kötelező és ajánlott védőoltások ==
[[File:Africa-regions.png|thumb|left|120px|[[Közép-Afrika]](lila)]]
[[File:African continent-en.svg|thumb|120px|[[Afrika]]i országok politikai térképe.]]
[[Fájl:Bukima Patrol Post.jpg|thumb|left|120px|Bukima Patrol Post tábor Kelet DRC Viunga Nemzeti Park, Mikeno hegy látványa a háttérben. [[Kongó]]. 2011. május 22.]]
[[Fájl:Bonobo.jpg|thumb|120px|[[Bonobo]] (Pan paniscus). 2005. június 25.]]
* Kötelező oltás: [[Sárgaláz]]
* Javasolt oltások: [[Hepatitis|Hepatitis A]] [[Hepatitis B]] [[Hastífusz]] [[Diftéria]]-[[tetanusz]] [[Veszettség]] [[Poliomyelitis]] [[Meningococcus meningitis]]
'''Országok'''<br />
[[Angola]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Polio Veszettség tífusz Sárgaláz; Betegség: Élelmiszer-és víz- Kolera Schistosomiasis Utazók hasmenése; Rovarok- afrikai trypanosomiasis Dengue láz Onchoceriasis malária; emberről- emberre- HIV, Tuberkulózis</ref>, [[Csád]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Polio Veszettség tífusz Sárgaláz agyhártyagyulladás; Betegség: Élelmiszer-és víz- Kolera Schistosomiasis Utazók hasmenése; Rovarok- afrikai trypanosomiasis Onchoceriasis malária; emberről- emberre- HIV, Tuberkulózis</ref>, [[Egyenlítői-Guinea]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Sárgaláz; Betegség: Élelmiszer-és víz- Schistosomiasis; Rovarok- Oncocechosis malária; emberről- emberre- HIV, Tuberkulózis</ref>, [[Elefántcsontpart]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Polio Veszettség tífusz Sárgaláz agyhártyagyulladás; Betegség: Élelmiszer-és víz- Schistosomiasis Utazók hasmenése; Rovarok- Dengue malária; emberről- emberre- HIV, Tuberkulózis</ref>, [[Gabon]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Polio Veszettség tífusz Sárgalázs; Betegség: Élelmiszer-és víz- Schistosomiasis Utazók hasmenése; Rovarok- Dengue malária; emberről- emberre- HIV, Tuberkulózis</ref>, [[Kamerun]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Polio Veszettség tífusz Sárgaláz agyhártyagyulladás; Betegség: Élelmiszer-és víz- Kolera Schistosomiasis Utazók hasmenése; Rovarok- Onchoceriasis malária; emberről- emberre- HIV, Tuberkulózis</ref>, [[Kongó]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Polio Veszettség tífusz Sárgaláz; Betegség: Élelmiszer-és víz- Kolera Schistosomiasis Utazók hasmenése; Rovarok- Onchoceriasis afrikai trypanosomiasis malária; emberről- emberre- HIV, Tuberkulózis</ref>, [[Kongói Demokratikus Köztársaság]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Polio Veszettség tífusz Sárgaláz; Betegség: Élelmiszer-és víz- Kolera Schistosomiasis Utazók hasmenése; Rovarok- Onchoceriasis afrikai trypanosomiasis malária; emberről- emberre- HIV, Tuberkulózis</ref>, [[Közép-afrikai Köztársaság|Közép - afrikai Köztársaság]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Polio Veszettség tífusz Sárgaláz agyhártyagyulladás; Betegség: Élelmiszer-és víz- Schistosomiasis Utazók hasmenése; Rovarok- Onchoceriasis afrikai trypanosomiasis malária; emberről- emberre- HIV, Tuberkulózis</ref>, , [[Nigéria]], [[Szudán]], [[Zaire]] és [[Zambia]]. [[Közép-Afrika|Közép-Afrikába]] utazók különböző fertőzések veszélyének lehetnek kitéve. A fertőzési veszély egy adott országon belül is jelentősen eltér a városi és vidéki területeken.
'''Életmódbeli tanácsok:'''
* UV fényvédelem, meleg elleni védekezés->(további info: tájékoztató)
* Malária profilaxis->(további info: tájékoztató): rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis
* Hasmenés: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülés
* Biztonságos szex, orvosi beavatkozások elkerülése->(további info: tájékoztató)
* Édesvízben nem szabad fürödni
* Gépjármű balesetek és egyéb sérülések, beleértve az erőszakos fegyveres támadás
* Szexuális támadások előfordulnak.
* Kígyómarás és
* aflatoxin különösen a vidéki területeken gyakori.
* Vér transzfúzió előtti nem megfelelő szűrés sok kórházban
=== Ízeltlábúak által terjesztett fertőzések ===
==== Onchocerciasis, folyami vakság ====
[[File:Onchocerciasis world map - DALY - WHO2002.svg|thumb|120px|left|(DALY) aránya a Onchocerciasis országonként (100.000 lakosra). 2009.]]
[[File:68-4062-1 (ATED).jpg|thumb|110px|Afrika egyes régióiban onchocerciasis egyik oka a vakságnak. Falvakban gyakori, hogy a fiatal gyermekek vezetnek vak felnőttek, az erősen endémiás területeken. A vakság aránya a férfiak több mint 40 éves kor felett, 40%-os vagy magasab. 2006.]]
[[File:Black fly.jpg|thumb|110px|Fekete légy a betegség vektora. 2008.|]]
A [[Vakság|folyami vakság]] [[parazita]] okozta fertőzés, amelynek [[kórokozó]]ja az ''Onchocerca volvulus'', [[fonálféreg]] (hengeresféreg). A legtöbb fertőzés a [[Szubszaharai Afrika|Szubszaharai Afrikában]] található, bár eseteket jelentettek [[Jemen]]ben és elszigetelt területek Közép -és [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]] is vannak. A becslések szerint 18 millió [[ember]] szenved ''onchocerciasisban'', mintegy 270.000 esetben [[vakság]] is fenn áll.
'''Országok'''<br />
Széles körben elterjedt folyók mellett, különösen a [[Nyugat-Afrika|Nyugat]]-és [[Közép-Afrika|Közép-Afrikában]] és [[Kelet-Afrika|Keleten]], mint [[Etiópia]]. A vérszívó gyors folyású folyók árnyas partján él – leginkább a [[Szubszaharai Afrika|Szubszaharai]] Afrikában, Latin-Amerikában és Jemenben –, ezért nevezik az általa terjesztett betegséget folyami vagy folyóparti vakságnak. Az utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető [[fonalféreg]]-betegség.
[[Védőoltás]] nincs. [[Gyógyszer]]es terápia van: ''Ivermectin'',''Doxycycline''
Ha a szem érintett kortikoszteroidot kell adni néhány nappal az ivermektin után.
[[Parazita]] a [[kórokozó]]. Nematoda, Phasmidea, Filariae: Onchocerca volvul. Rezervoár az ember. Fekete légy (Simulium) a vektor. Lappangási idő 12 - 18 hónap. A kórokozó, az ''Onchocera volvulus'' nevű fonálféreg egy légy- vagy szúnyogszerű rovar, a ''Simulium ochraceum'' (púposszúnyog, feketelégy) nőstényének csípése révén kerül egyik emberből a másikba. A fertőzött légy nyálával bejutó féreglárvákból (az úgynevezett mikrofiláriumokból) a bőr alatti kötőszövetben kifejlődő férgek a szembe vándorolnak, majd pusztulásukkor kiszabadul belőlük egy endoszimbionta baktérium (''Wolbachia pipientis''), ami súlyos, [[vakság]]ot eredményező immunreakciót vált ki. Makula, papulás vagy dyschromic bőrelváltozások, viszketés, nyirokcsomó-duzzanat, keratitis vagy uveitis, eosinophilia, kemény csomók mint csontos kiemelkedéseket, kifejlett férgek is életben maradnak 15 évig is az emberi szervezetben.
A [[fertőzés]] [[1979]] óta kezelhető, ekkor derült ki, hogy egy [[Baktériumok|bakteriális]] eredetű szer elpusztítja a [[lárvák]]at. A ''Streptomyces avermitilis'' által termelt ''avermectinekből'' előállított, ''ivermectin'' hatóanyagot tartalmazó széles spektrumú antiparazita szert.
==== Malária ====
[[Chloroquine]] rezisztens
P. falciparum: mindenütt: ''mefloquin''
[http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Mal.C3.A1ria.2C_v.C3.A1lt.C3.B3l.C3.A1z Bővebben]
==== Sárgaláz ====
[[Angola]], [[Elefántcsont-part]], [[Szudán]], [[Zaire]], [[Zambia]]* [[Csád]], [[Szudán]]* [[Gabon]], [[Kamerun]], [[Közép-Afrikai Köztársaság]], [[Nigéria]], [[Kongói Demokratikus Köztársaság]], [[Kongó]], [[Angola]]*, [[Egyenlítői-Guinea]]*. A csillaggal jelzett országokban nem kötelező a sárgaláz elleni oltás, de javasolt, mivel részben endémiás területeik is vannak.
[http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#S.C3.A1rgal.C3.A1z.2C_YF Bővebben]
==== Pestis, feketehalál, dögvész ====
[[File:World distribution of plague 1998.PNG|thumb|120px|left|A pestis eloszlása 1998-ban világszerte.]]
[[File:Xenopsylla chepsis (oriental rat flea).jpg|thumb|120px|Xenopsylla cheopis ([[hím]], keleti [[patkány]] bolha) [[vér]]rel. Ez a bolha az elsődleges vektora a pestisnek, a legtöbb nagy pestis [[járvány]] [[Ázsia|Ázsiában]], [[Afrika|Afrikában]] és [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]] fordul elő. Mind a férfi és női bolhák átvihetik a fertőzést. 2011.]]
[[File:Doktorschnabel 430px.jpg|thumb|120px|left|"Doctor Beak Rómából", gravírozás, Róma 1656. Orvosi öltözék, a bubópestis vagy fekete halál elleni védekezéshez.]]
[[File:Bubonic plague map.PNG|thumb|120px| A térkép bemutatja a fekete halál elterjedtségét Európában 1347–1351 között. A pandémia úgy tűnik Kínában kezdődött és elérte a Fekete-tengert 1347-ben.]]
A [[pestis]] (más néven [[dögvész]]) a [[Yersinia pestis]] nevű [[baktérium]] által okozott [[betegség]]. Főbb formái a [[bubópestis]] (mirigypestis), a szeptikémiás pestis és a tüdőpestis. Kórokozója főként a patkánybolháról kerülhet át emberre (a fertőzés útja, a pestisbacillus–patkány–bolha–ember láncolat), de a kór cseppfertőzéssel is terjed. Miután a [[bőr]] oxigénfelvételében zavar keletkezik, a bőr gyakran [[sötétkék]] színt kap (innen ered a „fekete halál” kifejezés). A [[pestis]]t még mindig nem sikerült legyőzni. A [[WHO]] 1978 és 1992 között 1451 halálesetről számolt be 21 [[ország]]ban. Az [[Amerikai Egyesült Államokban]] 13 fertőzés és 2 haláleset történt [[1992]]-ben. [[2003]]-ban [[Algéria|Algériában]] tört ki [[járvány]]. [[2005]]-ben a tüdőpestis a [[Kongói Demokratikus Köztársaság]] északnyugati részéről indult ki. A [[WHO]] szerint 61-en haltak meg. 2006 június 14-én 100 halottról számoltak be. 2008 elején [[Madagaszkár]]on bukkant fel, és 18 emberrel végzett. Ugyanebben az évben Ugandában is megjelent. 12-en betegedtek meg, és hárman meg is haltak. Az Amerikai Egyesült Államok délnyugati részén is újra és újra visszatér. Itt a prérikutyákon él. Ha a macskák elfogják a beteg prérikutyákat, akkor 10%-uk elkapja a tüdőpestist is, és innen terjed tova a betegség. Évente tíz-húsz pestisfertőzés történik. [[2009]]-ben a [[tibet]]i [[Qinghai]]ban tizenegyen szenvedtek tüdőpestises fertőzést, egyikük meg is halt.
'''Országok'''
[[Albánia]], [[Bolívia]], [[Kongó]], [[Kelet-Timor]], [[Indonézia]], [[Madagaszkár]], [[Mongólia]], [[Peru]], [[Tanzánia]], [[Uganda]], [[Zambia]]<br />
[[Védőoltás]] van, formaldehiddel elölt [[Yersinia pestis]] (1,8-2200000000 / ml). Használatát endémiás területre, vagy a magas kockázatú személyek (pl. laboratóriumi dolgozók) részére: ''Sampar'', 1. után, és 4.-6. hónapban emlékeztető oltás<br />
Gyógyszeres terápia van fertőzés esetén:''Gentamicin'', ''sztreptomicin'', ''doxiciklin'',
''klóramfenikol''. Szigorúan elkülönítve a beteg.
A [[Yersinia pestis]] [[baktérium]] (fakultatív gram-negatív bacillus) által előidézett [[betegség]] a [[patkány]]on (rezervoár: [[rágcsálók]], [[nyúl]], [[macska]], vadon élő [[ragadozó]]) élősködő [[bolhák]] (vektor: bármely emberi vért szívó faj, leggyakrabban a [[Trópusok|trópusi]] patkánybolha, X''enopsylla cheopis'', de a nálunk honos, mérsékeltövi patkánybolha, sőt az emberbolha) közvetítésével terjed (levegővel és kontaminációval is).
A [[kórokozó]] a [[bolha]] csípésekor kerül a [[Szervezet (biológia)|szervezetbe]]. A [[betegség]] 2-6 napos lappangási idő után hirtelen magas [[Láz (élettan)|lázzal]], zavartsággal, [[Delirium tremens|deliriumig]] fokozódó nyugtalansággal kezdődik, a kórokozó a nyirokutakon haladva eléri a behatolási kapuhoz közeli, regionális nyirokcsomót és ott elhalást okoz, amelyet vérzéses, gyulladásos ödéma vesz körül, ún. bubópestis fejlődik ki. Az így kialakult bubóból a folyamat továbbterjed. A megbetegedések egy részénél másodlagos tüdőpestis fejlődhet ki. A tüdőpestis epidemiológiai jelentősége az, hogy a beteg már cseppfertőzéssel is terjeszti a kórokozót, így a környezetében levő személyeknél (helyi elváltozások nélkül!) elsődleges tüdőpestis alakul ki. A betegség felismerése típusos esetekben vagy járványban nem okoz nehézséget, de sporadikus, vagy atípusos formában jelentkezve a kórisme felállítása nem könnyű. A betegség antibiotikum időben megkezdett alkalmazásával gyógyítható, egyébként az életben maradás esélyei csökkennek.
Szigorított folyamatos- és zárófertőtlenítés kötelező. A beteggel érintkezett személyeket 7 napra szigorított járványügyi megfigyelés (zárlat) alá kell helyezni és ''kemoprofilaxisban'' kell részesíteni. Betegség előfordulása esetén a továbbterjedés megelőzésében a kemoprofilaxis az elsődleges. Az aktív immunizálás korlátozott jelentőségű, mivel a vakcina védőhatása bizonytalan és csak kb. fél éves védettséget biztosít. Az általános megelőzésben a patkányok és a bolhák irtásának (a nemzetközi egészségügyi egyezmények előírásainak megfelelően elsősorban a nemzetközi forgalomban közlekedő vízi-, légi- és szárazföldi járműveken) kiemelt jelentősége van.
A pestis kórokozója a fertőzött bolhák közvetítésével a patkányokat is megbetegíti, amelyek között a betegség igen gyorsan, járványos formában terjed. A beteg patkány rejtekhelyéről többnyire előjön, mivel már nem fél az embertől. A pestisben elpusztult patkányokról eltávozó, a kórokozót tartalmazó bolhák (amelyek általában 4-6 nap alatt szintén elpusztulnak) más patkányra, vagy az emberre felkapaszkodva, vérszívásukkal terjesztik a kórt. A házi patkány szerepe a megbetegedésben azért jelentősebb, mivel szorosabb közelségben él az emberrel, és több bolha is élősködik rajta, mint a vándorpatkányon. Az utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegség.
==== Filariasis ====
mindenütt, [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Filariasis.2C_nyirokfilari.C3.A1zis.2C_fonalf.C3.A9reg-betegs.C3.A9g Bővebben]
==== Dengue láz ====
mindenütt, [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Dengue-l.C3.A1z.2C_csontt.C3.B6r.C3.A9ses_l.C3.A1z Bővebben]
==== Leishmaniasis ====
mindenütt, [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Leishmaniasis.2C_VL.2C_kala-azar.2C_feketebetegs.C3.A9g.2C_feketel.C3.A1z.2C_dum-dum_betegs.C3.A9g Bővebben]
==== Trypanosomiasis ====
Az utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegség.
[http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Trypanosomiasis.2C_afrikai_.C3.A1lomk.C3.B3r Bővebben]
=== Élelmiszer és víz közvetítésével terjedő fertőző betegségek ===
==== Echinococcosis, granulomás, cisztás ====
[[File:Echinococcus granulosus distribution map.png|thumb||120px|left|Echinococcus granulosus elterjedtsége. 2011.]]
[[File:CDC Echinococcus Life Cycle.jpg|thumb|120px|Echinococcus Életciklusa. 2010.]]
[[File:Histopathology of Echinococcus granulosus hydatid cyst in a sheep 09G0016 lores.jpg|thumb|120px|Histopathologiai képe az Echinococcus granulosusna egy birkában. 2006.]]
Echinococcosis (hydatid betegség)a fertőzés az embereket a lárva szakaszában lévő taenid cesztódák fertőzik meg.
'''Országok'''<br />
[[Közel-Kelet]], [[Oroszország]], [[Közép-Ázsia]], [[Eurázsia]], [[Kína]], Észak-[[Japán]], [[Alaszka]], [[Bulgária]], [[Wales]], közép- és [[Dél-Amerika|dél-amerika]]i országok, [[Afrika]].
* A cisztás ''echinococcosis'' gyakorlatilag az egész világon előfordul. Leggyakoribb azokban az [[ország]]okban, ahol intenzív [[juh]]tenyésztés folyik.
* ''E. granulosus'' gyakorlatilag ''világszerte'', és még gyakrabban a vidéki, [[legelő]] területeken, ahol a [[kutyák]] a fertőzött állatokat lenyelik a szabadban.
* ''E. multilocularis'' fordul elő az északi féltekén, beleértve [[Közép-Európa|Közép-Európát]] és [[Észak-Európa|Észak-Európát]], de [[Ázsia|Ázsiában]] és [[Észak-Amerika|Észak-Amerikában]] is endémiás.
* E. Vogeli és E. oligarthrus előfordul [[Közép-Amerika|Közép]]-és [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]].
Az alveoláris echinococcosis ritkább (de súlyosabb) betegség, mint a cisztás echinococcosis. Gyógyszeres terápia van: ''albendazol'', ''mebendazol'', ''Praziquantel'' a sebészeti kezelés kiegészítésére, de a nem operálható esetekben is. A gyógyszeres kezelés hónapokig, évekig, olykor az élet végéig tart. Alapvető kezelési mód az Echinococcus [[ciszta]] [[Sebészet|sebészi]] eltávolítása. Ez teljes és végleges gyógyulást eredményezhet.
Minél kevesebb és minél kisebb ciszta van, annál egyszerűbb és hatékonyabb a sebészi beavatkozás. A másik fontos kezelési mód lényege az, hogy vékony tűvel megcsapolják a cisztát, majd a leszívott folyadék helyére a lárvákat károsító folyadékot fecskendeznek be, végül ezt is leszívják. A kezelést többször megismétlik.
Az ''echinococcosis'' (ejtsd: ehinokokkózis) [[Paraziták|parazitás]] (Platyhelminthes, [[Cestoda]]. Cyclophyllidea, Taeniidae) [[fertőző betegség]]. Két fő típusa van a betegségnek: a cisztás echinococcosis és az alveolaris echinococcosis. Az előbbit az Echinococcus granulosus, az utóbbit az Echinococcus multilocularis nevű [[galandféreg]] [[Lárva|lárvái]] okozzák. Az Echinococcus peték a [[kutyák]], illetve a [[rókák]] ürülékével a szabadba jutva azonnal fertőzőképesek (rezervoár: [[Kutya]], [[Farkas]] Dingo [[Juh]] [[Ló]] [[Disznó]]). Legalább egy évig életben maradnak a külvilágban, ezalatt szétszóródnak. A [[szél]] és a [[legyek]] is elősegítik a terjedésüket (Talaj, kutya ürüléke repül). Az echinococcosis fertőzés kezdeti szakasza általában tünetmentes. Lappangási idő: 1- 20 év. Rendszerint évek múlva jelentkeznek a panaszok: [[máj]]táji [[fájdalom]] (a has felső részében), májmegnagyobbodás, étvágytalanság, majd '''sárgaság''' jelentkezhet. A [[tüdő]]ben levő ciszta köhögést okozhat.
A [[kutyák]] székletürítési helyei mindenki, de különösen a [[gyermek]]ek számára erős [[fertőzés]]i veszélyt jelentenek. A petékkel szennyezett [[föld]]ön termő [[élelmiszer]]ek (erdei [[szamóca]], földi [[eper]], [[saláta]]), de a szennyezett víz is [[fertőzés]] forrása lehet. Az átlagosnál veszélyeztetettebbek a [[gyermek]]ek, a kutyatartók (és családtagjaik), illetve a rókavadászok.
Megelőző intézkedések: nincs [[vakcina]]. Utazók kerülni kell a [[kutyák]]kal vagy vadon élő állatokkal történő érintkezést az endémiás területeken. Kezeletlen [[víz]], patakok, csatornák, tavak és folyók is tartalmazhatnak ''Echinococcus'' tojást. Melegítés potenciálisan fertőzött élelmiszer és víz elegyét legalább 30 percig 60 °C-on melegítve elpusztítja a tojásokat.
Megelőzése a [[kutyák]] rendszeresen (6 hetente) történő kezelése ''Echinococcus'' elleni szerrel ([[praziquant]]el), mivel az Echinococcus 5-7 hét alatt válik ivaréretté. Kritikus pont a kóbor [[kutyák]] ellenőrzése, de éppen így a [[sertés]]vágások tisztaságának fenntartása is. A kutyák ne fogyaszthassanak vágóhídi belsőségeket nyersen. Kerülni kell az ápolatlan szőrzetű kutyákkal a közvetlen kapcsolatot, különösen a gyermekeknek, mert a peték a kutyaszőrhöz is hozzátapadhatnak. Sétáltatáskor tartsuk pórázon kedvenceinket.
[[Gyermek]]ekre különösen a kutya-ürülékkel szennyezett homokozók veszélyesek. A rendszeres, gyakori kézmosás egyszerű, de hatékony óvórendszabály. Szoktassuk rá a gyermekeket, különösen [[Kutya|kutyával]] való játszadozás után. Az étkezés előtti kézmosás egyébként mindenkinek kutyakötelessége. Nyers [[gyümölcs]]öt, nyers [[zöldség]]et csak gondos mosás után fogyasszunk. Ne igyunk vizet patakból, forrásból, mert kutya-róka ürülékkel szennyezett lehet. Ne feledjük, hogy orvosunk, állatorvosunk tanácsára és segítségére mindenkor számíthatunk.
==== Utazók hasmenése ====
(E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella)<br />
[http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Utaz.C3.B3k_hasmen.C3.A9se.2C_TD Bővebben]
==== Kolera ====
[http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Kolera Bővebben]
==== Hastífusz ====
[http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Salmonellosis.2C_Hast.C3.ADfusz.2C_paratifusz.2C_hasi_hagym.C3.A1z Bővebben]
==== Hepatitis A ====
[http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Hepatitis_A.2C_HAV.2C_fert.C5.91z.C5.91_m.C3.A1jgyullad.C3.A1s Bővebben]
==== Hepatitis E ====
[http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Hepatitis_E.2C_HEV Bővebben]
==== Poliomylitis ====
eradikáció alatt, [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Poliomyelitis.2C_Heine-Medin_betegs.C3.A9g.2C_gyermekparal.C3.ADzis.2C_gyermekb.C3.A9nul.C3.A1s Bővebben]
===Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek===
==== Hepatitis B ====
[http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Hepatitis_B.2C_v.C3.ADrusos_m.C3.A1jgyullad.C3.A1s Bővebben]
==== HIV/AIDS ====
[http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#HIV.2FAIDS.2C_GIRD.2C Bővebben]
=== Zoonózisfertőzések ===
==== Veszettség ====
[http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Veszetts.C3.A9g.2C_rabies Bővebben]
=== Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések ===
==== Meningococcus meningitis ====
[http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Meningococcus_meningitis.2C_utaz.C3.B3k_j.C3.A1rv.C3.A1nyos_agyh.C3.A1rtyagyullad.C3.A1sa Bővebben]
== Délnyugat-Ázsiában (Ciprus, Törökország, Izrael) előforduló fertőzések, védőoltások ==
| 