„Védőoltás” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
KeFe (vitalap | szerkesztései)
100. sor:
:[[File:BCG apparatus ja2.jpg|thumb|120px| [[BCG-1 sorozat|BCG]] oltó-készülék [[Japán]]ban. [[2006]].]]
:[[File:CDC adult immunization 2007.png|thumb|120px|[[CDC]] felnőtt oltási rend, immunizálás [[2007]].]]
 
== Délnyugat-Ázsiában (Ciprus, Törökország, Izrael) előforduló fertőzések, védőoltások ==
[[File:Asian geographical divisions (south, east, west and south-east).png|thumb|120px|left|[[Ázsia]] földrajzi megosztása( dél, kelet, nyugat és dél-kelet). [[2006]].]]
[[Fájl:Agia napa.jpg|thumb|120px|Agia napa strand [[Ciprusi Köztársaság|Cipruson]]. [[2006]].]]
[[Fájl:River Jordan.jpg|thumb|120px|left|Jordán folyó [[Izrael]]ben. [[2006]].]]
[[Fájl:A Last day of Hajj - all pilgrims leaving Mina, many already in Mecca for farewell circumambulation of Kaaba - Flickr - Al Jazeera English.jpg|thumb|120px|Utolsó napja a Hajjnak.]]
[[Fájl:Alanya.jpg|thumb|120px|Alanya rivéra [[Törökország]]ban. [[2006]].]]
 
* Kötelező oltás: -
* Javasolt oltások: [[Hepatitis|Hepatitis A]] [[Hepatitis B]] [[Hastífusz]] [[Diftéria]]-[[tetanusz]] [[Veszettség]] Meningococcus [[meningitis]]
 
'''Országok'''<br />
[[Egyesült Arab Emirátusok]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Betegség: Élelmiszer-és víz útján- Schistosomiasis; Rovarok- krími-kongói vérzéses láz.</ref>, [[Bahrain]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Betegség: - .</ref>, [[Ciprus]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró tífusz Betegség: - .</ref>, [[Irak]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Betegség: Élelmiszer-és víz útján- Schistosomiasis, Kolera, Utazók hasmenése; Állatok- madárinfluenza</ref>, [[Izrael]])<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Betegség: Élelmiszer-és víz útján- Utazók hasmenése.</ref>([[Ciszjordánia]], [[gázai-övezet|Gázai övezet]], [[Jemen]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Betegség: Élelmiszer-és víz útján- Schistosomiasis, Kolera, Utazók hasmenése;Rovarok- Dengue, malária.</ref>, [[Jordánia]]<ref>Betegségek: Hastífusz Hepatitis A Hepatitis B Járványos gyermekbénulás (Poliomyelitis anterior acuta) Tetanus (Merevgörcs) Veszettség Utazók hasmenése, Leishmaniosis. Javasolt oltás: Poliomyelitis P Hastífusz elleni védőoltás Hepatitis A fertőzés elleni védőoltás Hepatitis B elleni védőoltás Veszettség elleni védőoltás Tetanusz (diftéria) Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik Sárgaláz elleni védőoltás Sárgaláz elleni védőoltás.</ref>, [[Katar]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz. Betegség: -</ref>, [[Kuvait]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz. Betegség: -</ref>, [[Libanon]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz. Betegség: Élelmiszer-és víz útján- Utazók hasmenése.</ref>,, [[Omán]]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Betegség: Élelmiszer-és víz útján- Schistosomiasis; Rovarok- Dengue, malária.</ref>, , [[Szaúd-Arábia|Szaud - Arábia]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Meningitis (Hajj és Umrah követelmény), gyermekbénulás (Hajj követelmény) Betegség: Élelmiszer-és víz útján- Schistosomiasis; rovarok- leishmaniasis (bőr-és nyálkahártya) malária.</ref>, [[Szíriai Arab Köztársaság]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Betegség: Élelmiszer-és víz útján- Kolera, Utazók hasmenése; Rovarok- Dengue, malária.</ref> és [[Törökország]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz kullancsencephalitis ; Betegség: Élelmiszer-és víz- Utazók hasmenése; Rovarok- krími kongói láz, malária; Állatok: madárinfluenza.</ref>. Az ide látogató utazó sokféle fertőzés potenciális veszélyének van kitéve (kivétel: [[Kuvait]], [[Katar]], [[Bahrain]]). A fertőzési veszély az adott országon belül gyakran jelentősen eltér a városi és vidéki területeken.
 
'''Életmódbeli tanácsok:'''
* [[UV]] fényvédelem, meleg elleni védekezés
* [[Malária]] profilaxis rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis - szúnyogriasztás
* [[Hasmenés]] elkerülése (palackozott, forralt víz,fertőtlenítés) tüneti kezelésére felkészülés
* Biztonságos [[szex]]
* [[Orvos]]i beavatkozások elkerülése
* Édesvízben nem szabad fürödni
* Gépjármű-balesetek, szándékos sérülések
* [[Kígyó]] és [[skorpió]] csípése
* [[Vér]] transzfúzió előtti szűrése nem megfelelő sok kórházban.
=== Ízeltlábúak által közvetített fertőzések ===
==== Visszatérő láz, Febris recurrens, sárgapestis, karavánszeráj-láz ====
[[File:Louse diagram, Micrographia, Robert Hooke, 1667.jpg|thumb|120px|left|Emberi tetű. Mikcrografika, Robert Hooke, 1667.]]
[[File:Febbre.gif|thumb|120px|A Lázgörbék fajtái.a) folyamatos b) hirtelen kialakuló és megszűnő c) megszűnő d) intermittáló e) hullámzó f) visszatérő. 2008.]]
[[File:Fever-conceptual.svg|thumb|120px|left|Láz koncepciója, működése. 2006.]]
[[Fájl:Jan Siberechts "Cour de ferme" détail Scène d'épouillage.jpg|thumb|120px| Jan Siberechts (1627–1703. körül): Tetvészkedés.]]
[[File:Journal of Emerging Infectious Diseases Feb 2013.jpg|thumb|120px|left| Georges de La Tour (1593‒1652):Játék bolhakereséssel. La Femme à la puce (The Flea Catcher) (1638)[http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Journal_of_Emerging_Infectious_Diseases_Feb_2013.jpg Kép] Oil on canvas (90 cm × 120 cm) Musée Lorrain, Nancy. Photo P. Mignot. 2013.]]
A [[Febris recurrens]] (Visszatérő láz) egy [[Borrelia]] okozta, emberről emberre [[kullancs]] vagy [[ruhatetű]] által terjesztett [[Fertőző betegségek listája|fertőző betegség]]. Egyik fő jellemzője a periodikusan visszatérő, akár napokig is eltartó, majd hirtelen megszűnő [[láz]].
 
'''Országok'''<br />
A fő gócpont [[Afrika]] trópusi területein van, kisebb területeken előfordul ''Elő-Ázsiában'', [[Észak-Afrika|Észak-Afrikában]], [[Dél-Európa|Dél-Európában]], Közép- és [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]], valamint [[Kanada]] és az [[USA]] nyugati területein is. Tetű által terjesztett [[visszatérő láz]] okozta járványok főleg a rossz életkörülmények, az éhínség és a háborúk közepette a fejlődő világban endémiás. Napjainkban [[Afrika|Afrikában]], elsősorban [[Etiópia|Etiópiában]] és [[Szudán]]ban, de [[Dél-Amerika]] és [[Ázsia]] egyes [[ország]]aiban is előfordul.
 
A betegség kezelése az időben adott antibiotikum adásából áll: ''Doxycycline'', ''Erythromycin'', ''Ivermectin'' <br />
 
A betegség megelőzésében elsősorban a tetű (Pediculus humanus humanus) és a kullancs irtása, csípések kivédése fontos. A test tetvesség megelőzése: a személyi higiénia javítása, a fertőzött személy, a rendszeres (legalább hetente) váltás tiszta ruhát cserél. Ruházat, ágynemű és törülközők forró vízzel (54 °C) történő mosása és forró szárítással kezeljük. Vegyszeres: 1% malathion vagy 1% permethrin hatásos.
 
[[Baktérium]] (Borrelia recurrentis, microaerophil spirochete) okozta, és főleg a [[tetű]](LBRF) terjesztette (vektor) [[Fertőzés|fertőző]] megbetegedés (a [[kullancs]] terjesztette a (TBRF)). A [[betegség]] (rezervoár: ember ([[vér]]), kullancs, [[rágcsáló]]) terjedését befolyásolja az [[évszak]]ok ingadozása, és a [[kullancsok]] elterjedése. Emberről emberre közvetlenül nem terjed. A fertőzőképesség rendszerint a klinikai tünetek fennállásáig tart, addig, amíg a vérben kórokozók találhatók. [[USA]]-ban a nyugati partvidék, és a hegyvidéki területeken fordulhat elő, de emberi megbetegedés ritka. A [[kórokozó]]k a tetű [[Nyirokkeringés|nyirokrendszerében]] szaporodnak el és a [[Bőr (anatómia)|bőrön]] vakarózáskor szétnyomott tetvek nedvei a fogékony [[Szervezet (biológia)|szervezetbe]] a vakaráskor keletkezett hámsérüléseken keresztül, [[skarifikálás]]sal jutnak be.
 
Lappangási idő: 7-16 nap. A betegek hirtelen jelentkező ''hidegrázást'', [[Láz (élettan)|lázat]], szapora szívverést, hányingert, és [[hányás]]t, [[ízület]]i [[Fájdalom|fájdalmat]], és súlyos fejfájást panaszolnak. A [[máj]] és a [[lép]] megnagyobbodhat, bordaív menti hasi fájdalmat, és bőrkiütéseket észlelhetnek. A magas lázú betegnél tudatzavar alakulhat ki. A roham általában 3-10 nap alatt hirtelen szűnik meg. Egy-két hét szünet után ismét jelentkezhetnek a tünetek, de ekkor a roham gyorsabban szűnik, és enyhébb. A teljes gyógyulásig 3-10-szer ismétlődhetnek meg a rohamok.
 
A [[betegség]] kezelésével a roham lerövidül, és újabb roham kialakulása jelentősen csökken. A betegség átlagos halálozása kb. 5%, a halálos kimenetel inkább idősebb korban, leromlott vagy igen fiatal betegek körében gyakoribb.
 
LBRF [[járvány]]ok gyakran előfordultak [[Európa|Európában]] a [[20. század]] elején. [[1919]] és [[1923]] között, 13 millió eset, 5 millió halálesettel járt. [[Oroszország]] és [[Kelet-Európa]] társadalmi felfordulása előzte meg a járványokat. A második világháború alatt milliók estek áldozatul Észak-Afrikában.
 
==== Dracunculosis, medinaférgesség, Guinea féreg betegség====
[[File:Drawing of worm on stick as larvae and in body.gif|thumb|110px|left|A féreg morfológiája, kezelése (tekercselés féregpálcára), és a vektor a Dracunculus medinensis. 1870]]
[[File:Dracunculus medinensis.jpg|thumb|120px|Dracunculus medinensis eltávolítása. 2007.|]]
[[File:Drac_life_cycle.png|thumb|120px|left|Életciklusa a medina féregnek. 2007.]]
 
''Guinea féreg betegség'' [[kórokozó]]ja a nagy [[nő]]i [[fonalféreg]], ''Dracunculus medinensis'', amely az egyik ismert leghosszabb [[fonalféreg]], amely a fertőzött emberben él (kifejlett nőstény 800&nbsp;mm). [[Fájdalom|Fájdalmas]], égő érzést tapasztal a fertőzött ember, az úgynevezett "tüzes kígyót". Egyéb tünetek közé tartozik a [[láz]], hányinger és [[hányás]].
 
'''Országok'''<br />
Nem gyakori féregbetegség, mely [[Afrika]] nyugati és középső részén, ill. [[India]] nyugati felén terjedt el. Az utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegség. [[Afrika]] nyugati és középső részén, [[Irán]], [[Izrael]], [[Omán]], [[Szaud-Arábia]], [[Jemen]] ill. [[India]] nyugati felén terjedt el.
 
[[Gyógyszer]]es kezelés jelenleg nincs, a férget lassan, naponta néhány milliméteres sebességgel, egy pálcikára tekerve húzzák ki, ezután:''[[Metronidazole]]'', ''[[Thiabendazole]]''. Helyi tisztítása az elváltozásnak és [[antibiotikum]]ok helyi alkalmazása, ha bakteriális felülfertőződés van.
 
[[Kórokozó]]ja a filariák közé tartozó [[fonalféreg]] ([[Paraziták]], Nematoda, Phasmidea, Filariae), Dracunculus medinensis (fonalféreg fajta). Terjesztője, vektor a szabad édesvizekben élő apró [[Rákfélék|rákfajta]] (vízibolha, Copepod (Mesocyclops és Thermocyclops) az [[ivóvíz]]ben), amely víziváskor kerül a szervezetbe (Rezervoár az ember). Inkubációs idő 1-1,5 év. A szabaddá váló [[lárvák]] befúrják magukat a szövetekbe, ez gyakran a lábat jelenti. A féreg a vízzel érintkező bőrfelületen kitör a felszínre, és hátsó feléből a lárvákat beleereszti a vízbe. Ezzel a körforgás folytatódik.
 
A féreg továbbra is a [[kötőszövet]]ek között él, és üríti a lárvákat. Helyileg [[gyulladás]]os, viszkető hólyag, majd [[fekély]] látható. Néha a [[bőr]] alatt ki lehet tapintani a férget. Hányinger és urticaria majd a megjelenik a pattanás, vagy bulla (általában a lábszáron), amely megreped, alkalmanként eosinophilia, a féreg 18 hónapig is képes az emberben élni. Megelőzése: biztonságos ivóvíz fogyasztásával.
 
==== Malária ====
chloroquin érzékeny
* (P. vivax)
[[Szíriai Arab Köztársaság]] É-, K-i felében, [[Jemen]]ben, [[Törökország]] keleti-, déli tartományok, [[Irak]] északi része. [[chloroquine]]
* P. falciparum
[[Jemen]], [[Omán]], [[Szaúd-Arábia]] nyugati-déli része, [[Irán]] déli része
* Malária nincs
[[Kuvait]], [[Bahrain]], [[Ciprus]], [[Izrael]], [[Jordánia]], [[Libanon]] és [[Katar]]
[http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak&stable=0&shownotice=1&fromsection=Taeniasis.2C_galandf.C3.A9rgess.C3.A9g.2C_haj_k.C3.ADgy.C3.B3#Mal.C3.A1ria.2C_v.C3.A1lt.C3.B3l.C3.A1z Bővebben]
==== Leishmaniasis, bőr ====
[[Irak]]ban és [[Szaúd-Arábia]], [[Szíriai Arab Köztársaság]] északi-, nyugati rész
[http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak&stable=0&shownotice=1&fromsection=Taeniasis.2C_galandf.C3.A9rgess.C3.A9g.2C_haj_k.C3.ADgy.C3.B3#Leishmaniasis.2C_VL.2C_kala-azar.2C_feketebetegs.C3.A9g.2C_feketel.C3.A1z.2C_dum-dum_betegs.C3.A9g Bővebben]
==== Rickettsiosis ====
[[File:Eschar and spots Mediterranean spotted fever.gif|thumb|120px|left|Eschar and spots Mediterranean spotted fever]]
[[File:Rickettsia rickettsii.jpg|thumb|120px|Rickettsia rickettsii]]
[[File:Rash rickaust1.jpg|thumb|120px|left|Rash rickaust1]]
[[File:Rocky mountian spotted fever.jpg|thumb|120px|]]
 
''Rickettsia'' [[fertőzés]]ek által okozott különféle obligát, intracelluláris, [[Gram-negatív]] [[baktériumok]], a nemzetségek Rickettsia , Orientia , Ehrlichia , Neorickettsia és Anaplasma. Rickettsiák 3 csoiportba sorolhatók: a [[tífusz]]-csoport, foltos láz csoportban (SFG) és a klasszikus bozót tífusz csoport.
 
'''Országok'''<br />
''Rickettsiosisok'' közé tartoznak az utazók [[fertőzés]]ei közül a [[mediterrán]] (vagy Boutonneuse) foltos láz [[Dél-Európa|Dél-Európában]] és [[Afrika|Afrikában]]; ''az indiai kullancs tífusz'' [[India|Indiában]], ''Astrakhan láz'' [[Délkelet-Európa|Délkelet-Európában]] és [[Közép-Afrika|Közép-Afrikában]], az i''zraeli kullancs tífusz'' a [[mediterrán]] országokban, ''Thai kullancs tífusz'' [[Ázsia|Ázsiában]] és [[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]], ''Queensland kullancs tífusz'' és az ''ausztráliai foltos láz'' Kelet-[[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]], ''kullancscsípéses mirigybántalom'' [[európa]]i országokban, ''Észak-ázsiai kullancs tífusz'' [[Kína|Kínában]] és [[Oroszország]]ban, ''Rocky Mountain foltos láz'' és ''Rickettsia parkeri'' az Amerikában és az ''afrikai kullancs-csípés láz'' [[Afrika|Afrikában]] és a [[Karib-szigetek]]en fertőz. Vadászat ​​és utazás [[Dél-afrikai Köztársaság|Dél-Afrikában]] a november és az április hónapok kockázati tényezője az ''afrikai kullancs harapás láznak''. ''Bozót tífusz'' endémiás Észak-[[Japán]]ban, [[Délkelet-Ázsia]]ban, a Csendes-óceán nyugati szigetein, Kelet-Ausztráliában, Kínában, a tengeri területek és több részén dél-közép Oroszországban, Indiában és Sri Lankában.
 
[[Védőoltás]] nincs. A standard [[gyógyszer]]es kezelés: ''doxiciklin kloramfenikol, [[azitromicin]], fluorokinolonok, és rifampin
''
 
A legtöbb ''Rickettsia'' [[kórokozó]]t ektoparaziták által továbbítottak: például [[bolhák]], [[tetvek]], [[atkák]], [[kullancsok]], csípéssel vagy karcolással [[Fertőzés|fertőz]] az [[ürülék]] a [[Bőr (anatómia)|bőrön]] át. Por belélegzésével is fertőződhet, szennyezett aszalt fertőzött tetvek vagy bolha ürülék is okozhat fertőzést. A fertőzés átvitele vérátömlesztéssel ritka.
 
Bár a klinikai megjelenései kórokozónként változik, néhány gyakori tünet jellemzően 1-2 héten belül megjelennek: láz, fejfájás, rossz közérzet, és néha hányinger és hányás. A legtöbb tünet akut Rickettsia fertőzések specifikus, és további vizsgálatok segítségével a pontos diagnózis megállapítható. A legtöbb kullancs által terjesztett rickettsiosis maculopapulosus, hólyagos, vagy pontszerű kiütéssel, vagy égési varral jár a kullancscsípés helyén. Bár sok Rickettsia betegség enyhe vagy közepesen súlyos betegség, járvány tífusz és a Rocky Mountain foltos láz súlyos is lehet és ez végzetes lehet a 20% -60%-a kezeletlen esetek.
 
==== Krími-kongói haemorrhagias láz, CCHF ====
[http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak&stable=0&shownotice=1&fromsection=Taeniasis.2C_galandf.C3.A9rgess.C3.A9g.2C_haj_k.C3.ADgy.C3.B3#Kr.C3.ADmi-kong.C3.B3i_haemorrhagias_l.C3.A1z.2C_CCHF Bővebben]
=== Az utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegségek ===
==== Taeniasis, galandférgesség, haj kígyó ====
[[File:Taenia solium tapeworm scolex with its four suckers and two rows of hooks 5262 lores.jpg|thumb|120px|left|Taenia solium horgasfeje. 2012.]]
[[File:Taenia LifeCycle.gif|thumb|120px|Taenia fajok életciklusa. 2010.]]
[[File:Bandwurm-drawing.jpg|thumb|120px|left|Horgasfejű és simafejű galandféreg ''(Taenia solium, T. saginata)]]
[[File:Finne bewaffneter Bandwurm-drawing.jpg|thumb|120px|A lárva átalakulása.]]
A felnőtt Taenia saginata főemlősök bélrendszerében él, de több olyan riasztó Taenia solium is ismert, amelyek cisztákat képeznek az emberi agyban.
 
'''Országok'''<br />
''Taeniasis'' világszerte elterjedt, de sokkal gyakoribb, ahol sertés-és szarvasmarha ehet
emberi ürüléket. A legmagasabb gyakoriság Latin-Amerikában, Afrikában, Dél-és Délkelet-Ázsiában van. A betegségről számoltak be, de alacsonyabbak az arányok , [[Kelet-Európa]], [[Spanyolország]] és [[Portugália]]. Továbbítása T. solium ritka az [[Egyesült Államok]]ban, [[Kanada|Kanadában]], [[Nyugat-Európa|Nyugat-Európában]] és számos területen [[Ázsia]] és a [[Csendes-óceán]]. [[Ciprus]], [[Irán]], [[Izrael]], [[Jordánia]], [[Libanon]].
 
Gyógyszeres terápia van:''Praziquantel'', ''Niclosamide''
 
A legjobb módja annak, hogy elkerülje a [[Galandférgek|galandférgességet]], hogy nem eszünk hőkezeletlen sertéshúst. Emellett a magas szintű személyes [[Higiénikus ember|higiénia]] és megelőzése a széklettel történő szennyeződése a sertés táplálékának.
 
[[Parazita]], Platyhelminthes, Cestoda Cyclophyllidea, Taeniidae: [[Taenia solium]] (sertés galandféreg, borsókásság) & T. saginata (szarvasmarha galandféreg) a féreg , Taenia asiatica (ázsiai galandféreg). Rezervoár a [[szarvasmarha]], [[sertés]], átvivő a [[hús]]. Lappangási idő: 6-14 hét. A tünetek hányás és fogyás. A parazita 25 évet is képes élni. A galandférgek nagy, lapos férgek, melyek a belekben élnek, és 5-10 méter hosszúra is megnőhetnek. A féreg petéket hordozó szelvényei (proglottiszok) a széklettel ürülnek.
 
Amennyiben az emberi ürülék ellenőrizetlenül a környezetbe kerül, a petéket köztigazdák, például [[disznó]]k, [[szarvasmarhák]] vagy (például a hal galandféreg esetében) apró [[rákfélék]] fogyaszthatják el, melyeket azután halak esznek meg. A peték a közti gazdában felnyílnak, majd a lárvák behatolnak a bélfalba és a vérárammal a vázizmokhoz és más szövetekhez sodródnak, ahol cisztákká alakulnak. Az ember az élősködővel akkor fertőződik, amikor a nyers vagy nem kellően átsült húsban vagy halban lévő cisztákat elfogyasztja. A ciszták felhasadnak és kifejlett férgekké fejlődnek, melyek a beteg bélfalára kapaszkodnak. A férgek ezután hosszban növekednek a bélben.
 
A bél galandférgessége általában nem okoz tüneteket, de egyesek felső hasi kellemetlenséget, hasmenést és étvágytalanságot panaszolnak. Néha a galandférges beteg érzi, amint a féreg egy darabja székletürítéskor átcsúszik a végbélen. A halak által közvetített galandférgek olykor vérszegénységhez vezetnek. [[Ciszticerkózisban]] az [[agy]]ban és az agyat borító hártyákon (meninx) lévő ciszták [[gyulladás]]t okozhatnak, ami fejfájással, zavartsággal és más [[idegrendszer]]i tünetekkel, valamint gyakran görcsrohamokkal jár.
 
Megelőzés és kezelés<br />
A [[galandférgek]] elleni védekezés első lépése, hogy az [[állatok]] és a [[halak]] húsát gyakorlott ellenőrök alaposan megvizsgálják. [[Fertőzés|Fertőzött]] [[hús]]ban láthatók a [[Ciszta|ciszták]]. Az alapos főzés (úgy, hogy a hőmérséklet a hús minden részében meghaladja az 57 °C-t) és a tartós fagyasztás elöli a cisztákat. Éppen ezért szabad vizekből származó halakat nem szabad [[szushi]]ként tálalni. Csak főzés, fagyasztás vagy pácolás után szabad ezeket fogyasztani. A füstölés vagy a szárítás nem pusztítja el a cisztákat.
 
=== Élelmiszer és víz közvetítésével terjedő fertőző betegségek ===
==== Utazók hasmenése ====
(E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella)
[http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak&stable=0&shownotice=1&fromsection=Taeniasis.2C_galandf.C3.A9rgess.C3.A9g.2C_haj_k.C3.ADgy.C3.B3#Utaz.C3.B3k_hasmen.C3.A9se.2C_TD Bővebben]
==== Hastífusz ====
[http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak&stable=0&shownotice=1&fromsection=Taeniasis.2C_galandf.C3.A9rgess.C3.A9g.2C_haj_k.C3.ADgy.C3.B3#Salmonellosis.2C_Hast.C3.ADfusz.2C_paratifusz.2C_hasi_hagym.C3.A1z Bővebben]
==== Hepatitis A valamennyi országban endémiás ====
[http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak&stable=0&shownotice=1&fromsection=Taeniasis.2C_galandf.C3.A9rgess.C3.A9g.2C_haj_k.C3.ADgy.C3.B3#Hepatitis_A.2C_HAV.2C_fert.C5.91z.C5.91_m.C3.A1jgyullad.C3.A1s Bővebben]
==== Brucellosis ====
[http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak&stable=0&shownotice=1&fromsection=Taeniasis.2C_galandf.C3.A9rgess.C3.A9g.2C_haj_k.C3.ADgy.C3.B3#Brucellosis.2C_M.C3.A1ltai_l.C3.A1z.2C_Hull.C3.A1mz.C3.B3_l.C3.A1z Bővebben]
==== Echinococcosis ====
[http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak&stable=0&shownotice=1&fromsection=Taeniasis.2C_galandf.C3.A9rgess.C3.A9g.2C_haj_k.C3.ADgy.C3.B3#Echinococcosis.2C_granulom.C3.A1s.2C_ciszt.C3.A1s Bővebben]
===Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek===
==== Hepatitis B endémiás ====
[http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak&stable=0&shownotice=1&fromsection=Taeniasis.2C_galandf.C3.A9rgess.C3.A9g.2C_haj_k.C3.ADgy.C3.B3#Hepatitis_B.2C_v.C3.ADrusos_m.C3.A1jgyullad.C3.A1s Bővebben]
===Talajjal-és a vízzel összefüggő fertőző betegségek ===
==== Schistosomiasis ====
[[Irak]]ban, [[Szaúd-Arábia|Szaúd-Arábiában]], a [[Szíria|Szíria Arab Köztársaságban]] és [[Jemen]]ben
[http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak&stable=0&shownotice=1&fromsection=Taeniasis.2C_galandf.C3.A9rgess.C3.A9g.2C_haj_k.C3.ADgy.C3.B3#Schistosomiasis.2C_v.C3.A9rm.C3.A9tely_fert.C5.91z.C3.A9s.2C_bilharzi.C3.B3zis Bővebben]
=== Zoonózisfertőzések ===
==== Veszettség ====
terület csaknem valamennyi országában észlelhető
[http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Veszetts.C3.A9g.2C_rabies Bővebben]
=== Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések ===
==== Meningococcus meningitis ====
Szaúd-Arábia (mekkai zarándoklás: hadzs)
[http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Meningococcus_meningitis.2C_utaz.C3.B3k_j.C3.A1rv.C3.A1nyos_agyh.C3.A1rtyagyullad.C3.A1sa Bővebben]
 
== Délkelet-Ázsiában előforduló fertőzések, ajánlott védőoltások ==