|
:[[File:CDC adult immunization 2007.png|thumb|120px|[[CDC]] felnőtt oltási rend, immunizálás [[2007]].]]
== Észak-Amerikában előforduló fertőzések, ajánlott oltások ==
[[File:Location North America.svg|thumb|120px|left|[[Észak-Amerika]].]]
* Mellkas-átvilágítás
* Kötelező [[oltás]]:-
* Az alábbi rutin [[védőoltás]]okat, leleteket kérik, angol nyelven [[orvos]]i pecséttel igazolva: [[gyermekkor]]i oltások igazolása, 10 éven belüli [[morbilli]] emlékeztető oltás (MMR), VZV vírussal ([[bárányhimlő]]) szembeni természetes védettség v. oltás, Meningococcus meningitis elleni oltás, [[HIV]] szűrés (bizonyos államokban és Kanadában)
* Hepatitis B, Veszettség elleni védőoltás (speciális utak)
'''Országok'''<br />
[[Bermuda]], [[Kanada]], [[Grönland]], [[Amerikai Egyesült Államok]]. Az ideutazók egészségügyi kockázata nem nagyobb, mint saját hazájukban.
'''Életmódbeli tanácsok'''
* [[UV]] fényvédelem
* Rovarcsípések megelőzése
* [[Állatok|Állati]] harapások megelőzése
* [[Közlekedés]]sel kapcsolatos [[baleset]]ek
* [[HIV]] és a [[hepatitis]] vírus okozta fertőzések
* Hideg elleni védekezés, meleg elleni védekezés
* [[Hasmenés]] tüneti kezelésére való felkészülés
* Biztonságos [[szex]]
* Gépjármű balesetekkel és sérülésekkel kapcsolatos folyamatos konfliktusok alkoholfogyasztás miatt.
=== Ízeltlábúak által közvetített fertőzések ===
==== [[Sziklás-hegység]]i foltos láz ====
[[File:Usa-Mappa-con-stati.jpg|thumb|120px|left|[[US]]. Nincs Rickettsia rickettsii [[Maine]] államban, [[Hawaii]]-on, [[Alaszka|Alaszkában]]. 2004. ]]
[[File:Rocky mountian spotted fever.jpg|thumb|120px|2006.]]
[[File:Rickettsia rickettsii.jpg|thumb|120px|Rickettsia rickettsii. 1979.]]
A ''Rickettsia rickettsii'' csak a nyugati féltekén honos. A [[Sziklás-hegység]]ben észlelték először, gyakorlatilag azonban az [[USA]] minden államában előfordul, kivéve [[Maine]] államot, [[Hawaii]]t, [[Alaszka|Alaszkát]]. Különösen az [[Atlanti-óceán]] partja mentén gyakori.
A ''Sziklás-hegységi foltos láz'' ellen nem létezik oltóanyag. Az [[antibiotikumok]] használata a halálozás arányát 7-20%-ra csökkentette: ''Doxiciklin'', ''chloramphenicol''. A kezelés késői megkezdése viszont halálhoz vezethet.
A Sziklás-hegységi foltos láz (foltos láz, kullancsláz, kullancstífusz) kórokozója a Rickettsia rickettsii, melyet a [[kullancsok]] (amerikai kutya kullancs: Dermacentor variabilis, Rocky Mountain fa kullancs: Dermacentor andersoni, és a barna kutya kullancs: Rhipicephalus sanguineus) terjesztenek. A ''rickettsiák'' a [[vérerek]]et bélelő sejtekben élnek és szaporodnak. Általában a [[bőr]] és a bőr alatti [[erek]], valamint az [[agy]], [[tüdő]]k, [[szív]], [[Vese|vesék]], [[máj]], és [[lép]] erei érintettek. Az erekben vérrög okozta elzáródások is kialakulhatnak.
A betegség első tünetei 3-12 nap múlva jelentkeznek. Minél rövidebb az inkubációs idő (a csípés és a tünetek jelentkezése közötti idő), annál súlyosabb lesz a [[betegség]] lefolyása. Igen erős fejfájás, borzongás, súlyos kimerültség és izomfájdalom jellemzi. A [[láz]] néhány nap alatt 39,5 °C-ig emelkedik, és súlyos esetekben 15-20 napon át fennmaradhat. Előfordulhat, hogy időszakosan, reggelente megszűnik. Száraz köhögés is felléphet.
Körülbelül a negyedik lázas napon a [[Csukló (egyértelműsítő lap)|csuklón]], bokán, tenyéren, talpon, és az alkaron bőrkiütések jelennek meg, melyek gyorsan terjednek a nyakra, arcra, hónaljra, farpofákra és a törzsre. Kezdetben a kiütések laposak és rózsaszínűek, a későbbiekben viszont kiemelkedővé, sötétebb színűvé, meleg víz - pl. a meleg fürdő - hatására jobban láthatóvá válnak. Kb. 4 nap alatt apró, bíbor színű területekké (petechia) alakulnak, pontszerű bevérzések következtében. Ezek egybefolyhatnak, később kifekélyesedhetnek.
Az [[agy]] ereinek érintettsége fejfájást, nyugtalanságot, alvásképtelenséget, delíriumot és [[Kóma (orvostudomány)|kómát]] okozhat. A [[máj]] megnagyobbodhat, [[gyulladás]]a sárgaságot okozhat, ami azonban ritkán fordul elő. A légutak gyulladása (pneumonitis), továbbá a [[szív]], az agy károsodása és [[tüdőgyulladás]] is kialakulhat. Súlyos esetekben a vérnyomás csökkenése és hirtelen [[halál]] is bekövetkezhet.
A [[betegség]] főként május és szeptember között fordul elő, amikor a kifejlett [[kullancsok]] aktívak, és az emberek a legtöbbet tartózkodnak a szabadban, kullancsokkal fertőzött vidékeken. A déli államokban a [[fertőzés]] egész évben előfordulhat. A kullancsokkal fertőzött vidékeken a sok időt a szabadban töltő egyének, így a 15 évnél fiatalabb [[gyermek]]ek a legveszélyeztetettebbek. A fertőzött kullancs a [[kórokozó]]kat [[nyulak]]ba, [[mókusok]]ba, [[Szarvas (állat)|szarvasokba]], [[medvék]]be, [[Kutya|kutyákba]] és emberbe továbbíthatja. A betegség emberről-emberre direkt úton nem terjed.
==== Lyme kór ====
==== [[Tularémia]], Tularémia pestis ====
[[File:Tularemia lesion.jpg|thumb|120px|Bőr tularémia.]]
[[Oroszország]], [[Kazahsztán]], [[Türkmenisztán]], [[Finnország]], [[Svédország]] [[Kelet-Európa]], [[Nyugat-Európa]], [[Portugália]], [[Spanyolország]]ban, [[Koszovó]],([[Szerbia]]), [[Japán]]ban, [[Kína]] az észak-nyugati és észak-keleti régióiban. [[USA]], [[Kanada]], [[Mexikó]].
[[Védőoltás]] van: gyengített, élő vakcina rendelkezésre áll, de használata csak a magas kockázatú csoportokban: ''LVS vaccine''
A ''tularémia'' több úton is átterjedhet az [[ember]]re, beleértve a ''rovarcsípést'' és a fertőzött állatokkal való közvetlen kontaminációt. Erősen [[Fertőzés|fertőző]] és potenciálisan halálos kimenetelű, ha nem kezelik, ám hatékonyan lehet [[antibiotikum]]mal kezelni, amennyiben korán diagnosztizálják.: ''sztreptomicint, gentamicin, doxiciklin, klóramfenikol, fluorokinolonok''.
A tularémia számos módon terjedhet az emberre: rovarcsípéssel – Noha számos [[rovar]] hordozza a tularémiát, leginkább kullancs- és légycsípéssel terjed. Beteg vagy elhullott [[Állatok|állattal]]. Beteg állat harapásával, leggyakrabban [[nyúl]] által. A [[baktériumok]] kis vágások, horzsolások vagy a harapás helyén át jutnak a szervezetbe, és [[fekély]] képződik a seb helyén. A tularémia szemészeti formája a fertőzött állat érintését követő szemdörzsöléssel terjed. A levegőben található baktériumokkal. A talajban található baktériumok kertészkedés, építkezés vagy egyéb tevékenység során a levegőbe juthat, mely belélegezve tüdőgyulladásos tularémiát okozhat. Szennyezett étel vagy víz fogyasztásával kapjuk el.
Okozója a Francisella tularensis (Gram-negatív, nemmozgó coccobacillus) [[baktérium]], mely elsősorban [[emlősök]]et érint, különösen [[rágcsálók]]at, mezei- és üregi [[nyulak]]at, de [[madarak]]at, [[hüllők]]et és [[halak]]at is megfertőzhet. A legtöbb tularémiának kitett [[ember]] általában 2-10 napon belül lesz beteg, ám a lappangási idő néhány órától akár három hétig is tarthat. A tularémiának több altípusa létezik a jelentkező tünete szerint. Ulceroglandularis tularémia: a fertőzés helyén bőrfekély képződik, melyet általában rovarcsípés vagy állati harapás okoz, duzzadt, fájdalmas [[nyirokcsomó]]k, [[láz]], hidegrázás, fejfájás, kimerültség. Oculoglandularis tularémia: szemfájdalmat, szemvörösséget, szemduzzanatot, a belső szemhéj fekélyét okozza. Tüdőgyulladásos tularémia és tífuszos tularémia is ismert.
Tularemia megelőzése rovarriasztóval DEET, permethrin. Gyakori szappanos és melegvizes kézmosással, az ételek főzése, a víz biztonságos forrásból származzon. A háziállatok viselkedésének megváltozása (különösen rágcsálók, nyulak, és mezei nyúl), vagy az állatállományon szokatlan tünetek alakulnak ki.
==== Pestis ====
=== Étel és víz eredetű betegségek ===
====Utazók hasmenése ====
(salmonellosis, E. coli (EIEC, haemolytikus uremiás szindróma: Coli O 157))
=== Zoonózisfertőzések ===
==== Veszettség ====
== Karib szigeteken előforduló fertőzések, ajánlott védőoltások ==
[[File:CIA map of the Caribbean.png|thumb|120px|left| Karib-térség - régió. 2011.]]
| 